A Rózsa úti iskolában tartott rendezvényen ötven-hatvan érdeklődő előtt kifejtette, hogy a kérdésre magunk is könnyen válaszolhatunk, ha megnézzük pénztárcánkat, számlánkat, környezetünket. Ezek tükrében dönthetünk úgy, hogy valami újnak kell történnie Magyarországon. Új fejezetnek kell kezdődnie, mert az, ami eddig volt, azt nem érdemes folytatni. Ma – folytatta – Magyarországon reménytelenség, szétcsúszás, hanyatlás van, s ez jót nem hozhat az országnak.
A folytatásban 2002 tavaszáig idézte fel a történteket, amikor Magyarország egy nagyon jó helyzetben lévő, megbecsült tagja volt a közép-európai régiónak. Másképpen: a „magyar csoda” megvalósítója. Akkor úgy tűnt, fel tudja dolgozni a szocializmus minden hátrányát, és a térségbeli országok közül az elsők között tudja bevezetni az eurót, német típusú szociális piacgazdaságot tud bevezetni, meg tudja valósítani azt az erős gazdasági növekedést, amelynél a szociális biztonság nem fékezője a gazdasági növekedésnek, hanem erősíti a gazdasági fejlődés ütemét.
Akkor úgy tűnt – folytatta a politikus –, hogy konszenzus van három kérdésben. Ezek közé tartozott az uniós csatlakozás, a NATO-kötődés, a határon túli magyarokkal való törődés. És mindez kikezdhetetlen, s akárki is van ellenzékben vagy kormányon, betartja. Ebbe a konszenzusos körbe tartozott az is, hogy a jólét csakis a gazdasági fejlődés eredményeként emelkedhet, de nem hitelfelvétellel. Ebből lehet csak finanszírozni az emelkedő nyugdíjakat, az emelkedő átlagbért, a diákhitelt, az otthonteremtési szándékot stb. A harmadik szerint meg kellett valósítani Magyarországon a töretlen társadalompolitikai fejlődést, melynek eredményeként az egészségügy, az oktatás és a nyugdíjrendszer nem fölösleges pénzkidobásnak minősül, hanem a jó minőségű, egészséges, képzett munkaerő alapja.
Az egészség kapcsán Navracsics Tibor megjegyezte, hogy az nemcsak egy szociálpolitikai kategória, hanem gazdaságpolitikai kategória is, hiszen a beteg ember kiadás a költségvetésnek, az egészséges pedig bevétel.
Utalt a politikus arra is, hogy Medgyessy, amikor a kormány élére került, azt nyilatkozta, hogy jó az irány, amit a Fidesz kijelölt, csak tovább kell szélesíteni a kedvezményezettek körét. Azt is mondta (ti. Medgyessy), hogy nincsen baj az államháztartással. Meghirdették a jóléti rendszerváltást (50%-os közalkalmazotti béremelés, 13. havi nyugdíj), amit önmagában még elbírt volna a gazdaság. Csakhogy – folytatta – 2002-2003-tól fogva az MSZP-SZDSZ koalíció leállította a gazdaságnak azokat a motorjait, amelyek fenntarthatóvá tették az 50%-os béremelést és a 13. havi nyugdíjat. Leállították az otthonteremtési támogatást, melynek az építőipar hanyatlása lett a következménye. Ennek következtében csökkent az adó- és illetékbevétel, s kezdett szűkülni a költségvetési bevétel. Ezt követően szűkítették, majd leállították a Széchenyi tervet. Így kevesebb vállalkozás jutott gazdaságélénkítő támogatáshoz. A bevételek szűkülése azt eredményezte, hogy a szocialisták megszegték a gazdaságélénkítésre vonatkozó konszenzust, s külföldi hitelekhez fordultak. Megkezdődött Magyarország eladósodása, melynek következtében 5 év alatt Magyarország nagyobb adósságmennyiséget halmozott fel, mint a Kádár-rendszer 30 éve alatt. Megkezdődött a lakosság devizahitellel történő eladósodása is. Így került a magyar gazdaság egy fenntarthatatlan gazdasági pályára.
2006-ban érezték már, hogy probléma van – mondta a frakcióvezető –, de nem vették komolyan a Fidesz figyelmeztetéseit és javaslatait. Nevezetesen a válság jeleiről, s annak megoldási javaslatairól volt szó ekkor (gazdaságélénkítés, a tb. 10%-os járulékcsökkentése stb.). Ekkor mondták a Fideszre, hogy depressziókampányt indít.
2009-re beigazolódott, amit mondtunk – mutatott rá Navracsics –: adócsökkentés, gazdaságélénkítés stb. Csakhogy azok a politikusok, akik a válságba sodortak minket, azok nem tudják innen kimozdítani az országot, mert a politika bizalmi kérdés. Profán hasonlattal élve: olyan, mint a fodrász. Az ember odamegy, leül a székbe, s megmondja, milyen hajat szeretne. És ha egy teljesen más hajat kap az ember, akkor legközelebb nem megy el ahhoz a fodrászhoz. Jelen pillanatban a kormány egy olyan fodrász, amely azt mondja az ügyfélnek, hogy még várjon egy kicsit, még igazítok rajta, és egyre borzalmasabban néz ki a frizura: lassan már nincsen haj az ember fején. Közben némi érzelmi zsarolással elvárják az ügyféltől, hogy legyen hálás azért, hogy ennyit kínlódik a hajával, ahelyett, hogy megengednék az embernek, hogy menjen el egy másik fodrászhoz.
2006-ban a szocialisták elsősorban a baloldali szavazóknak azt ígérték, hogy itt példátlan fejlesztések lesznek, rengeteg pénz lesz.
Le kell zárnunk a szocialisták hét éves kormányzásának szomorú fejezetét – hangsúlyozta Navracsics –, a szocialisták nem fogják tudni kivezetni az országot a válságból. Nincsen rá jó megoldásuk. Azt szeretnék ugyanis, hogy az életkörülmények tovább rosszabbodjanak: az áfa emelése többletkiadást jelent akárcsak a gázár kompenzációja. Mindeközben nem fognak emelkedni a fizetések, sőt: reálértékben csökkenni fognak – tette hozzá.
Ha kevesebb pénzünk lesz, kevesebbet fogunk vásárolni. Ha kevesebbet fogunk vásárolni, akkor több vállalkozás fog tönkremenni, több lesz a munkanélküli és a szegény ember. Ez pedig költségvetési kiadást vonz maga után.
A kiút a gazdaság élénkítése felé vezet, hiszen a munkahelyek teremtése, a beruházás bevételt jelent. A dolgozó ember bevétel a költségvetésnek, s aki nem dolgozik, az kiadást jelent.
Ahhoz, hogy az államadósság-mennyiséget kezelni tudjuk, legalább 4-5%-os gazdasági növekedésre lenne szükség. Ezzel szemben 6-8%-os gazdasági visszaesést jósolnak.
Erre mond nemet a Fidesz. Az irány a gazdaság élénkítése. Kell keresni olyan exportpiacokat, ahol nincs válság. Ráadásul vannak olyan iparágak, amelyek nem függenek a külföldi piactól. Ilyen az építőipar és a belföldi turizmus. Ehhez persze – jegyezte meg Navracsics Tibor – nem kellene megadóztatni az üdülési csekket. Ez a kormány erre nem ad esélyt, csak az off-shore cégeknek ad esélyt – tette hozzá –, mert ők maguk is elsősorban ezekben érdekeltek.
Befejezésül arról szólt a fideszes politikus, hogy két válságot (távol-keleti piacok és az orosz piac összeomlása) már túléltünk, ráadásul az adott körülmények közepette (1998-2002 között) ezt nem éreztük meg, mert a kormánynak sikerült olyan gazdaságélénkítő programot életbe léptetnie, amelyet legfeljebb kisebb hullámvölgyként éltünk meg. Most pedig Európa legjobban sújtott országa vagyunk. A kormány tehetetlenül és gyengén szemléli a válság pusztító hatását. Van tehát bizonyíték arra, hogy Magyarország is tud emelkedő életszínvonalat produkálni. Nem elég a hatalomváltás: választásokra van szükség – összegezte Navracsics Tibor.
Az elmúlt négy év alatt azok a beruházások mentek tönkre, azok a megtakarítások úsztak el, melyet becsületes emberek a jövőben bízva tettek. Le kell zárnunk tehát egy fejezetet, s megnyitni egy újat, amely a gazdaság élénkítése révén Magyarországot ismét visszavezeti az erős nemzetek sorába, s lehetővé teszi, hogy ismét elinduljunk a gyarapodás útján.
A politikus ezután szívesen válaszolt a hallgatóság kérdéseire, melyek mind a gazdaságot, mind a politikát, ezen belül is a Fidesz politikáját érintették.
