Amellett, hogy immár hivatalosan is munkaszüneti nappá vált a nagypéntek, nem csak ezt ünnepeljük, hanem Jézus keresztre feszítéséről is megemlékezünk.
Nagypéntek a nagycsütörtök utáni nap, lényegében a húsvéti ünnepkör központi eleme, Jézus halálának napja, ekkor kezdődik a feltámadására való várakozás is.
Az időpont idén április 14-ére esik, azonban a teológusok és a történészek közül többen vitatják, hogy Jézus halála nem akkor történt, amikor megemlékezünk róla.
Az evangéliumok és a korabeli források szerint Jézus egy áprilisi pénteken halt meg, amikor a Dél Keresztje csillagkép látható volt Jeruzsálem déli részén. A csillagászok szerint azonban ez nem volt lehetséges a Nap és a Hold precessziója miatt.
Precesszió: "A csillagászatban a precesszió kifejezés alatt a földtengely – a Nap és a Hold forgatónyomatékának hatására bekövetkező – elmozdulását értjük. A jelenség hatását számos ókori nép, mint pl. a sumerek, az egyiptomiak, majd az amerikai földrészen az olmékok és a maják is megfigyelték és ismerték, és az ókori görögök is tudtak létezéséről"- wikipédia.
Számítások alapján az időpont valószínűleg 33. április 3. volt. Ezen a napon részleges holdfogyatkozást is megfigyeltek.
A pontos dátum kiszámítását az evangéliumok közti vélt eltérések nehezítik. A zsidók szerint Nisan hónap 15-e, péntek, volt az időpont, míg mások arról írnak, hogy Jézus utolsó vacsorája keddre vagy szerdára eshetett, tehát a halála vagy szerdán vagy csütörtökön következett be.
Tény, hogy a keresztre feszítés Poncius Pilátus kormányzása idején történt, valamikor 26 és 36 között. Ebben az időszakban csak 27-ben, 30-ban, 33-ban és 36-ban esett péntekre a Nisan 14-e, vagyis az a nap, amikor zsidók szerint Jézus meghalt, Lukács evangéliuma szintén ezt a tényt erősíti meg. A pontos időpont meghatározását tovább nehezíti, Tiberius császár uralkodásának kezdetét is többen máshonnan számolják, mivel János evangéliuma három különböző húsvétot említ meg Jézus nyilvános élete során. Emiatt a keresztre feszítés idejét Kr. u. 33-ra kell tenni.
Ám az, hogy a zsidók időszámításukat a Nap és a Hold járására alapozták, dátumaikat holdfázisokban fejezték ki, és a mai naptárakat csak a Kr. u. 5. században kezdték el számításokra alapozni, a korábbi dátumokat, és hogy azok a hét melyik napjára estek, Jézus pontos halálát meghatározni csaknem lehetetlen.
A lényeg talán nem is ez, hanem inkább a hagyaték, és az, miként emlékezik meg a keresztény világ.
Katolikusoknál elmarad a szentmise nagypénteken, hisz ezen a napon maga Jézus volt az, aki bemutatta az áldozatot. A pap ilyenkor vértanúságot a szimbolizálva mindig piros ruhát visel. Az igeliturgia során Jézus szenvedéstörténetét, a passiót éneklik el, majd hagyományosan a templomba hozzák a keresztet, hogy a hívők kifejezhessék tiszteletüket, hálájukat és imádatukat.
A Veszprémi Főegyházmegyében 9 órától tartanak szertartásokat. 9 órától keresztút indul a Boldog Gizella Szeminárium kispapjaival a Szent Mihály-bazilikában, 15 órakor pedig nagypénteki szertartást, ünnepi liturgiát tartanak.
Címlapfotó: getrealchurch.org
