Az oktatás nem csak az iskola, a tanárok és a tanulók ügye, és ez ma különösen igaz – kezdte köszöntőjét Tornai Tamás, a Veszprém Megyei Iparkamara alelnöke. – Ma már nem lehet olyan egyszerűen válogatni a munkavállalók közül, a cégeknek is meg kell felelniük az alkalmazottak elvárásainak, egy vállalat legnagyobb elvárása a potenciális munkavállalók felé pedig a tudás.
Tornai Tamás
Hogy a nyugati munkaerő miért lehet sokkal hatékonyabb a miénknél, elsősorban a tudáson és az összefogáson múlik. Komoly szaktudásra van szükség minden területen, egy ország hatékonysága pedig elsősorban annak függvénye, mennyire képesek a társadalom rétegei, szegmensei együttműködni. Amíg nincs szimbiózis a vállalatvezetők és a szakképzőhelyek között, addig el fognak maradni az eredmények – hangsúlyozta Tornai, utalva a kamarák felelősségére.
Bihall Tamás, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara oktatásért és képzésért felelős alelnöke szerint minden szinten az élethez kellene igazítani a folyamatokat. Az elmúlt években ugyanis 100 ezer diákot, egy komplett generációt veszítettünk el, miközben a munkaerőhiány és a gimnáziumi beiskolázások töretlenül nőnek a szakképzés kárára. Erőteljesebben és dinamikusan kellene megjelenniük a vállalatoknak, hogy eladhatóvá váljanak az olyan nem túl népszerű szakmák és iparágak is, mint például a vegyipar, és szükség lenne a magyar oktatásügy egészének megváltozatására is – mondta el Bihall.
Bihall Tamás
Első lépésként egy vállalati szereplőkből álló ágazati készségtanács létrehozását szorgalmazzák, ami segíthet meghatározni a szakma részéről az oktatás felé felmerülő igényeket. Gondok vannak a szakgimnáziumokkal is, amelyek most szinte csak lebegnek. Érdemesebb lenne visszaállítani a technikusi rendszert, amely épp azokat a kompetenciákat adta meg, amelyek most hiányoznak. Éppen ezért a készségtanács arra is javaslatot tenne, hogyan lehetne a szakgimnáziumi képzés során átadni az egyes ágazatokban szükséges készségeket. Bihall szerint fontos lenne átalakítani a vizsgarendszert is és inkább a gazdaság kezébe adni azt, általánosságban pedig össze kell hangolni a vállalati képzés minőségét az iskolai oktatással.
Fenyvesi Zoltán
Fenyvesi Zoltán, a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének alelnöke szintén a problémák kezelésére figyelmeztetett. A nagyon optimista megközelítés szerint 2020-ig emelkedni fog a tanulók létszáma, jelenleg azonban még folyamatosan csökken a szakképzésben tanulók aránya, és hiába bővül az állami szakképző helyek köre, egyre több a hiányszakma, miközben jelentős arányban vannak azok a szakmák is, ahol egyáltalán nem sikerült senkit sem beiskolázni a tavalyi évben (pl. ács, mentőápoló, női szabó). Össze kell fogniuk a területi szereplőknek, a szakképzések oktatóinak pedig jó kapcsolatot kell ápolniuk az általános iskolás tanárokkal, hogy már ott elkezdődjön a megfelelő irányba terelés – fogalmazta meg Fenyvesi fejlesztési javaslatait.
A felszólalók szerint a pozitív kép kialakításában nagy szerepet játszanak a szakmai versenyeken kiválóan remeklő és az év tanulója díjas diákok is. Utóbbiakat a kiváló gyakorlati képzőhelyekkel és a kiváló iskolai szakoktatókkal együtt elismerésben részesítették a tanévzáró során.
