A Humántudományi Karon a kutatásnak már voltak előzményei alkalmazott nyelvészeti, tananyagfejlesztési, társadalomtudományi, valamint média- és kommunikációtudományi területeken.
A projektben kiemelt helyet foglal el az eredmények pedagógiai gyakorlatba való átültetése, jó gyakorlatok létrehozása; az oktatást, a fenntarthatósági (környezeti) nevelést segítő pedagógiai módszerek, tananyagok, tantervek, illetve az ezeket tudatosító kommunikációs stratégiák és konkrét kommunikációs eszközök, tartalmak kidolgozása.
Bár az 1995-ben megjelent első Nemzeti alaptanterv minden pedagógus számára kötelező pedagógiai feladatként jelölte meg a környezeti nevelést, annak országosan mérhető elterjedése egyrészt a módszertani továbbképzések, másrészt a központi irányítású programok hiánya miatt egy újabb évtizedig váratott magára.
A 2005-től nyilvánosan megpályázható Ökoiskola, majd egy évvel később megjelent Zöld Óvoda cím mintegy 1400 iskolát és 1100 óvodát jelent napjainkban. E címek az intézményesített fenntarthatóságra nevelés szép példái, továbbá kialakult óvoda- és iskolahálózatuk országos, rendszerszintű eredményeket is hozott.
Növénymeghatározás testközelből
A környezeti nevelés területén újabb mérföldkő a 2016-ban megjelent Fenntarthatósági Témahét keretrendszer, mely képzések, iskola programok, pályázatok és versenyek sokaságával mára a legnagyobb köznevelési programmá vált, 2024-ben már 420 ezer diákot megmozgatva.
2019-ben a pedagógusminősítésben megjelenő fenntarthatósági kompetencia kibővítette a Pedagógus I. és Pedagógus II. fokozat elvárásait: a Pedagógus I. fokozatban a tanárnak ismernie kell az országos és intézményi szintű pedagógiai dokumentumok fenntarthatóságra nevelésre vonatkozó elvárásait, pedagógiai munkájában hitelesen kell megjelenítenie a fenntarthatóság értékeit, és ki kell alakítsa a tanulókban a felelős magatartást a fenntarthatóság érdekében. A Pedagógus II. fokozatban még tudatosabb magatartást vár el az útmutató, vagyis a tanárnak kezdeményező szerepet kell vállalnia a fenntarthatóságra nevelés intézményi programjának tervezésében és megvalósításában.
2021-től a középiskolákban szabadon választható a Fenntarthatóság tantárgy, mely 2024-től érettségire ad lehetőséget a diákoknak. Az Állatvédelmi Témahét keretrendszer 2022-es megjelenésével immáron az óvodák, bölcsődék, gyermekvédelmi intézmények is bekapcsolódhatnak egy országos szintű programba. Az állatvédelem alapú környezeti nevelés sikertörénetét jól jellemzi, hogy 2024-ban már 315 ezer gyermeknek adott programot az intézmények, pedagógusok önkéntes jelentkezésének, azaz elhivatottságuknak köszönhetően.
Állatmegfigyelés a természetben
E sok előírás, elvárás, módszer hogyan jelenhet meg a gyakorlatban, és miben segíthet a projekt? Ha körülnézünk a köznevelési intézményekben, már számos szép példáról, jó gyakorlatról hallunk, és látunk elképzeléseket megvalósulni. Léteznek olyan kezdeményezések, amelyek segítenek a tanulóknak abban, hogy megértsék a nem fenntartható és fenntartható fejlődés különbségeit. Találkozhatunk olyan ötletekkel, amelyek rávezetik a diákokat arra, hogy saját cselekedeteikkel, viselkedésükkel hozzájáruljanak a fenntarthatósághoz, és kreatív gondolatokkal fessenek egy olyan lehetséges jövőt, amelyben lokálisan jobban érezhetik magukat a közösségek.
Ezek az ötletek, gondolatok lehetnek egészen aprók, például egy IKT-tananyag létrehozása, de lehet egészen nagyívű, például egy verseny megrendezése, egy témanap vagy -hét megvalósítása, egy kirándulás vagy erdei iskola megszervezése. Ezekben az elképzelésekben egy közös pont van: kellenek azok a szakmai kapaszkodók, oktatási segédanyagok, ötlettárak, eseménygyűjtemények, programajánlók, helyszínbemutatók, amelyek kiindulási alapot vagy segítséget jelenthetnek az ötletek megvalósításában.
A projekt oktatást segítő szelete ehhez szeretne támogatást nyújtani: a természet- és környezetvédelemben tevékenykedő és példát mutató intézményeket (többek között a nemzeti parkokat) és az iskolákat kívánja úgy összekapcsolni, hogy az együttműködések eredményeképpen a program keretein belül a köznevelésben tanuló diákok természetvédelmi és ahhoz szorosan köthető programokon vehessenek részt, iskolai osztályok utazhassanak külső helyszínekre, ismeretterjesztő céllal szakemberek juthassanak el iskolákba, tarthassanak előadásokat, az iskolák tematikus rendszerben kapcsolódhassanak világnapokhoz, témahetekhez, illetve az iskolák időszakos vagy állandó reprezentatív képviseleti jelenlétet biztosíthassanak a különböző intézményeknek. Emellett hosszú távon útmutatókat, módszertani gyűjteményeket lehet kidolgozni; tartalomfejlesztések, digitális tananyagok jöhetnek létre.
Az élménypedagógia és a kooperatív tanítási módszerek szintén elősegíthetik a környezeti nevelést az iskola falain belül és kívül. A saját kert, a mesterséges odúk kialakítása, a kézművesség, egy környezetvédelmi munkacsoport, az osztályban egy tanuló mint energiaőr, a saját kulacs használata, a cserebere akciók mind-mind a fenntarthatósággal, környezettel kapcsolatos ismeretek elsajátítását segítik.
A természet emberarca
A külső tevékenységek, programlehetőségek tárháza csaknem végtelen – ezek országos, gyűjteményes (online) összegzése nagy segítséget jelenthetne a pedagógusoknak. Egy 2022-es kismintás kutatás szerint a tanárok nagy többsége igényelné a teljes program megszervezését, illetve szakvezetést vagy helyszíni foglalkozásokat. Mindezen lehetőségek elérésére tehát szükség lenne. A TKP2021 projekt ebben kíván segítséget nyújtani.
A cikk a TKP2021-NKTA-21 számú projekt keretében a Kulturális és Innovációs Minisztérium Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból nyújtott támogatásával, a 2021. évi Tématerületi Kiválóság Program pályázati program finanszírozásában valósult meg.
(Szöveg: Szabó Melinda, Szűcs Attila; képek: Szűcs Attila)
