A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal tapasztalatai szerint a legtöbb fogyasztó még mindig nincsen tisztában azzal, mi a helyes eljárás, ha új lakásba költöznek és a közműveket át kell íratni, vagy hogy milyen védelem illeti meg őket rászorulóként. Némileg ugyan javult a helyzet, és nő azok száma, akik ismerik a jogaikat, de még mindig rengetegen fordulnak a fogyasztóvédelemhez olyan esetekkel, hogy a szolgáltató fizetési kötelezettséget írt elő számukra, pedig már nem is hozzájuk tartozik az adott közmű.
Kolozsi Sándor, Scherer Zsolt, Vakli Károly, Rajkai Péter
A hivatal éppen ezért – a tavalyi évhez hasonlóan – kiadványokkal segíti a felhasználókat a homályos kérdések tisztázására. A Panasza van! Segítünk című fogyasztóvédelmi kiadványsorozatuk harmadik részében a felhasználóváltás mikéntjét mutatják be részletesen, kezdve onnan, hogy pontosan milyen esetekben kell bejelenteni a személyi változásokat a közműszolgáltató felé.
Téves elképzelés, hogy csak költözés esetén van erre szükség, bérbeadás vagy öröklés esetén is éppúgy kell jelezni, és nem csupán a beköltöző, hanem a kiköltöző félnek is kötelessége ezt megtenni – mondta el Scherer Zsolt, a MEKH szóvivője a Veszprém Megyei Kormányhivatallal közös szerdai sajtótájékoztatójukon. Ilyenkor a pontos adatok és a zárószámla fejében jegyzőkönyvet készítenek, a volt felhasználó szerződését megszüntetik, és egy újat kötnek a következő felhasználóval.
Dr. Kolozsi Sándor, fogyasztóvédelmi főosztályvezető szerint fontos, hogy a felhasználók együtt menjenek be az ügyfélszolgálatra a jegyzőkönyv kitöltésére, mert csak így kerülhetők el biztosan az olyan későbbi vitás helyzetek, minthogy az előző felhasználó nevén marad a közmű, és ha nem sikerül bizonyítani a tévedést, vele szemben állít fel jogerős fizetési kötelezettséget a bíróság.
A személyes intézkedés mellett szól az is, hogy a felhasználó csak így tudja a saját igényeire szabni a szolgáltatásokat. Ma Magyarországon kb. 55 ezer védendő fogyasztó van, ők azok a hátrányos helyzetűek, akiknek megfelelő bizonyítás mellett a szolgáltató köteles biztosítani a különleges bánásmódot. Utóbbi több okból is fakadhat: védendő fogyasztók lehetnek szociálisan rászorultak, fogyatékkal élők vagy egészségügyileg rászorultak is, például olyan személyek, akiknek létfontosságú, hogy az őket életben tartó gépek folyamatosan áram alatt legyenek.
A szolgáltató ilyenkor több módon is segítheti az ügyfeleit – erről ad tájékoztatást a Panasza van? sorozat negyedik kiadványa. Szociálisan rászorulók esetében lehetőség van például részletfizetésre, fizetési haladék kérésére vagy előre fizetős mérőóra használatára: ilyenkor egy előre beütött feltöltőkóddal lehet aktiválni a mérőórát, a fogyasztó pedig csak a korábban fizetett összegnek megfelelő energiát használ el.
Érdemes azt is tudni, hogy fizetési nehézség esetén bármely fogyasztó kérhet segítséget, védendő státuszt vagy részletfizetési lehetőséget, ezt azonban lehetőleg minél hamarabb kell jelezni a szolgáltatónál, hogy a kedvezmények lehetőségeivel még élni tudjon. A kiadványok ezen felül további hasznos információkkal szolgálnak, amelyek elérhetőek a kormányablakokban vagy a szolgáltatók ügyfélkapcsolati irodáiban.
