A bevezetőben Mihalovics Péter, önkormányzati képviselő, a nemzetközi kapcsolatok tanácsnoka vázolta az uniós csatlakozás előzményeit. Elmondta, számot kell adni arról, hogy mit is tudott Magyarország vezető elitje tenni annak érdekében, hogy megítélésünk pozitív legyen. Magyarország vizsgázott az elmúlt öt évben – folytatta –, de az unió is. Volt, ami sikeres volt, de olyan is, ami nem. Ilyen például az uniós alkotmány elbukása.
A jövőről szólva kijelentette, hogy akkor fog jól működni az EU, ha mindenki ereje és tehetsége birtokában teszi hozzá azt, amire képes. A cél pedig nem más, mint a tagállamok erejének egyesítése.
A konferencia fővédnöke, Debreczenyi János polgármester Kant 1796-ös gondolatától indította hozzászólását: „A háborúk akkor előzhetők meg, ha Európa egységes”. Ezután Veszprém elmúlt 30 évének legjelentősebb gazdasági válságait, majd eredményeit idézte fel. Egyenrangúnak kell lenni – hangsúlyozta Debreczenyi János –, de úgy gyarapítsuk ebben a folyamatban Európát, hogy közben mi, magyarok is gyarapodjunk.
A konferencia folytatásában az előadók következtek dr. Horváth Zsolt országgyűlési képviselő közreműködésével.
Elsőként Pelczné dr. Gáll Ildikó országgyűlési képviselő beszélt, aki utalt az ország felemelkedésének legfőbb feltételire. Keretet és lehetőséget biztosít az unió számunkra – mondotta –, ennél többet ne várjunk. Hozzátette: a 2004. év nehéz volt, ugyanis a magyar polgárok egyszer már csalódtak. A rendszerváltáskor azt hitték, egy csapásra minden jobb lesz, ám csalódniuk kellett, mert vállalkozások sora ment tönkre. Így volt ez az uniós csatlakozás után is.
A képviselő elemezte a Nemzeti fejlesztési terv erényeit és gyengeségeit, szólt a bürokratikus intézményrendszerről, a pályázati korrupcióról, a kontroll nélkül létrejött Új Magyarország fejlesztési tervről stb. Rámutatott, hogy az Állami Számvevőszék is megállapította, hogy „politikai hatás érvényesül a pályázati rendszerben”.
Pelczné dr. Gáll Ildikó szerint államcsőd felé tartunk, ha nem lesz gyújtó motor, amely kivezet bennünket az „egyre gyorsuló spirálból”. Elköltöttük a jövőt a jelen rovására – hangsúlyozta –, de azt, hogy ez mekkora összeg, nem lehet tudni.
Befejezésül a kiútról, annak lehetőségeiről beszélt a képviselő. Meg kell találni a gazdasági felemelkedéshez vezető utat, az uniós forrásokat újra kell csoportosítani, meg kell oldani a munkahely-teremtés és –megtartás módját, növelni kell a versenyképességet. Hozzátette: „sehol nem működik a rendszer felelősségre vonás nélkül. Ezt pedig kicsiben és nagyban is meg kell tenni.” Ehhez az úthoz pedig csak a választások vezethetnek – mondta befejezésül Pelczné dr. Gáll Ildikó.
Jakab István országgyűlési képviselő, a MAGOSZ elnöke a magyar föld megtartásáról, annak elherdálási kísérleteiről beszélt. Kérdés – mondta –, hogy a csatlakozásnál a magyar gazdáknak volt-e szükségük az unióra, avagy fordítva.
A folytatásban rohamos lemaradásunkat elemezte, de kiemelte, hogy az uniós csatlakozásra szüksége volt a magyar mezőgazdaságnak. A probléma azonban ott van, hogy nem kapja meg a magyar termőföld azt a különleges törvényi és egyéb védelmet, ami megilleti. Példaként Dániát említette, ahol gyakorlatilag semmilyen esélye nincs a külföldi tőkének föld megszerzésére.
Figyelmeztetett a 2011-ben lejáró moratóriumra, ameddig csak igen intenzív politikával lehet megoldani, hogy ne következzen be a termőföldek idegen kézbe jutása. A politikus megemlítette, hogy már most is megtapasztalható a törvények kijátszása, sok helyütt brit, német vagy más „földbirtokos” szánt a földeken.
„A föld a nemzeti szuverenitás alapja” – összegezte gondolatait Jakab István, aki befejezésül szólt még a klímaváltozás várható kedvezőtlen következményeiről, a vízbázis kiárusításának réméről, a kormány trükköző politikájáról.
Ékes József országgyűlési képviselő, EU parlamenti képviselőjelölt többek közt az uniós érdekérvényesítésről beszélt. Elmondta, hogy Gyurcsány Ferenc politikai lépéseit sokszor derültség és értetlenség követte Brüsszelben.
Ékes József megerősítette, hogy a klímaváltozás katasztrofális következményekkel járhat. Tavaly már a déli tagállamok súlyos ivóvízhiánnyal küzdöttek.
A továbbiakban az egyre erősödő orosz gazdasági-politikai befolyás veszélyeit boncolgatta a képviselő, aki befejezésül az egyre súlyosbodó demográfiai helyzetről beszélt.
Makai Attila, az Aditus Zrt. vezérigazgató-helyettese az uniós fejlesztési forrásokról, azok felhasználásának olykor görbe útjairól tartott előadást. Valós példával is alátámasztotta, hogy olykor a felső vezetésben a jobb kéz nem tudja, mit csinál a bal kéz. Volt ugyanis olyan pályázat, amikor Brüsszelbe két, egymásról mit sem tudó dokumentáció került.
Elkapkodott, hektikus lépések ezek – mondta. A jövő érdekében felül kell vizsgálni szerinte a pályázati eljárásrendet, de a lehetséges ötven körüli pályázatra is koncentrálni kell, mert a következő ciklusban már csak töredék összegekre számíthatunk. Amit ugyanis a következő 4-5 esztendőben nem tudunk uniós forrásból megvalósítani, az utána már csak saját erőből lesz lehetséges.
A Nézőpont Intézet munkatársa, Mráz Ágoston „ijesztően rossz” statisztikai adatokról számolt be. Az intézet ugyanis elemezte, miképp viszonyul a lakosság az eltelt öt év eredményeihez, gondjaihoz. A tapasztalat szerint önmagában a tagsággal nincs problémája a megkérdezetteknek, sokkal inkább a rosszul alkalmazkodó intézményrendszerrel. A felmérés szerint nem számottevő az EU-ellenesség, ám az „EU-keserűség” domináns. Ebben pedig nagy szerepe van a Gyurcsány-kormány minden hibája.
A felmérés kiterjedt az euro, mint fizetőeszköz bevezetésének késésére is. Ma mintegy egymillió embernek van devizahitele, s ezeknek az embereknek az ellehetetlenülése a küszöbön áll.
Mráz Ágoston szerint hibás és elnagyolt az információs politika: milliárdokat költünk pártpolitikai kommunikációra ahelyett, hogy konkrét segítséget nyújtanánk a vállalkozóknak, illetve minden polgárnak. Nincsenek regionális szövetségeseink – tette hozzá –, még hagyományos barátaink, a lengyelek is elfordultak tőlünk.
Befejezésül hangsúlyozta: a 2011-től esedékes soros uniós elnökségi ciklusunk alatt (fél év) kötelességünk lesz a 27 tagállam előtt Magyarország tekintélyét helyreállítani.
