A holland élelmiszerbiztonsági hivatal, az NVWA szerdán szólította fel az ország lakosságát arra, hogy a Fipronil mérgező rovarirtószer-szennyeződés gyanúja miatt átmenetileg tartózkodjanak a tojás fogyasztásától.
A szennyezés gyanújával 180 tojástermelő telepet zártak be, amelyek közül szerdáig 27 helyen szennyezett tojásokat is találtak. A holland telepek mellett németországi és belgiumi tojásüzemekben használták a valamilyen okból Fipronil rovarirtószerrel kevert Dega-16 fertőtlenítőszert. Az Aldi pénteken bejelentette, hogy kivonja a forgalomból az összes tojását Németországban és az üzletlánc már a hét eleje óta nem vesz tojást a bezárt holland telepekről.
Uniós szinten vizsgálják az esetet
A Nébih szakemberei folyamatosan kapcsolatban állnak a tagállamok társhatóságaival, hogy indokolt esetben a szükséges intézkedéseket és a lakosság tájékoztatását haladéktalanul megtehessék.
Zsigó Róbert, a Földművelésügyi Minisztérium élelmiszerlánc-biztonságért felelős államtitkára péntektől augusztus végéig elrendelte a Magyarországra érkezett tojástételek és tojástermékek célellenőrzését. A szakemberek valamennyi ez év július 1. után az országba beszállított holland és lengyel eredetű tételből mintát vesznek. Emellett szúrópróbaszerűen vizsgálják az egyéb országokból (például Franciaország, Németország, Belgium, Olaszország, Dánia) származó termékeket is.
A hatóság javasolja, hogy az eset további részleteinek tisztázásáig, illetve annak lezárásáig a lakosság részesítse előnyben a kiváló minőségű magyar tojás fogyasztását.
Jó termék a magyar termék
A Nébih információi alapján a Magyarországon forgalomba kerülő étkezési tojás mintegy 35 százaléka származik külföldről, míg 65 százalékát adja a belföldi termelés. Az elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszer (ekáer) adatai alapján Hollandiából idén mintegy 6500 tonna – étkezési, illetve ipari – tojás érkezett Magyarországra.
A “holland tojásügyben” érintett tételek szennyezettsége eltérő lehet – tájékoztatott a Nébih. Ennek számos oka lehet – összegezték a szakemberek -, mivel a szóban forgó készítmény, a Fipronil hamisított készítmény, amivel kezelték az állatokat. Magának a hamisított szernek a szennyezettségi mértéke is különböző lehet, így a telepek érintettsége is. Mindezen túlmenően a tojásban mért szennyezettséget számos tényező befolyásolja, így például a kijuttatott szer mennyisége, a kezelés módja, a kezeléstől eltelt idő is.
Nagyon sokat kellene belőle enni, hogy baj legyen
Ezért a tojásban lévő szennyeződés jelentette kockázat mértéke is további számos szemponttól függ. Ezek közé tartozik például a fogyasztó életkora, egészségi állapota, a koncentráció mértéke is.
A mostani ügyben nem az akut kockázat a jelentős. Extrém nagy mennyiséget kellene ugyanis rövid idő alatt elfogyasztani a termékből ahhoz, hogy jelentkezzenek az akut tünetek. Extra mértékű bevitelnél átmeneti idegrendszeri tüneteket okozhat. Jelen szennyezettségi mértéknél ez nem várható.
Jelen esetben a hosszú távú kockázat a fontosabb, mivel a Fipronil zsírban oldódó hatóanyag, ezért felhalmozódik a szervezetben, így a megelőző intézkedések azt a célt szolgálják, hogy a fogyasztók hosszú távon ne legyenek kitéve a májkárosító anyag hatásának – tartalmazza a Nébih tájékoztatása.
