Nemzeti ünnepünk sokat változott és fejlődött az elmúlt ezer évben, ám az, hogy mit ünneplünk ezen a napon, mindenki számára ismert, ha máshonnan nem, akkor a történelemkönyvekből.
István király uralkodása ideje alatt még augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját avatta ünneppé a királyi tanács. Az ünnep dátumát Szent László király tette át augusztus 20-ára.
VII. Gergely pápa hozzájárulásával 1083-ban ezen a napon helyezték el István király relikviáit a székesfehérvári bazilikában, ami szentté avatásával volt egyenértékű.
Az ünnepeknek is megvan az életük. Az évszázadok folyamán változnak a hozzájuk kötődő tartalmak, hangsúlyok. Augusztus 20-a esetében az ünnep állami és egyházi jellegének egyensúlya is folyamatosan változott.
Szent István király ünnepének megtartásáról már az 1222. évi Aranybulla első pontja is rendelkezett. Mária Terézia 1771-ben, a pápa hozzájárulásával elrendelte, hogy a szent király ünnepe, augusztus 20. Magyarországon nemzeti ünnep legyen, és a naptárakba felvétessék.
Az 1848-49-es szabadságharc leverése után hosszú ideig nem tarthatták meg az ünnepet, mert Szent István a független magyar állam jelképe volt. Az 1867. évi kiegyezés után az ünnep visszanyerte régi fényét.
1945-ben az országgyűlés megváltoztatta az ünnepnap jelentését, augusztus 20-a ekkor vált az egykori aratóünnepeket, aratóbálokat idéző új kenyér ünnepévé. Az államalapítás hivatalos ünnepéhez ma már hozzátartozik az új búzából sütött, nemzeti szalaggal átkötött kenyér megáldása, megszentelése és megszegése is. Másrészt Szent István napjához kötődtek aratáshoz kapcsolódó tilalmak és előírások, és többnyire augusztus 20. után sütötték meg az első új kenyeret.
A rendszerváltozással felelevenedtek a régi tradíciók, 1989 óta ismét megrendezik a Szent Jobb-körmenetet. Az 1991-es Országgyűlés a nemzeti ünnepek közül Szent István napját nyilvánította a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepévé.
Augusztus 20-án rangos állami kitüntetéseket adományoznak, ekkor adják át többek között a 2011-ben alapított Magyar Szent István Rendet, a legmagasabb állami kitüntetést.
Ma már egész napos rendezvényekkel, koncertekkel, ünnepi megemlékezéssel és tűzijátékkal emlékezünk meg a magyar állam alapításáról, és államalapítónkról Szent István királyról.