Milyen családmodellek vannak? Mi ma a család?
A nagycsalád már eltűnőben van, szinte alig látunk már olyat, hogy több generáció él egy fedél alatt. A mai kor embere szűk családban, az ún. nukleáris családban él, ami az anyából, az apából és a gyerek(ek)ből áll. Az ún. csonka családból vagy egyszülős családból hiányzik az egyik fél, itt az anyának az apa szerepét is vállalnia kell, és fordítva. Számuk egyre nő. Sokan élnek mozaik családban vagy binukleáris családban, hiszen a szülők vérrokoni viszonyban nem lévő gyermekeket hoznak előző kapcsolataikból az újba.
Fontos, hogy jó legyen az apával és anyával való kapcsolatunk, hiszen ők jelentik a kiindulópontot életünkben, annak számos dilemmája hozzájuk kapcsolódik, számos elhúzódó problémánk gyökere pedig a hozzájuk való viszonyunkban rejtőzik. Miért van ma annyi glutén- vagy lisztérzékeny? Bizonyos vélemények szerint ez azoknál jelentkezik, akiknek az édesapjukkal, a „kenyérkeresővel” van konfliktusuk. Miért van ma annyi laktózérzékeny? Ez pedig az édesanyához kapcsolódhat. A szimbolika sok esetben működik. Ezért fontos a problémák meg-és kibeszélése. Ha úgy érezzük, hogy családunk terheit hordozzuk, jelenünkben nem tudunk megoldást találni, mélyebbre is nyúlhatunk, talán korábbi őseinkhez kapcsolódik a probléma. (A Hellinger-féle családállításról itt írtunk)
Változnak a kapcsolatok
A családi egységet a férjnek és a feleségnek, az anyának és az apának kell megteremtenie. A házasság egy olyan stabil szövetség kell, hogy legyen, ami szilárd alapokat teremt a közös élethez, a gyermekek felneveléséhez, a családi és egyéb döntések meghozatalához.
Sokan élnek nyitott házasságban, amiben megengedett a félrelépés, és a külső kapcsolat létesítése. Olyat is lehet hallani, hogy valaki önmagával házasodik össze, az „önesküvő” természetesen nem hivatalos, de lehet, hogy erre sem kell már sokat várni. „Elterjedőben van” a poliamória vagy többszerelműség, ami intim kapcsolatot jelent több mint egy emberrel, úgy, hogy ennek minden partner tudatában van – itt minden csak megegyezés kérdése. Mindkettő nagy szabadságot hordoz magában, de annál nagyobb az érzelmi sérülés veszélye is.
Sokan élnek házasság nélkül, vagy bejegyzett élettársi kapcsolatban. Bejegyzett élettársi kapcsolatra Magyarországon 2009. január 1-jétől lehet lépni akkor, ha az anyakönyvvezető előtt együttesen jelenlévő két, azonos nemű, tizennyolcadik életévét betöltött személy személyesen kijelenti, hogy egymással bejegyzett élettársi kapcsolatban kíván élni.
Kevesebben kötnek házasságot?
A fiatalok egyre később repülnek ki a biztonságos családi fészekből. Egyre később fejezik be a tanulmányaikat, kitolódik a képzés ideje, így eltolódik a családalapítás ideje is, sokak számára a házasság intézménye sem vonzó.
A 2016-os statisztikák azonban azt mutatják, hogy húsz éve nem házasodtak annyian, mint tavaly. 2016 januárja és novembere között csaknem 49 ezer pár járult az anyakönyvvezető elé a Központi Statisztikai Hivatal szerint.
Az adatok szerint 2010-ig egyre kevesebben, majd akkortól évről-évre egyre többen kötöttek házasságot. Az 1970-es években átlagosan még 97 ezer házasságot kötöttek évente. Ez a szám az 1980-as években 73 ezerre, az 1990-es években 53 ezerre, az ezredfordulót követő évtizedben pedig 43 ezerre esett vissza.
Összességében öröm, hogy a változások mellett mégis sok boldog családot és kapcsolatot lehet látni, van, aki éppen azokat látva tesz minél többet azért, hogy a klasszikus családi kötelékeket és kapcsolatokat fent tudja tartani. Egy biztos, mindenki maga dönti el, hogy milyen emberi kapcsolatban akar élni, a legfontosabb a harmónia.
