A városunkat és Alsóörsöt összekötő, 22 km hosszú, Meggyespusztán, Szentkirályszabadján és Balatonalmádin is átívelő vasútvonalat eredendően 1909-ben hozták létre a Balaton áru-és személyforgalmának megkönnyítésére. A vonal kiépítésével Veszprém városa egy régi problémát igyekezett orvosolni: a Déli Vasút kanizsai vonala már 1861-ben létrejött, amihez 1872-ben hozzákapcsolódott a Székesfehérvár-Celldömölk vasút, a balatoni területet ezek azonban alig érintették. Később az északi part fő vonalának tekintett 29-es vonal is elkészült, a veszprémiek azonban olyan járatot szerettek volna, amely a városon keresztül vezet. Utóbbi végül – az 1984-es elhatározás – első ízben 1908 szeptemberében valósulhatott meg, amikor a városon át vezető síneken végiggördült az első vonat, majd 1909. július 8-án a menetrendszerinti személyszállítás is elindult.
A nagy népszerűségnek számító, az utókor emlékezetében fürdőjáratként élő vonal nagy könnyebbséget jelentett a veszprémieknek a Balatonhoz való lejutáshoz, ugyanakkor nem csak egyszerű fürdőjáratként funkcionált – ahogy arra Ovádi Péter, a Fidesz választókerületi elnöke és önkormányzati képviselő is emlékeztetett a túrázókat köszöntő beszédében. „A győrieket, felvidéki lakosokat is összekötötte a Balatonnal, s akár ha csak egy kis kertjük volt ott, akkor is jóval egyszerűbbé vált számukra a közlekedés, mivel a járat a 11-es számú Győr-Veszprém vasútvonal részeként is üzemelt.”
Persze, ha már emlékezni jövünk, azokról se feledkezzünk el, akiknek köszönhetően mindez lehetővé vált: Szeglethy György veszprémi polgármester és Óvári Ferenc országgyűlési képviselő rengeteget dolgoztak azon, hogy létrejöhessen a vasútvonal, sőt Szeglethy maga is kipróbálta az első vonatokat. „Elődeink át tudták gondolni, hogy milyen fontos Veszprém számára ez a vasútvonal” – hangsúlyozta, egyben arra biztatva a jelenlévőket, ha van egy-egy történetük az egykori menetrendszerinti járatokról, osszák meg azokkal, akik már csak a valaha volt sínek nyomán járhatják be a 22 km-es utat.
Jákói Bernadett, Ovádi Péter
A nyomvonalon egyébként tíz éve hozták létre az első emléktúrákat, amely azóta a bakancsos turisták egyik kedvelt útvonalává vált. Ez ugyan egy kicsit rövidebb, mint az eredeti vasútvonal, amely a mai veszprémi vasútállomástól indult, és a belvároson keresztül haladt a pláza mellett álló egykori állomáson és a Videoton megállón keresztül Meggyespusztáig, majd onnan tovább Szentkirályszabadjára, Vödörvölgy és Remete-völgy megállóhelyeken át Balatonalmádira, az Öreghegyen keresztül, a 71-es út mellett Káptalanfüredre, míg végül a 29-es vonallal együtt megérkezett Alsóörsre.
A túrázók a MÁV légotalmi pincéjébe is betekinthettek
Alacsony utasforgalomra és gazdaságtalanságra hivatkozva végül 60 év folyamatos működés után 1969-ben szüntette meg a személyforgalmat a korabeli hatalom, majd 1972-ben a teherforgalom is leállt, a pályát pedig teljesen elbontották. Ma a vonal egy részén, Veszprém, Szentkirályszabadja és Balatonalmádi között bicikliút vezet, illetve néhány helyen még megtalálhatók a vidék legszebb vasúti vonalának egykori megállóhelyei, nyomai. Utóbbiakat látogathatták meg az érdeklődök vasárnap a Veszprém Megyei Természetbarát Szövetség szervezésében létrejött és Jákói Bernadett helytörténész által megtervezett emléktúra során, a nosztalgikus barangolás kezdéseként pedig Erdőssy Ferenc állomásfőnök vezetésével a MÁV légoltalmi pincéjét is felfedezhették.
