Több mint száz résztvevő kereste a választ azon kérdésekre, hogy mit hoz a jövő, hogyan táplálkozhatunk a múltból a jövő felé tekintve? Nyolc érdekes ember állt a piros pont közepére és adott választ kérdéseinkre saját életükből merítkezve.
A konferencián két szekcióra bontva hallhattuk az előadásokat. Az első blokkban az elmúlás, avagy a múlt történeteit ismerhettük meg négy előadó szemszögéből. A szünetet követően, amit a szervezők „felüdülésnek” neveztek inkább, hisz itt az előadók és a résztvevők kötetlen beszélgetésbe kezdhettek egymással, a második részben a jövőről és a jövőbeli változásokról esett szó izgalmas előadásokba öltöztetve.
Mind a nyolc előadó hétköznapi embernek számít, legalábbis a foglalkozásukat nézzük. Elsőként Szabó Erik testnevelés- és magyartanár a szamuráj szemléletről, önmagunk ösztönzéséről és a döntési képességeinkről beszélt. Nemecsek Ernő példáján szemléltette azt, hogy döntéseinket olykor nehéz megmagyarázni. És hogy mi történik a döntés pillanat és a cselekedet véghezvitele között? Erik és a szamuráj személet szerint ez a bátorság. A 21. században nem másokkal harcolunk, hanem önmagunkkal, és fel kell fedeznünk, hogy a legtöbbször nincs második esélyünk.
Mindenkinek lehetősége van a bátorság küzdőterére lépni.
Movik Gabriella lépett másodikként a piros pontra, aki az ingatlanpiaci kultúránkról beszélt, és azon kérdésekre kereste a választ, minthogy mi a múlt öröksége egy ingatlan tulajdonlásában, és mi az, amire a magyar ember még ennél is jobban vágyik? A legegyszerűbb válasz erre, hogy semmire nem vágyunk jobban, mint a biztonságra, amit a tulajdonlás adhat meg számunkra. Ám ez az ingatlan, lakás nem mindenkinek jelenti magát az otthont. Ezen kell a jövőben változtatni, amire előadónk szerint a praktika az lenne, ha nem csak a biztonságot és az otthont szeretnénk birtokolni, de a szabadságot is.
„Harcolj! Menekülj! - vagy engedd, hogy az élet-halál kérdése elhúzzon melletted!”
- kezdte előadását Máté Barbara. Közelmúltban történt balesete ráébresztette, hogy milyen kiszolgáltatottak vagyunk legsérülékenyebb állapotunkban: a pánikzónában. Személyes történetével segített felismerni, hogy mi történik ilyenkor. Ráébresztett minket arra is, hogy egyáltalán nem kínos segíteni az embereknek, és hogy a barátság a legfontosabb.
Ott maradni, vele együtt repülni – ez a teljes elfogadás, ami a barátságban teljesedhet ki.
Senki sem szereti, ha pletykálnak róla. De akkor sem, ha a pletyka pozitív? Bincze Bea ezt az eszközt mutatta be, ami segített neki a megoldás fókusz és a bizalom kialakításában magánemberként és szervezetekben is.
Mi is kipróbálhattuk, hogyan lehetünk „erőforrás detektívek”, ezzel is a későbbiekben energizálva környezetünket, mely által segíthetünk ismerőseinknek a negatív dolgokon továbblépni.
A második szekcióban a jövő lehetséges alakulásáról hallhattunk 4 lenyűgöző előadást. Elsőként Váradi Judit mutatta meg, hogyan gondolkodhatunk másképp a nyelvtudásról. Abban hisz, hogy csak nyerhetünk azzal, ha más nemzetiségű emberek gondolkodásmódját jobban megismerjük, és ezáltal tudunk hozzájuk kapcsolódni. Ez lenne a hatékony nyelvhasználat jövője.
Váradi Judit
Tudtad, hogy akár neked is lehet márkád? Mészáros Róbert szerint már meg is van a márkád, azaz a küldetésed az életben. Márkád alapja az az érték, melyet magadnak és legfőképp másoknak teremtesz.
Előadásában elgondolkodtató kérdéseket tett fel. Miért nem azt csináljuk, amit a szívünk mélyén szeretnénk? Miért nem merjük felvállalni saját márkánkat, vagy miért nem lelkesedünk eléggé? Ha ezek mind megvannak, juthatsz el saját márkád építéséhez, ami csak rajtad áll milyenné formálod akár tudatosan, akár tudat alatt.
Mészáros Róbert
M.I. lesz velünk és a robotokkal? Lovász Dorottya politológus mesterszakos hallgató erre a kérdésre próbált választ találni. Előadása a robotizáció és mesterséges intelligencia kutatások távlati vízióiba kalauzolt el minket. Nem minden robot rendelkezik mesterséges intelligenciával, és nem minden robot akar nekünk rosszat. De vajon ugyanolyan jogai van egy robotnak, mint egy kisállatnak vagy egy embernek? Biztos választ nem tudunk adni a kérdésre, de Isaac Asimov sci-fi író ihlette robottörvények az emberiség védelme érdekében a robotokat teljesen kiszolgáltatja az embereknek.
És hogy miért nem élünk a Marson? Ezzel a gondolattal indította előadását Karcagi Péter, aki egy hobbijának témájában, a csillagászatban szeret utánajárni a dolgoknak. A Marson élni nagyon kockázatos, hisz nekünk nincsen kilenc életünk, mint a macskáknak. Viszont az élet nagy kérdéseire a választ épp odakint találjuk. De mi lesz velünk, ha kimegyünk? Az űr még nem olyan rutinos terület számunkra, mint beülni az autóba és elugrani a szomszéd országba, még ha a mai sci-fi filmek ezt mutatják.
Amikor a jövő szóba kerül két véglet között szokott mozogni az emberiség: amolyan Pató Pálosan rámondja, hogy ráérünk még gondolkodni és cselekedni, hiszen messze még a jövő. A másik véglet a precíz tervezést részesíti előnyben: a kívánt cél akkor érhető el, ha már teszünk érte.
A szombati TEDx konferencia nyolc előadója mind az utóbbi elvet vallja. Az előadások a TEDxBenedekHegy hivatalos honlapján is elérhetőek lesznek.
