Az önkormányzatot régóta foglalkoztatja, hogyan lehetne a kor kihívásainak megfelelő energia-gazdálkodást kialakítani Veszprémben: egyfelől energiatakarékos és környezettudatos magatartással, másfelől az energiatermelés során a megújuló energiaforrások előnyben részesítésével.
Az energiastratégiában megfogalmazott cél, hogy 2026-ra az energiafelhasználásunk 25%-a megújuló forrásból származzon, mindez magában hordozza a szén-dioxid kibocsátás csökkenését is.
Napelemek a Deák iskola tetején
A szén-dioxid-kibocsátás – amely jelentősen befolyásolja környezetünk állapotát - nemcsak a megújuló források preferálásával szorítható vissza, hanem azzal is, ha eleve kevesebb energiát használunk fel: egyre több önkormányzati épületre kerül külső szigetelés, történik meg nyílászáró csere, amely intézkedések hatására nagyságrendileg 30%-kal csökken az épület energiaigénye – ez nemcsak a környezetet, hanem a költségvetést is kíméli.
Ami az energia előállítását illeti: hiába tartja úgy a mondás, hogy Veszprémben vagy fúj a szél vagy harangoznak – a vizsgálatok szerint ezen a területen nem lehetne hatékonyan működő szélerőműveket telepíteni (arról nem is beszélve, hogy a törvényi szabályozás jelenleg nem kedvez az ilyen jellegű beruházásoknak). Éppen ezért az önkormányzat inkább a napenergia felé fordult, egyre több intézmény tetejére helyeznek el napelemeket, hiszen az éves 1980 napsütéses óra jobb, mint a magyar átlag.
A cél a fűtésben is az, hogy csökkenjen az önkormányzat függősége a fosszilis energiahordozóktól – annak ellenére, hogy a gáz használata mostani piaci környezetben gazdaságilag kedvező. Ezen a téren egy megújuló energiaforrásokra alapuló, zéró emissziós biofűtőmű létrehozása jelenthetne óriási előrelépést. Addig is a VKSZ Zrt. folyamatosan fejleszti a Haszkovó úti fűtőművet: például már újrahasznosítják a füstgázt, pontosabban az abból keletkező hőt.
A fűtőműnél is rendszeresek a fejlesztések
A város károsanyag-kibocsátása a közlekedés újragondolásával is csökkenthető. A jelenlegi elképzelés szerint 2019. január elsejétől a VKSZ Zrt. közlekedési igazgatósága veszi át a helyi közösségi közlekedés működtetését. A buszok beszerzésénél elsődleges szempont, hogy környezetbarát technológiával rendelkezzenek: elektromos és EURO-6 dízel járművekben gondolkoznak. Intelligens utastájékoztatási rendszert fejlesztenének, és felmerült az igény alapú menetrend kialakítása is – ez utóbbi azt jelenti, hogy bizonyos megállókat csak akkor érintenének a járatok, ha ott valóban várakoznak utasok (ezt egy nyomógombos rendszerrel lehetne jelezni).
A buszos közlekedés mellett fontosnak tartják a kerékpárutak fejlesztését, létrehoznának egy elektromos bringaparkot, és az is a tervek között szerepel, hogy elektromos gépjárműparkkal is rendelkezzen a város. Az intermodális csomópontról sem mondtak le, a buszpályaudvar áttelepítése jelentősen csökkenthetné a belváros terheltségét.
Elektromos buszok is bekerülnének a járműparkba
A környezettudatosság szempontjából fontos a lakosság részvétele is. A VKSZ Zrt. igyekszik a gyerekeket ránevelni a fenntartható életmódra iskolalátogatási programokon, a Kistó utcai oktatóterem lehetőségein vagy épp a fenntarthatósági napokon keresztül.
Olyan konkrét szolgáltatások is segítik környezetünk védelmét, mint a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés. A szolgáltató pozitív tapasztalatokról számolt be ezzel kapcsolatban: nőtt a szelektíven gyűjtött hulladék mennyisége, ezáltal értelemszerűen csökkent a kommunális hulladék mennyisége, és az sem elhanyagolható, hogy a szelektíven gyűjtött hulladék tisztasága is javult, jobb alapanyagot jelent a későbbi újrafelhasználáshoz.
AZ ENERGIASTRATÉGIA SZÁMOKBAN
- 2026-ra Veszprém Megyei Jogú Város közigazgatási területén található önkormányzati fenntartású és lakossági épületek energetikai szempontú felújítása 70 %-ban történjen meg;
- a felhasznált energia 25 %-a megújuló energiaforrásokból származzon;
- a közlekedési eszközökkel megtett km-ek 35 %-a közösségi eszközökkel, 10 %-a kerékpárral történjen úgy, hogy a közösségi közlekedés járműparkja 10 évnél ne legyen öregebb és legyen környezetbarát;
- kizárólag energiatakarékos (A, B energetikai osztályba sorolt) háztartási gépeket, egyéb berendezéseket, illetve ipari gépészeti és technológiai berendezéseket lehessen forgalmazni és beszerelni;
- a keletkezett hulladékok 10 %-a kerüljön lerakóba és 50 %-a anyagában elsődlegesen és másodlagosan hasznosítandó;
- a felhasznált élelmiszerek 30 %-a 150 km-es vonzáskörzetben termelődjön;
- az ivóvízellátás legyen biztonságos és folyamatos, a lehullott csapadék 60 %-át hasznosítani kell;
- az egy főre jutó zöldterület aránya érje el a 25 m2 -t, illetve a környező (10 km) területek erdővel borított aránya 10 %
