Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2024. május 8. Mihály
Veszprém
15°C
2024. május 8. Mihály
Veszprém
15°C

Minden gyerek mesehősnek születik

2017. október 27. 4:00 // Forrás: fotók: Tihanyi Katalin
Paloznak a Balaton-felvidéken, Csopak tőszomszédságában terül el. Itt található a Meseközpont, ami a hegyoldalra épült. A kétszárnyú kapun belépve egy hektárnyi területen találjuk az épületeket, a veteményes- és fűszerkertet. Sok a termő gyümölcsfa: szőlő, málna, eper és ribizli is szüretelhető. A felsőkertben fehér kövekkel kirakott patak és tavacska várja a pancsolni vágyó gyerekeket.

Igazi gyermekbirodalom ez. A legkisebbeket hinta, játszótér, homokozó várja. 2015 nyarán épült a kert legmagasabb pontjára az Égigérő fa mesekilátó. A fa tetejéről csodálatos kilátás nyílik a Balatonra. A telken három nagy épület áll: a Tündérkert, az Óperenciás és a Madárház Röpdével. A Tündérkert tágas termében kényelmesen lehet játszani és beszélgetni, a színpad pedig a gyerekek előadásainak, produkcióinak terepe. Itt kerül sor a családi meseestekre, szakmai előadásokra, képzésekre is. Az Óperenciás nevű nádtetős házban található a tágas ebédlő hosszú asztallal, és a konyha, valamint a Fabrika, minden alkotó és kézműves tevékenység színhelye.

A kert közepén áll a Madárház és a Röpde. Sok-sok madár csipog, csivitel, rikoltozik, búg a falak és a kerítés mögött, a gyerekek legnagyobb örömére.

Az alapítvány indulása

Az alapítványt Wirtz Ágnes és Wirtz Albrecht, valamint Dr. Walter Katalin és férje, Dr. Walter Cornelius 2010-ben hozta létre azzal a céllal, hogy a gyermekvédelmi gondoskodásban (tehát a gyermekotthonokban és nevelőszülőknél) élő gyerekeket segítse értékes személyes kapcsolatokon, egyéni figyelmen és magas színvonalú szakmai munkán alapuló programokkal.

Az első négy évben ez főleg táborokat jelentett, aztán 2014-ben, mikor Bajzáth Mária vette át a szakmai vezetést, bővült a programok, módszerek palettája, illetve nemcsak a Paloznaki Meseközpontban zajlott a munka, hanem Budapesten, Miskolcon és környékén, illetve Gencsapátin is. Akkor indult az önkéntes mesélés az otthonokban, a foglalkozások, több tábort szerveztek gyerekeknek, és több programot, szakmai napot nevelőszülőknek, gyermekvédelemben dolgozó szakembereknek is.

"Hisszük, hogy minden gyerek mesehősnek születik, azonban ahhoz, hogy céljait elérje, a népmesék tanítása szerint: meg kell találni az „aranyhajszálat”, amely rejtett, még szunnyadó belső erőforrásaikhoz vezeti. Mindez még nem elég, hosszú az út, mire mozgósítva minden erőforrást, kiállva minden próbát, célba ér a hős. Ez a valóságban is gyakran évekig tartó, olykor évtizedes folyamat" – írják weboldalukon.

A cél kiegészült azzal, hogy minél hosszabb távon, minél rendszeresebben jelen tudjanak lenni a gyerekek életében, biztonságos pontot adva a kiszámíthatatlansággal, bizonytalanságokkal, folytonos változással teli életükben. 2017 tavaszán Bajzáth Mária elbúcsúzott az alapítványtól, és a tevékenyégi kör folyamatos bővülése miatt a szakmai vezetést egy több, kiváló szakemberből álló grémium vette át. Az eddigieken kívül elindult a mentor program kamaszoknak és fiatal felnőtteknek, és a tervek szerint 2018 őszén indul az alapítvány integrált, inkluzív óvodája, a Pendula Óvoda.

Miért fontos a mese?

A mese mindig szerves és fontos része marad a programjaiknak, de évről évre több eszközt, módszert gyűjtögetnek (például a művészetpedagógia, az élménypedagógia is fontos eleme a tevékenységüknek), s az a céljuk, hogy minél több kiváló szakemberrel dolgozzanak együtt.

"A mese mindenkihez szól (már csak azért is, mert rengetegféle van belőle), de természetesen nem mindegy, hogy mikor, kinek mit mesélünk. A gyermekvédelmi rendszerben születő, családjuk nélkül élő gyerekeknek több okból szükségük van rá, ezért mesélünk táborainkon, illetve az otthonokban. A mesélés meghitt, ismerős rítusa biztonságos kereteket ad, ahol nem kell teljesíteniük, ahol együtt vagyunk, és csak át kell magunkat adni a történetnek. Azoknak a gyerekeknek pedig, akik sok kudarcot, traumát éltek át, felemelő tapasztalat tud lenni, hogy a mesékben a hősök képesek megbirkózni a próbatételekkel, ellenfelekkel, saját gyarlóságukkal, s mintát kapnak arra, hogy jóra fordulhat egy sors. Természetesen ez csak pár szempont a sok közül, ami miatt megtartó erő tud lenni a rendszeres mesehallgatás" – mondja Tihanyi Katalin, a Meseközpont Alapítvány szakmai asszisztense, programkoordinátor.

Kik az önkéntesek?

A mesélő önkéntesek sokféle háttérrel, munkatapasztalattal érkeznek, akik hétről hétre járnak mesélni gyermekotthonokba – Budapesten és Borsodban több otthonba, illetve Gencsapátiba. Egy-egy otthonba ugyanaz a 6-7 ember jár felváltva, úgyhogy a gyerekek és a mesélők közt hosszú távon személyes kötődés is kialakul. Mindezt egy felvételi és egy képzés előzi meg, s ezután is igyekeznek többféle módon támogatni, (lélekfrissítő programokkal, továbbképzéssel, szupervízióval), segíteni az önkénteseket. A meséléseknek egy meghatározott rítusa van: élőszóval mesélnek, mondókával kezdenek, mondókával zárnak, és mesegyertyát gyújtanak.

A táborokban a megbízott szakembereken és munkatársakon kívül segítségükre van több önkéntes pedagógus, illetve pszichológia szakos egyetemi hallgató. Az alakulófélben lévő mentor programukban van, aki angolt tanít, van, aki különórára kísér egy-egy gyereket – amire éppen szükség van.

Milyen egyéb programjai vannak az alapítványnak?

Idén tavasszal és nyáron 8 táboruk volt különféle csoportoknak – ezekben 3 évestől fiatal felnőttig részt vettek táborozók, sőt, voltak speciális táborok nevelőszülős családoknak, ahol nevelőszülők saját és nevelt gyerekeikkel vettek részt. Nemrég indítottak egy új önkéntes mesélő csapatnak képzést.

Novemberben ünneplik 7. születésnapjukat egy szakmai napon a hozzájuk közel álló szakemberekkel, önkéntesekkel, munkatársakkal.

Tokos Bianka

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.