Egy brit klinikai pszichológus, Linda Blair végre maga is alátámasztotta azt a gondolatot, ami valószínűleg minden ember agyában ott motoszkál, amikor október közepén meglátja a csokimikulásokat az áruházok polcain, a bevásárlóközpontok hangszóróin keresztül pedig felcsendülnek a Last Christmas dallamai: két hónappal december 24. előtt karácsonyt kiáltani ökörség, mert mire eljön az ünnep, mindenkit szétvet az ideg tőle - szó szerint.
Mostanra valószínűleg az is megutálta a Wham dalát, aki korábban rajongott érte
Blair felvetése szerint az idejekorán előhúzott karácsonyi dalokkal elsősorban nem az a baj, hogy az ember az ezredik lejátszás után akaratlanul is megutálja őket, hanem hogy közben folyamatosan stressz éri őt: a melódiákról ma már nem a meghittség jut eszünkbe, hanem hogy még mennyi teendő áll előttünk, amelyeknek ideje nekilátni - beszerezni az ajándékokat, kiválasztani a tökéletes fát, megszervezni melyik rokonhoz mikor menjünk és mi kerüljön az ünnepi asztalra.
A nem kívánt gondolatoktól persze igyekszik mindenki megszabadulni, ez viszont azzal jár, hogy az agyunkat gyakorlatilag teljesen lefoglalja a karácsonyi őrület kizárása és semmi másra nem tudunk már koncentrálni, ami végső soron a mentális egészségünket is károsíthatja. Blair szerint a kegnagyobb veszélynek az áruházi dolgozók vannak kitéve, de a mai fogyasztói dömpingben valószínűleg már csak a gyerekek nem mennek át Grincsbe az októberi karácsonytól.
