Némedi Lajos alpolgármester köszöntőjében kiemelte: a téma nagyon fontos, a tolerancia gyakorlása egyidős az emberrel, hiánya tragédiákhoz vezetett az emberiség történetében. Lelki erőt és igényt jelent, ha gyakoroljuk - ami jó lenne, ha minél többször történne meg.
Némedi Lajos, alpolgármester
A konferencia első előadója Nagy Bendegúz építész, a De Jure Alapítvány kuratórium elnöke, kerekesszékes világutazó volt, akinek nemsokára megjelenik Bendegúz, a kerekesszékes világutazó című könyve. Előadásában kiemelte, a tolerancia nem születik velünk, társadalomfüggő, és meg kell rá tanítani az embert. A több mint száz országban megforduló előadó élményeiről mesélt: hol milyen tapasztalatokat szerzett a toleranciával, elfogadással kapcsolatban. Elmondta, kerekesszékkel is lehet világot látni, de nem mindenhol ugyanolyan a fogadtatás, a segítőkészség: például Kirgizisztánban az emberek toleránsak, ingyen megjavítják az autódat, ha elakadsz, de más a helyzet Tádzsikisztánban, ahol inkább a szigorúság uralkodik.
Nagy Bendegúz, a De Jure Alapítvány kuratórium elnöke
Dr. Virányi Anikó Judit, az Alkohol - Drogsegély Ambulancia Egyesület elnöke drogos fiatalok társadalmi megítéléséről tartott előadást. Kiemelte, az egyes társadalmakban eltérően gondolkodnak a drogot fogyasztó fiatalokról, van, ahol betegként és van, ahol bűnözőként definiálják őket, a legtöbb társadalom azonban mindkét címkével ellátja ezeket a fiatalokat. Hangsúlyozta, az alkoholt és a drogot fogyasztó fiatalt addig tolerálja a társadalom, illetve szűkebben a saját közössége, családja, ameddig az nem okoz problémát, addig legtöbbször a tagadás működik. Egy kutatásra hivatkozva elmondta, a társadalom 90 százaléka elutasítja a drogfogyasztókkal való érintkezést. A kirekesztő társadalom gátolja a gyógyulást, ugyanakkor az is elgondolkodtató, hogy a kirekesztő társadalmakban nem kevesebb a droghasználat, mint az elfogadókban.
A közönség még Bálint Bánk, pszichológus és Mesterházy Zsolt, a Mozgássérültek Aktív Egyesülete elnökének előadását hallgathatta meg a témában.
A tolerancia nemzetközi napja november 16. T-O- L-E- R-A- N-C- I-A: ez a latin eredetű szó csupán öt szótagból épül fel, mégis hatalmas jelentőségű. Egy elemi erővel bíró kifejezés, mely rendkívüli módon képes formálni világunkat. Elsősorban türelmességet jelent mások véleménye, vallása, világnézete, etnikai vagy nemzeti hovatartozása, ill. szexuális beállítottsága vagy nemi identitása iránt. A tolerancia a kölcsönös megértés és tisztelet alapja. Életszemlélet, ami lehetővé teszi a világsokszínű kultúráinak virágzását. Emellett a globális harmónia előmozdítására tett erőfeszítéseink sarokköve is. Egy 1995-ös, UNESCO nyilatkozat a tolerancia alapelveiről kimondja: A tolerancia az az erény, amely lehetővé teszi a békét, és elősegíti a háború kultúrájának a béke kultúrájával történő felváltását. A valódi tolerancia nyitottságról, kíváncsiságról és kommunikációról szól. A tudás és a megértés legszorosabb kísérője. Az oktatás az intolerancia megelőzésének egyik legjobb módja. Rámutat az emberek közötti hasonlóságra, és elősegíti a különbözőségek iránti egészséges tisztelet kialakulását. Az UNESCO kezdeményezésére az ENSZ - az 1993. évi 48/126-os számú határozattal - az 1995-ös évet a tolerancia évének nyilvánította, amikor nagyszabású nemzetközi kampányt szerveztek a tolerancia és az erőszakmentesség jegyében. 1995. november 16-án az UNESCO tagállamai elfogadták a tolerancia elveiről szóló nyilatkozatot és az ezzel kapcsolatos akciótervet. A tolerancia nemzetközi napja ebből az eseményből nőtt ki mint évenkénti alkalom arra, hogy a toleranciára felhívjuk a figyelmet az oktatásban, társadalmi színtereken és a politikában, illetve megvitassuk ennek helyi vagy globális problémáit.
