Álomrajtot vett a találkozó elején a Mocsai-csapat, amely a 7. percben már 6:1-re vezettet. A mieink könyörtelenül kihasználták az álmosan kezdő szegediek összes hibáját. Marjanac védései után hamar magára talált a Pick: Katzirz és Laluska után a 13. percben Petrea is feliratkozott a gólszerzők közé (7:5).
A Szeged közel állt ahhoz, hogy egyetlen gólra megközelítse ellenfelét. Szimbolikus jelentőségű jelenet volt, amikor Iváncsik Gergő kapott egy kissé hosszú – első ránézésre elérhetetlennek tűnő – indítást, a válogatott balszélsőnek azonban akrobatikus mozdulatokkal sikerült benntartania a játékszert, majd Vujin elé tálalt, aki ki is pókhálózta a szegedi kaput. A játékrész derekánál Lushnikov fejezte be eredményesen a gyors ellentámadást, Vujin értékesített hetesével pedig visszaállt az ötgólos hazai fór (10:5).
A félidő utolsó harmadában Perez és Sesum is pályára lépett, a 21. percben utóbbi válaszolt a remek átlövő teljesítményt nyújtó Laluska góljára (12:8). Osmajic szintén villogott az ellenfélnél, s állandósult a 3-4 gólos hazai előny. A szünet előtt Ghionea belőtte a megítélt hétméterest, így a rendkívül magabiztos kezdés ellenére úgy tűnt, hogy viszonylag szoros félidei eredmény fog születni. S ekkor jött Sesum, aki a dudaszó pillanatában mattolta Marjanacot (17:13).
A fordulást követően Vujin kihagyott egy büntetőt, majd Lapcevic és Iváncsik Gergő kétperces kiállítása után a kettős emberelőnyben kézilabdázó Pick egyetlen gólra olvasztotta az előnyünket (19:18). Sőt, Ghionea révén egalizálhattak volna is a vendégek, Liszkai azonban bravúrral hárította a román jobbszélső kísérletét.
Ehelyett Gulyás és Iváncsik Gergő vezetésével sikerült meglépnünk kettővel. Az idei év legjobb produkciójával előrukkoló Tisza-partiak azonban továbbra sem adták fel a küzdelmet, a 46. percben Andjelkovic és Krivokapic találataival kiharcolták a döntetlen állást (22:22). Mi több: Zvizej révén kisvártatva a vezetést is átvették. Liszkai ekkor ismét a legjobbkor védett, majd az ellentámadásnál – tíz perccel a lefújás ellőtt – Perez egyenlített.
Óriási izgalmakat ígért a hajrá. A két csapat fej-fej mellett haladt. Gulyás és Ghionea gólpárbaja után ismét Zvizej jutatta vezetéshez Vladan Matic csapatát (25:26). Jó az öreg a háznál: jött Perez, majd ismét Gulyást ünnepelte az eksztázisban tomboló közönség. Négy perccel a vége előtt Lushnikov – rendkívül higgadtan – értékesítette a megítélt büntetőt, amelyre Petrea azonnal válaszolt (28:28). Az ellentámadásnál Iváncsik Gergő nagyszerűen ejtett, s Perez sem hibázott. Szinte felrobbant az Aréna, a kedélyeket Krivokapic hűtötte le némileg, aki vészkapusként 30:29-re alakította az állást az utolsó minutumban. Mocsai Lajos időt kért, a hátralévő időszakot pedig már veszprémi kezekben töltötte a játékszer.
A Veszprém 30:29 arányban győzött, s – sporttörténelmi sikert aratva– százszázalékos teljesítménnyel, pontveszteség nélkül nyerte meg a magyar bajnokságot.
Kézilabda csapatunk így 1985, 1986, 1992, 1993, 1994, 1995, 1997, 1998, 1999, 2001, 2002, 2003, 2004, 2005, 2006, 2008 után a 17. alkalommal hódította el a bajnoki címet.
A játékvezetők záró sípszava után hatalmas fieszta vette kezdetét a Veszprém Arénában. Óriási tapsviharral ünnepelték kedvenceiket a szurkolók, de a nagyot küzdő Szeged teljesítményét is elismerte a lelátó népe.
Az önfeledt pillanatok közben természetesen a februárban tragikus körülmények között elhunyt Marian Cozmáról sem feledkeztek meg a résztvevők. Az elhunyt beállós édesapja vehette át fia bajnoki aranyérmét, s az ünneplő játékosok közé került Marian Cozma képe is. A közönség szűnni nem akaró tapssal emlékezett a kiválóságról, a Mocsai-legények pedig könnyeikkel küszködve tisztelegtek elhunyt társuknak.
Ilyés Ferenc számára bizonyára különös élményt jelentett a találkozó, a sokszoros magyar válogatott játékos ugyanis utoljára viselte az MKB VKC mezét. A székelyudrarhelyi születésű fiatalember véghez vitte azt az egyedülálló bravúrt, hogy az elmúlt három kiírásban háromszor nyert aranyérmet. 2007-ban a Pick csapatában, 2008-ban és 2009-ben pedig Veszprémben. Emellett a tavalyi évben elhódította KEK-serleget, s a Magyar Kupát is a magasba emelhette a 2008/2009-es idényben.
A bajnokcsapat névsora: Andorka Gábor, Marko Bagaric, Marian Cozma, Nikola Eklemovics, Gál Gyula, Gulyás Péter, Ilyés Ferenc, Iváncsik Gergő, Iváncsik Tamás, David Korazija, Ivan Lapcevic, Liszkai Szilveszter, Evgeny Lusnyikov, Zarko Markovic, Carlos Perez, Dejan Peric, Ivan Pesic, Putics Barna, Zarko Sesum, Uros Vilovski, Marko Vujin. Vezetőedző: Mocsai Lajos. Másodedző: Csoknyai István.
Budapest Bank férfi kézilabdaliga döntő, harmadik mérkőzés:
MKB Veszprém KC–Pick Szeged 30:29 (17:13)
Veszprém, 5000 néző.Vezette: Herczeg, Südi
Veszprém: Liszkai – Iváncsik T. 3, Vujin 3 (1), Eklemovics 1, Vilovski 2, Ilyés 2, Iváncsik G. 5, Csere: Lushnikov 3 (1), Lapcevic 1, Sesum 3, Perez 4, Gulyás 3
Vezetőedző: Mocsai Lajos
Szeged: Marjanac – Ghionea 6 (3), Zubai, Laluska 6, Katzirz 1, Andjelkovic 2, Zvizej 4, Csere: Krivokapic 3, Herbert, Petrea 4, Osmajic 3, Stamate
Vezetőedző: Vladan Matic
Kiállítások: 8, ill. 8 perc
Hétméteresek: 4/2, ill. 3/3
Nyilatkozatok
Dejan Peric: – Gratulálok minden játékostársamnak, a klubomnak és edzőimnek. Főként Liszkai Szilveszternek. Nagyon büszke vagyok mindenkire. Ez egy óriási győzelem számunkra, amelyet Marian barátunknak ajánljuk. Óriási mérkőzés volt. Ezt a címet minden évben meg kell védenünk.
Marko Vujin: – Nagyon boldogok vagyunk. Azok után, hogy nyerni tudtunk Szegeden, mindenki azt gondolta, hogy itthon is győzni fogunk. Nagyon nehéz meccs volt, nem játszottunk jól. De az utolsó tíz percben a magunk javára tudtuk fordítani a meccset. Nagyon nagy dolog, hogy pontveszteség nélkül lettünk bajnokok. Nem hiszem, hogy ezt bárki elérte volna Európában.
Nikola Eklemovics: – Az utolsó két meccsen megmutatta a Szeged, hogy nagyon jó, profi csapat. Nagyon közel kerültek hozzánk, de hál’ Isten sikerült nyernünk egy góllal. Nagyon örülök, hogy volt annyi erőnk, hogy azt véghezvigyük. Nagyon sok dolog történt az idényben, s ez óriási siker az egész csapatnak, a vezetőségnek, a szurkolóknak és a városnak.
Mocsai Lajos: – Óriási mérkőzés volt. A harmadik csatát vártuk a legnehezebbnek. Az ellenfél a tét alól felszabadulva tudott kézilabdázni. Két meglehetősen fáradt csapat játszott óriási szívvel és ambícióval. Azt gondoltuk, hogy 3-4 gólos vezetésünk birtokában, hamarabb el tudjuk dönteni a mérkőzést, a Szeged azonban nagyon szívósan küzdött és jól játszott. Külön dicséret illeti Liszkait, aki nagyon jól tartotta magát, de a végére elfáradt. Fantasztikus mérkőzésen végül visszafordítottuk a mérkőzést és drámai csatában nyertünk. A csapat igazi közösséggé formálódott. Történelmi sikert értünk el azzal, hogy pontveszteség nélkül nyertünk. Az elmúlt két évben ez a negyedik cím, amit közösen nyertünk a csapattal. Gratulálok a csapatomnak, s köszönöm Ilyés Ferencnek a játékát. Sok szeretettel várjuk őt vissza.
Ilyés Ferenc: – Nagyszerű éveket töltöttem Veszprémben, amiért mindenkinek köszönettel tartozom.
