Szerinted mi a siker titka? Miben volt Veszprém erősebb azoknál a pályázóknál, akik most nem jutottak tovább?
Úgy gondolom, nagyon jó felkészítést kaptunk a nemzetközi tanácsadóinktól, jó prezentációs koncepciót találtunk ki, emellett nagyon széleskörű és izgalmas volt a csapatunk. A pályázatunkban igyekeztünk hangsúlyozni olyan elemeket, amelyekről tudtuk, a zsűri értékítéletében fontosak. A zsűri egyik nagy tekintélyű német tagja ki is emelte, hogy örül, amiért mi olyan kérdéseket is felvetettünk, mint a nők helyzete, a vallás, a kulturális sokszínűség és akár a migráció, amelyet a többi pályázat elkerült vagy kisebb mértékben érintett.
Mi lesz a következő lépés? Van olyasmi, amin a versenytársakat látva változtatnátok, hogy még erősebb legyen a pályázat?
Veszprém eddig is keményen dolgozott a pályázaton, de az igazán nagy felelősségű munka csak most kezdődik. A jelenlegi pályázatunk inkább egy koncepció terv, amely az ötleteinknek maximum 60%-át tartalmazza, ősszel viszont már egy olyan anyagot kell letennünk az asztalra, ami egyszerre kreatív, izgalmas, attraktív és fenntartható, és reálisan meg is valósítható. Nem szabad Pécs hibájába esni, fenntarthatatlan fejlesztésekbe kezdeni. Olyan projekteket kell létrehoznunk, amelyek megvalósíthatók, financiálisan nem rokkantják meg a várost és – néhány nagyobb szabású, egyszeri elemet leszámítva – hosszú távon fent maradnak.
Fotó: Veszprém EKF 2023 hivatalos Facebook oldal
Kiemelnél egy pár projektet?
A pályázat számomra egyik szimpatikus vezéreleme az ún. játékos város, azaz hogy miként lehet a játékosság, a vidámság, a színesség, a kreatív város gondolatát konzekvensen megjeleníteni a lakótelepeken, köztereken, játszótereken, közlekedési eszközökön, hogy lehet ez egy az egész város, akár a régió életét meghatározó, azt átható szervező elv. El tudjuk-e képzelni, hogy a veszprémi buszok nem a szokásos kékek és sárgák, hanem például gyerekrajzokat, az állatkert leghíresebb állatait ábrázolják, és azokon mondjuk Vivaldi szól?Vagy hogy a buszmegállókban hinták kapnának helyet az ülőkék helyett? A köztereken, parkjainkban edző-szigetek, csúszdák, pingong-asztalok, közösségi sütögető-főző helyek, utcamozik, színpadok lesznek, és nem csak a fesztiválok örömittas napjain? Egy másik nagyszabású projekt részeként egy 10-15 ezer fős kapacitású, nagy léptékű szabadtéri színpad épülne Nosztoriban, jelképesen is a mostani tervek szerint Balaton és Veszprém között félúton. Ez egy olyan léptékű szabadtér lenne, ahol valóban a nemzetközi top produkciók is megjelenhetnének az Aida-tól Steve Wander-ig, és ezzel a régió kulturális erejét is megváltoztatná – noha most is nagyon sok erős rendezvény létezik. Az EKF fontos eleme emellett olyan egyének bevonása a kultúrafogyasztásba, akik hagyományosan nem vesznek részt benne. A mi elképzelésünkben Veszprém egyfajta kultúra exportőr lenne a régióban: a kultúraközvetítés irányát megfordítva házhoz mennének a produkciók. Így például mozgó szabadtéri mozik jönnének létre azokon a településeken, ahol nincs mozi, a Kabóca Bábszínház infrastruktúrája révén akár a köveskáli főtéren is felléphetne, a Mendelssohn Kamarazenekar pedig a klasszikus zene nagykövetévé válhatna a régióban.
Fotó: archív
Milyennek látod az esélyeket? Győzhet Veszprém?
Úgy érzem, komoly esély van rá, hogy 2023-ban Veszprém legyen Európa Kulturális Fővárosa – most 45%-ra saccolnám. Azzal, hogy nem önállóan pályáztunk, hanem több 100 településsel összefogva, a nehezebb utat választottuk: nagy kihívás megmutatni ezt az elképesztően sokszínű és egyedi régiót, kezdve a Badacsonytól Hévízen és a Káli-medencén át a szőlő-és borkultúráig. Ennek viszont európai üzenete is van, hiszen Európa is pontosan a különböző szereplők együttműködéséről, annak minőségéről vagy nem elégséges meglétéről szól – és ezt a zsűri is megértette. Talán ezért is tudunk erősebbek lenn a versenytársaknál, hiszen egy nagyon unikális problémát vetünk fel, illetve keresünk megoldást rá. Valójában egész Európa ugyanezt keresi, csak sokkal nagyobb léptékben.
