Fő érvük az volt, hogy a kialakítandó hulladéklerakó veszélyezteti a felszíni-nyitott karsztvízbázist. (Majd a települések között kialakult ellentétek peres eljárásokba torkolltak. A vita tárgyát az képezte, hogy a földterületért kifizetett vételár túl magas volt. Ez ügyben a Veszprém Megyei Bíróság hozott ítéletet, 2006. március 8-án. „Egyéb bizonyítási kérelmet a felperesek nem terjesztettek elő, így a bíróság a rendelkezésekre álló peradatokból azt a következtetést vonta le, a feltűnő értékaránytalanságra történt felperesi hivatkozás nem volt megalapozott."- részlet. A bíróság a felperes kereseti kérelmét, mint megalapozatlant elutasított. Az ügyet korábban a Győri Ítélőtábla is tárgyalta. A feleket bizonyítási eljárásra kötelezte.) Ugyanezt az álláspontot képviselte, hatékonyan több helyi és országos civil, környezetvédelmi szervezet is.
A konzorcium és a gesztor szerepét betöltő Veszprém városa, 2003 és 2006 között 129 millió forintot költött a beruházás előkészítésére. Mely összegből a területvásárlás mindössze 42.38 millió forint volt. A fennmaradó összeg, különböző a projektet előkészítő szolgáltatásokra lett kifizetve, a földtani hatástól kezdődően egészen az üzletviteli tanácsadásig bezáróan. Csak ez utóbbiért több mint 9 millió forintot fizettek 2005-ben.
A konzorcium által korábban kifizetett összegek miatt Czaun János, Veszprém város jelenlegi gazdasági alpolgármestere belső vizsgálatot rendelt el, részben a konzorcium, részben az önkormányzat pénzügyi tevékenységét illetően. A vizsgálatot az egyik budapesti ügyvédi iroda végzi. Annak végeredményét a közeljövőben hozzák nyilvánosságra.
A jelenleg is tartó hulladéklerakó projekt vezetője szerint: a tervezett beruházás rendelkezik az összes szakhatósági engedéllyel, már csak a két fordulós, nemzetközi kivitelezési tender van hátra, majd annak sikeres eredményhirdetésével megkezdődhetnek az érdemi munkák Királyszentistván mellet- mondja Tasnádi Tibor.
Ez a technológia sokkal korszerűbb, mint amit korábban Szentgál mellé terveztek, -érvelnek a szakemberek- a legszigorúbb s egyben a legmodernebb EU-s környezetvédelmi előírásoknak is megfelel. Az évi 120 ezer tonna hulladékból legalább 27 ezer tonnát újrahasznosítanak, komposzként (biohulladékként), amit elsősorban a megye területén található, korábban használt hulladéklerakók végleges lefedésére, rekultivációra fordítják. Legalább ilyen arányban kerülnek újrahasznosításra a másodlagos nyersanyagok is: fémek, műanyagok, papírok. Úgy tűnik, hogy a legmodernebb technológia tervezett alkalmazásával a beruházóknak sikerült véglegesen meggyőzni a zöld szervezeteket.
Tasnádi Tibor hangsúlyozza: az előkészítés során minden apró részletet kidolgoztak, még a csapadékvizet is külön rendszeren vezetik el a teljesen vízzáró felületről. Így a roppant szigorú feltételeket figyelembe véve, hazánkból 2-3 komoly referenciákkal bíró kivitelező cég jöhet szóba, az EU tagállamaiból pedig 20-25 cég jelentkezhet a tavaszi tenderre.
A kialakítandó hulladéklerakó legalább 20-25 évre megoldja Veszprém megye 158 településének hulladékgazdálkodási problémáját. Igaz, Várpalota és a környező települések még nem döntöttek, hogy csatlakozni kívánnak a konzorciumhoz. Mivel minden hulladéklerakót túlterveznek, a várpalotai évi 30 ezer tonna hulladék befogadása nem jelentene különösebb problémát.
Sokkal intenzívebben kellene anyagi eszközökkel támogatni és egyben ösztönözni az új hulladék feldolgozó üzemek létesítését, át kellene alakítani a társadalom szemléletét, hiszen évente minden egyes magyar lakos legalább 500 kg. hulladékot „termel", a szelektív hulladékgyűjtés környezetünk védelmében történik-, véli Tasnádi Tibor.
Mindenesetre, a hulladéklerakó indulásával együtt a 158 településen 400 új szelektív hulladékgyűjtő sziget kerül átadásra az érintett településeken, a lakosság számával arányosan.
Az eredeti helyszín, Szentgál után ismét felmerült Királyszentistván, mint alternatív helyszín- mondja Kőszegi Ferenc polgármester. A falu lakossága 2004. augusztusában, ügydöntő népszavazással döntött úgy, hogy támogatja a beruházást. A 364 fő szavazásra jogosultból 270 fő járult az urnák elé, 149-en igennel, 117-en ellene voksoltak. Majd megkezdődhettek az érdemi egyeztető tárgyalások a konzorcium szereplőivel.
Királyszentistván a környező településekkel -Balatonfüzfővel, Papkeszivel, Vilonyával és Litérrel együtt közel kétszáz millió forintos, szabad felhasználású kompenzációs támogatást kapnak. A legnagyobb haszonélvezője mégis Királyszentistván lesz: közel 90 millió forint illeti, igaz nem egy összegben, hanem tíz éves részletekben, további 15-20 millió forintra tesz szert évente, helyi iparűzési adó címén a település.
Továbbá mind az öt település három évig ingyen, további három évig 50%-os áron szállítja a hulladékot az új feldolgozóba.
Királyszentistván első embere igen optimista, mivel így mód nyílik 50-70 új, összközműves építési telek kialakítására. Tíz éven belül a jelenlegi 490 fős lélekszám elérheti a 600-800 főt. Szeretnénk a pénz egy részéből egy korszerű játszótér kialakítását megoldani, a református templom külső tatarozását is elvégezni, a ravatalozót is szeretnénk felújítani s nem utolsó sorban a temetőt is be kell keríteni, lenne a pénznek helye- mondja a polgármester.
bégéel
