Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

Jön az új kétszázas! / Nem lesz ismeretlen az új érme

2009. június 2. 7:43 // Forrás: Pénzcentrum
Két hét múlva már az egész ország az új kétszázas érmék lázában ég majd. A fizetőeszköz különlegessége, hogy a népakarat választotta ki.

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 2008. június 23-án döntött úgy, hogy 2009-ben a kétszáz forintos bankjegyet érmével váltja fel.

A tavalyi döntésben szerepelt az is, hogy az új érmén a jegybank olyan jelképet kívánt szerepeltetni, amely a magyar numizmatikai hagyományokba illeszkedve méltó módon képviseli az országot, és amely mögött szakmai és lakossági támogatás áll.

 

még idén búcsúzunk tőle...

A döntés után a jegybank tovább folytatta a párbeszédet: szakmai és civil szervezeteket vont be a 200-as érme műszaki paraméterei (az érme anyaga, alakja, mérete) kialakításának folyamatába. Ezt követően októberben internetes szavazást indítottak, így a legtöbb szavazatot elnyert érmekép lett az, amelyet nagyjából két hét múlva a kétszázas érmén láthatunk majd.

 

Az MNB szakmai szervezetek (például az automatákat működtető szervezetek, vakok és gyengénlátók képviselete, pénzfeldolgozók) bevonásával egyeztette a kibocsátandó érme technikai jellemzőit, és elismert szakértőkkel (akadémikusokkal, egyetemi tanárokkal) véleményeztette azokat a képeket, motívumokat, amelyeket szavazásra bocsátottak.
A Nemzeti Bank döntése alapján a 200 forintos érme bimetál, azaz két eltérő, kívül sárga, belül ezüstszínű fém ötvözetéből készül. A külső (sárga) gyűrű összetevője: réz 75%, cink 21%, nikkel 4%. Ugyanebből az ötvözetből készülnek 5 és 20 forintosaink is. Az érme átmérője 28,3 mm, súlya 9,0 gramm, peremvastagsága 2,0 mm, peremén a látáskorlátozottak számára a megkülönböztetést megkönnyítő recézés is van. Egy érme előállítása harminckét forintba kerül, ebből huszonkettő az alapanyag, tíz forint a megmunkálás költsége.

 

A 200 forintos érme előlapjának megjelenésével kapcsolatosan több témában készültek látványtervek. A két héten át tartó szavazáson a lakosság tetszését leginkább a Lánchíd (52%) nyerte el, megelőzve a fehér gólyát (18%) és a tavaly átadott Megyeri-hidat (13%). Negyedik lett a fakopáncs (8%), utolsó előtti a cifra kankalin (6%), a sort a kövér daravirág (3%) zárta. A forint történetében először fordul elő, hogy egy pénzen szereplő motívumot azok választották ki, akik nap mint nap kézbe veszik majd.
Május elején kezdődött meg a kétszázas érme tömeges gyártása. A kétféle fémből álló érméből év végéig 71 millió készül, ebből több mint 15,5 millió darabot már le is gyártott a Magyar Pénzverő Zrt.
Az érme 2009. június 15-én kerül forgalomba, a kétszáz forintos bankjegy pedig 2009. november 15-éig még törvényes fizetőeszköz marad.
A papírpénzről érmére váltás hátterében elsősorban a nemzetgazdasági megtakarítás áll. A papír 200-assal jóval gyakrabban fizetünk, mint a nagyobb értékű bankjegyekkel, emiatt sokkal hamarabb el is használódik: élettartama alig két év (a nagyobb címletek akár 5-7 évig is bírják), újragyártása pedig rendkívül költséges.
Ugyanakkor az MNB-nek nem titkolt célja, hogy a lakosság hozzászokjon a magasabb értékű érmék használatához. Ez az euróbevezetés után lesz csak igazán fontos, hiszen az unióban rendkívül elterjedt egy- és a kéteurós érmék jelenleg 285 és 570 forintot érnek.

 

vehir.hu
további cikkek
A lelet önmagában még nem történet – Felber Zsombor régész a föld alatt rejtőző múltról kultúra A lelet önmagában még nem történet – Felber Zsombor régész a föld alatt rejtőző múltról Mitől lesz egy régészeti lelet valódi történeti forrás? Miért lehet fontos egy törött cserépdarab, és miért veszítjük el az információ egy részét, ha egy tárgyat dokumentáció nélkül emelnek ki a földből? Többek között ezekről beszélt Felber Zsombor, a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum régésze a We Are Smart! beszélgetéssorozat negyedik alkalmán. tegnap 12:51 Elesni és újra fölállni – hitről és a valódi szabadságról a bakonybéli bencésekkel kultúra Elesni és újra fölállni – hitről és a valódi szabadságról a bakonybéli bencésekkel Mit jelent ma szerzetesnek lenni? Lemondást vagy inkább szabadságot? Van-e valódi üzenete a nagyböjtnek a rohanó hétköznapokban? És hogyan szólhat a kereszténység azokhoz, akik már örökölt szimbólumként látják a kereszteket és templomokat, de kevésbé ismerik a mögöttük álló hagyományt? tegnap 12:51 'A város nem ház, hanem ember' – Alföldi György Veszprém belvárosáról és a város jövőjéről kultúra 'A város nem ház, hanem ember' – Alföldi György Veszprém belvárosáról és a város jövőjéről Veszprém jó helyzetben van, de a város jövőjét nem elsősorban új épületekben és látványberuházásokban kell keresni. Dr. Alföldi György építész, urbanista szerint fontosabb kérdés, hogyan használja a város azt, amije már megvan, hogyan vonja be a veszprémieket a döntésekbe, és képes-e olyan belvárost kialakítani, ahol az emberek nemcsak áthaladnak, hanem szívesen maradnak is. A Magyar Urbanisztikai Társaság elnöke a Pro Bono Veszprémért Egyesület rendezvényén beszélt Veszprém adottságairól, modern építészeti örökségéről, a belvárosi kereskedelemről, a lakhatásról és a városfejlesztés új lehetőségeiről. tegnap 12:51

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.