Rövid tesztidőszakot követően, 2008. április 10-én hivatalosan is elindult a vehir.hu internetes portál, amely mára a királynék városának egyik meghatározó médiafelületévé nőtte ki magát. A kezdeti időszakot a portál alapító újságírójával, Zatkalik Andrással idéztük föl.
Adódik a kérdés, hogy egy olyan rutinos újságíró, mint Zatkalik András, akinek nevével heti, havi lapok, rádió és tévéműsorok, de a Magyar Távirati Iroda helyettes tudósítójaként is találkozhattak az olvasók, miért kanyarodott el egy nulláról induló, akkor még újszerű műfajnak mondható online médium felé. – Néhány kollegámmal úgy éreztük, itt az ideje új kihívások elé nézni, az akkor éppen átformálódás alatt álló rádiós piacról, s a napi munka mellett elkezdtük megálmodni a vehir.hu szakmai sarokköveit. Egy klasszikus jobboldali és konzervatív értékeket képviselő internetes hírportálban gondolkodtunk abban az időben, amikor még csak gyerekcipőben jártak a kisebb internetes portálok. Éreztem magamban az erőt és a kedvet, hogy valami újat kóstoljak meg a sajtó asztaláról – árulta el Zatkalik, aki 2009. január 1-jétől már főszerkesztőként vezette a vehir csapatát.
– Jómagam erősen törekedtem arra, hogy hiteles és pontos legyek, s ezt kértem munkatársaimtól is. Emellett igen hamar felismertük, hogy a sebesség döntő fontosságú. A legtöbb eseményről a helyszínről, szinte azonnal közöltük tudósításainkat. Igyekeztem minden cikken rajta tartani a szememet, jó ideig minden tartalom átfutott a kezeim alatt, mielőtt az megjelent volna. A hír szent, a vélemény szabad – vallja Zatkalik, aki utóbbinak is igyekezett megfelelő felületet biztosítani a vehiren, aminek egyhamar meg is lett az eredménye. – Az online média a legközvetlenebb sajtófórum, ha hibáztunk, másodpercek alatt megkaptuk a magunkét, egy-egy politikai tartalmú cikkünk is igen komoly indulatokat tudott kavarni. Sokszor forrt a komment szekciónk, az arctalan és névtelen véleményektől – emelte ki az online igazi sajátosságát a magyartanárként is tevékenykedő újságíró, aki megjegyezte, a kezdeti időszakban igencsak meg kellett küzdenie a portálnak az ismertségért, s a technikai feltételek sem voltak feltétlen adottak, minden egyes kattintásért harcolni kellett.
Sokan kezdték újságírói pályafutásukat a vehir.hu kötelékein belül említette meg a Lant és toll, valamint Szabad sajtó díjas tollforgató, aki igazi műhelymunkára emlékszik vissza a szerkesztőségben töltött időkről. – Már a kezdetek kezdetén vegyes háttérrel rendelkezett a csapatunk, de úgy vélem, jól kiegészítette egymást a „rutinos, öreg rókák” és a lendületes fiatalok egyvelege. Igyekeztem kellő mankót biztosítani a kezdőknek, de ha kellett, az építő kritikát is a szemükbe olvastam. Remélem, hogy ezzel segíteni tudtam pályafutásukat – tette hozzá Zatkalik András, aki két fiát, Dávidot és Dánielt is kollégának csábította a média világába.
Közel két év után szolgálat után a vehir éléről az ország másik felébe szólította az élet – emlékezett vissza távozása okaira a jelenleg magyar szakos tanárként tevékenykedő szakember, aki kendőzetlen véleményét is megosztotta a sajtó jelenlegi viszonyairól. – Az utóbbi időben jelentősen átalakult az újságírás világa. Eltűntek a klasszikus műfajok, mint a tárca, glossza vagy jegyzet sőt, jóformán már vezércikkel vagy klasszikus riporttal is alig lehet találkozni. Felhígult a szakma, amiben mára rengetegen dolgoznak, egyre nagyobb teret kapnak a hatásvadász tartalmak, mindennaposak a pontatlan tudósítások, s hanyag helyesírással is szembe kell néznünk – sorolta némi keserűséggel hangjában. – Büszke vagyok azonban utódaimra, akik nem csak megtartották a vehir ütőképességét, de tovább színesítették a portált, amely folyamatosan fejlődik. Márpedig a megújulás a záloga a fennmaradásnak egy olyan piacon, ahol a fóka-eszkimó arány nem éppen ideális – zárta gondolatait.