14:30
Áder János, Magyarország Köztársasági elnöke valamint felesége, Herczegh Anita délután az Óváros téren fogadták a lengyel államfőt, Andrzej Dudát és a first ladyt, Agata Kornhauser-Duda asszonyt. A két ország államfője katonai tiszteletadás mellett vonult be a város főterére, majd a Dubniczay-palotában kétoldalú tárgyalást folytattak. A tárgyaláson elhangzottakat délután sajtótájékoztatón ismertetik.
16:30
Közös sajtótájékoztatójukon Áder János arról számolt be, hogy tárgyalásak során az elnökök gyakran érintenek visszatérő témákat, mint például a régiót érintő infrastruktúra-fejlesztések ügyét. Két nagy közlekedési folyosót szeretnének létrehozni Lengyelország és Európa déli része között. Ma arról váltottak szót, hogy melyik fél hogyan halad a megbeszélt fejlesztésekkel. A 65-ös folyosónak nevezett fejlesztés magyarországi alapkőletétele megtörtént, míg a Via Carpathia esetében a Miskolc és a szlovák határ között 2021, a Debrecen és a román határ között 2019-ig épülnek meg az utak.
Szintén visszatérő téma az energiabiztonság kérdése, Európa valamennyi országa arra törekszik, hogy több forrásból szerezze be energiahordozóit. Ez gázvezetékek építését, vezetékhálózatok összekapcsolását jelenti. A harmadik visszatérő téma pedig a 13 országot érintő Három Tenger kezdeményezéshez kötődő infrastruktúra-fejlesztés, e tekintetben a valós igények felmérésére és pénzügyi feltételek megteremtésére van szükség - hangsúlyozta Áder.
Andrzej Duda kijelentette: a két nemzetet számos alulról jövő polgári kezdeményezés köti össze. Örömét fejezte ki, hogy a hagyományos lengyel-magyar barátság folyamatosan tart és fejlődik, de vannak elemek, amiket intézményesíteni is szeretnének, erősítendő a társadalmi, tudományos és kulturális kötődéseket.
- Együtt veszünk részt a NATO-ban, az EU-ban, a Visegrádi csoportban és a Három Tenger kezdeményezésben, e szervezetekben együtt sikeresek vagyunk, eredményeket érünk el például abban, hogy a NATO-katonák jelen legyenek a régióban, erősítve ezzel biztonságunkat. De ugyanígy szeretnénk nemzeteink biztonságát erősíteni a már említett energiabiztonság területén is egy észak-déli vezeték kiépítésével a régióban. A 65-ös folyosó lengyelországi útszakaszai is épülnek, bízom benne, hogy hamarosan gyorsforgalmi úton lehet eljutni Lengyelországból Magyarországra, majd onnan még tovább Románia felé. Beszéltünk a vasúti hálózat fejlesztéséről is.
Beszéde zárásaként Duda örömét fejezte ki, hogy a magyar-lengyel barátság ünnepsége folytatódik, jövőre Kielce látja vendégül a programsorozatot.
Újságírói kérdésre válaszolva Andrzej Duda elmondta: az unióban nagy vita van a menekült-ügyben. Lengyelország nem ért egyet a kötelező kvóták rendszerével, ez ugyanis azt jelentené, hogy ezeket az embereket helyhez kötnék, megtiltanák nekik, hogy abba az országba menjenek, ahová akarnak, és ez ellentétes az Unión belüli szabad mozgás elvével. Lengyelország a kezdettől fogva a humanitárius megoldás mellett állt ki, a problémákat ott akarta megoldani., ahol keletkeztek. Duda hozzátette: Lengyelország teljesíti kötelességeit a menekültek befogadását illetően, évente rengeteg ukrán menekült érkezik hozzájuk, ami ugyanúgy terhet ró az államra. Kijelentette: ha egy menekült Lengyelországba szeretne jönni, jöhet, de azt nem tudják támogatni, hogy a menekülteket akaratuk ellenére, erővel telepítsék be olyan országba, ahol ők nem akarnak élni.
A Lengyelország és az Európai Bizottság konfliktusait érintő kérdésre vonatkozóan Áder János kijelentette: Magyarország nem fog hozzájárulni ahhoz, hogy alaptalanul büntessék Lengyelországot, Lengyelország számíthat a vétónkra minden esetben, amikor alaptalan vádakkal illetik őket.
18:10
A nap zárásaként ünnepi gálaestet rendeznek a Hangvillában. Az esten fellépett a veszprémi Padányi Katolikus Iskola lengyel testvériskolája, a Krakkói Prezentációs Nővérek Katolikus Iskola kórusa; a veszprémi Gárdonyi Zoltán Ifjúsági Kamarazenekar; a krakkói kórus és a veszprémi kamarazenekar. A gálán beszédet mondott a házigazda Veszprém város polgármestere, Porga Gyula.
- Amikor egy évvel ezelőtt átvehettem a lengyel-magyar barátság vándorzászlaját, még nem is tudatosult bennem, mekkora felelősségel jár ez a feladat. Út közben jöttünk rá, hogy nem elegendő egyetlen nap a két nemzet szoros barátságának megünneplésére. Ennek a barátságnak a csodája az, hogy a szívekben született, és a generációk továbbadják az őket követő nemzedékeknek. Ennek fényében mi, a programok szervezésében résztvevők is szívből dolgoztunk a rendezvények megvalósításán. Figyeltünk arra, hogy erősíthessük a testvérvárosi kapcsolatunkat, hiszen mindkét nemzetet hasonló problémák nyomasztják és mindkét nemzetnek vannak jó gyakorlatai, megoldási lehetőségei, amiket érdemes megtanulnunk egymástól - fogalmazott Porga.
A polgármestert a két államfő követte a pulpituson.
- Amikor száz évvel ezelőtt a hosszú lenyomás és egy kegyetlen háború után Lengyelország végre visszanyerte szabadságát, számos lengyel fiatal költőt foglalkoztatott a kérdés, milyen jövő vár az országra. A költők tudták, hogy az előttük járók álmait nekik kell megvalósítaniuk. - mondta Áder János magyar köztársasági elnök. - Jól tudjuk, hogy egyetlen nemzedék sem élheti az előzőek életét, de mindegyiknek joga és kötelessége, hogy megvalósítsa a régiek álmát, hogy tovább írja a közösség történetét. Ilyen történet számunkra a magyarok és lengyelek barátsága, amit minden esztendőben újra és újra megünnepelünk. Itt, ebben az ősi, Szent István által alapított egyházmegyében illő megemlékezni róla, hogy a két nemzet barátsága egyidős mindkét nemzettel.
Áder kijelentette: a két nemzet közötti rokonlelkűség sosem csak a nagypolitikában jelentkezett, hanem a mindennapokban: az áldozatvállalásokban, a kölcsönös segítségnyújtásban. Az államfő méltatta Józef Piłsudski életét, aki Lengyelország újjászületésének megalapozója volt. 1918-ban lényegében Lengyelország tartotta vissza az Európára törő bolsevizmust, és ebben a küzdelemben a magyarok támogatták a lengyel küzdelmeket.
- Köszönjük a megható, szívélyes fogadtatást - fogalmazott Andrzej Duda lengyel köztársasági elnök. - Ha megkérdezik tőlünk, hogy melyekkel barátkozunk, egyszerű a válaszunk: a magyarokkal ezeréves kötelék köt össze minket, amit ezerszer megpecsételtünk már az egymás oldalán vívott harc során kioltott vérrel és ugyanakkor megannyi közös örömmel, tánccal és zenével is. Közös az örökségünk, ami az előttünk álló emberöltőkben tovább bővül majd. Örömteli érzés abban a városban vendégeskedni, ahol ezer évvel ezelőtt ez az állam megszületett Szent István színre lépésével. Ugyanebben az időben Lengyelországban is megszületett a keresztény állam, ami a mai napig a keresztény kultúra hagyományaira épül. Ez is összeköt minket: Magyarország is keresztény gyökerekre épül, és ma is ezekért a hagyományokért küzdünk.
- Történelmünk elképesztő módon számos ponton összefonódott, közös királyaink és királynéink voltak, és persze vannak szomorú pillanataink, közös veszteségeink is: a várnai csatában elesett Ulászló vagy a mohácsi csatában életét vesztett Lajos halála tragédia volt nemzeteink számára. De emlékezhetünk a dicsőséges pillanatokra is: 1848-ban a forradalom a demokratikus, igazságos állam született meg itt Magyarországon. Nekünk lengyeleknek nem sikerült a népek tavaszán kivívni a szabadságot, de a a mi nagyjaink nevét is megőrizte az önök szabadságharca: ma Magyarországon mindenki tudja, ki volt Josef Bem.
Duda felidézte: a száz éve létrejött lengyel államnak újjászületése után sem volt egyszerű dolga, ahogy Magyarországot, úgy Lengyelországot is bekebelezte a kommunista blokk, de ez az elnyomás sem tudta megtörni barátságunkat. 1956 forradalmát követően a lengyelek büszkén álltak sorba, hogy vért adhassanak, ezzel segíthessék a szabadságért harcoló magyarokat.
- Ma, amikor már szabad ország vagyunk, továbbra is kiállunk egymás mellett, kiállunk közös értékeink mellett. Nekünk fontosak pápánk, II. János Pál intő szavai, aki arra buzdított minket: menjünk, csatlakozzunk az egyesült Európához, vigyük el nekik az értékeinket, és ma ebben Magyarország is a partnerünk. Mi fogjuk előre vinni Európát, az együttműködéseink révén elérjük, hogy Európa biztonságosabb, gazdaságosabb legyen, hogy rajtunk keresztül más társadalmak is jobban élhessenek. Azt valljuk, az Európai Unió ajtaját nyitva kell hagyni mások előtt is.
Az ünnepség végén Porga Gyula polgármester átadta a lengyel-magyar barátság vándorzászlaját az ünnepség jövő évi házigazdájának, Kielce delegációjának.
19:15
A gálaestet követő fogadáson átadták a Tölgyfa díjat.
A Tarnowi Magyarbarátok Egyesülete 2016-ban ünnepelte fennállásának 60. évfordulóját, amelynek tagjai a magyar- lengyel kapcsolatok ápolásában a kezdetektől kiemelkedő szerepet játszottak. Az egyesület megalakulásának időpontja 1956. októbere, mely nem csak a magyaroknak, hanem a lengyeleknek is fontos dátum. A magyarok ma is hálásak azért a sok segítségért, melyet a forradalmi időkben kaptak a tarnowi egyesülettől. Az évek folyamán az ifjúsági kapcsolatok bővülésével több veszprémi intézmény is társult az együttműködéshez gazdagítva Tarnow és számos magyar település civil szervezeteinek életét.
Ennek egyik kiemelkedő alakja Malgorzata Malec, - aki a pécsi egyetemen végezte közgazdasági tanulmányait és jelenleg is elnökhelyettesként folyamatosan fáradhatatlan tolmácsa, szervezője a programoknak. Mindennek alapja és mozgatórugója az a szeretet és az a baráti kötődés, amely összekapcsolja a két nemzetet. Ebben kiemelkedő szerepet játszik a társaság jelenlegi elnöke Wieslawa Jaworska és Andrzej Szpunar elnökhelyettes, akik nagy szeretettel és odaadással végzik munkájukat. Veszprém városa a magyar-lengyel kapcsolatok építésében több évtizeden át végzett kiemelkedő, példamutató munkája elismeréseként a Tarnowi Magyarbarátok Társasága részére Tölgyfa díjat adományoz.