Bóka István ünnepi beszédében a Jókai-kultusz ápolásáról, az írónak a város kultúrájában betöltött szerepéről szólt, kiemelve, hogy az emlékház és a reformkori városrész további megújulás előtt áll. Az elnyert uniós pályázatnak köszönhetően egészen átalakul a környék, mely kezdődik a tájidegen „szovjet üdülő” lebontásával, a szomszédos Vaszary-villa átalakításával, múzeum, képtár kialakításával stb. A megyei önkormányzattól megkapott Jókai-villa is arculatváltás előtt áll, s rövidesen új fényében csillogva várhatja hazai és külföldi vendégeit.
Lasztovicza Jenő köszönetét fejezte ki a hagyományokat hűen ápoló balatonfüredieknek, s hangsúlyozta, hogy a fiataloknak szüksége van arra, hogy megismerjék Jókai munkásságát, szellemiségét, hogy legyen előttük példa.
A Jókai-napokat Becsó Zsolt nyitotta meg, aki beszédében Jókai és Mikszáth hagyatékának irodalmi és erkölcsi folytonosságáról szólt. Kiemelte az író-politikus szerepét, aki mindvégig hű maradt a ’48-49-es eszmékhez. Jókai minden másban hajlandó volt alkudozni, de az emberségesség kérdésében soha – tette hozzá a szónok.
Az ünnepség végén a résztvevők megkoszorúzták a nagy mesemondó emlékszobrát, s a kerek templom szomszédságában álló Jókai-obeliszket.
A Jókai-napok tradicionális rendezvénye az irodalmi kávéház. Ma ennek a palócföld költői, írói voltak a vendégei a Bergmann cukrászában. Bemutatkozott a kéthavonta megjelenő Palócföld című irodalmi-művészeti lap. A népes hallgatóság megismerkedhetett a lap főszerkesztőjével, Mizser Attila költővel (aki a jeles alkalomra írt versével már a Jókai-villa előtt bemutatkozott), helyettesével, Handó Péter költővel, s a Praznovszky Mihály által „utolsó palóc”-nak nevezett nyolcvanesztendős Solymár József íróval, aki nagyszerű Jókai- és mai (!) anekdotákkal szórakoztatta a közönséget.
Délután ismét a Jókai-villa volt az események fő helyszíne. Előbb dr. Kovács Anna irodalomtörténész tartott előadást Mikszáth és Jókai tárgyi emlékeiről Megható volt látni azoknak a játékoknak a kis csoportját, melyek Mikszáth elhunyt gyermeke - Jánoska - után maradtak fenn (ezekről novella is íródott).
A délután második bemutatkozása a fővárosiaké volt. A Budapesti Negyed (levéltári kiadvány) szerkesztői Jókai és Budapest kapcsolatát boncolgatták több szemszögből is. A hallgatóság olyan irodalmi "adalékokat" is kaphatott, aminőket tankönyvekből nem ismerhet meg. Ilyen volt például az idős író és Grósz (Nagy) Bella házasságkötése, az író halála utáni pereskedések története, de a református szellem, az olykor prűd, máskor megmosolyogni való korabelli erkölcs is.
