Porga Gyula polgármester a rendezvényen elmondta, kedveli az olyan akciókat, amelyek együtt gondolkodásra késztetnek: ilyen a láthatatlan munka napja is. Mint polgármester és mint három gyermek édesapja, ő is tisztában van a láthatatlan munka erejével.
De mi is az a láthatatlan munka napja? Mi számít láthatatlan munkának?
Április első keddje Európa-szerte a láthatatlan munka napja. Minden olyan munka láthatatlan munkának számít, amelyért nem kap fizetést az azt végző személy. Jellemzően ezek házi- illetve ház körüli munkák, csecsemőgondozás, gyermeknevelés, beteg, idős, vagy fogyatékos személyekről való gondoskodás, illetve a közösség érdekében végzett önkéntes munka. Ez a munka rögtön látható és elismert munkának számít, ha nem a család egy tagja végzi, hanem felvesznek valakit az adott házimunkák elvégzésére, vagy ha egy állami (önkormányzati) intézmény látja el ezeket a feladatokat. A láthatatlan munka hozzájárul a jövendő generációk felneveléséhez, erősíti a generációk közötti együttműködést és szolidaritást, és tehermentesíti az állami intézményrendszert.
A láthatatlan munka becsült értéke eléri a GDP legalább egyharmadát. Az Európai Unió törekvése, hogy a munkaerőpiacon kívül végzett munka is bekerüljön a statisztikákba, és a társadalom ismerje el ezeknek a meg nem fizetett munkáknak az erkölcsi és anyagi értékét, becsülje meg mindazokat, akik munkája nem kap elég figyelmet és elismerést.
További fontos törekvés, hogy a társadalom és az államok is a szakmai karrierrel egyenrangúnak tekintsék a családért vagy a közösségért végzett munkát. Ebbe az irányba mutat az Emberi Erőforrások Minisztériumának nemrég bejelentett terve, hogy vizsgálják annak lehetőségeit, hogy speciális foglalkoztatási jogviszonnyá alakítják a fokozott ápolást-gondozást igénylő gyermeküket ellátó szülők ápolási díját.
Egy 2017-es kutatás szerint az összlakosság egy nap alatt jelentősen több fizetetlen munkát végez, mint fizetettet, amely elsősorban a családért végzett munkát, a háztartás vezetését jelenti, illetve az önkéntes tevékenységet. Ezért fontos az erről való beszéd, hiszen ez mindenkit érint.
A láthatatlan munka legfontosabb színtere a család
Horváthné Kecskés Diána, a Veszprémi Családsegítő és Gyermekjóléti Integrált Intézmény vezetője Non-stop nyitva – Családi vállalkozás című előadásában kiemelte, a láthatatlan munkát illetően nincs konkrét szakirodalom, szubjektív a meghatározása, de mindenképp olyan munka, amelyet nem lehet nem figyelembe venni. Az egyik legfontosabb színtere a család. Fontos kiemelni, hogy a család ugyanakkor olyan egység, ahol nem működnek a munka világára jellemző definíciók (felvétel, elbocsátás, bér stb.). A család olyan szocioemocionális egység, ahol mindenki hat egymásra, állandó interakció van, mindenkinek számít a másik véleménye, ahhoz viszonyítva alakítjuk az életünket. Horváthné Kecskés Diána szerint a család gondozó-ellátó, szocializációs (nevelő-társadalmasító) szerepe nélkülözhetetlen, minősége fontos, ezért nem bízzuk szívesen szakemberre, ezeket szeretjük ezeket a feladatokat családon belül elvégezni.
A délután folyamán a háromgyermekes Berta-család volt a vendég, ők osztották meg gondolataikat a láthatatlan munkáról. Berta-Szénási Panna, anya, feleség elmondta, már megszokta, hogy egyfolytában láthatatlan munkát végez, de ez számára nem teher, nem igazi munka, inkább „mindig jelenlévő kegyelmi állapot”. A gyerekekért, a családért, a háztartásért végzett munka ugyan a „soha nincs kész” kategóriába tartozik, az igazi fizetség érte mégis az öröm és a hála.