- A Haszon magazin Veszprémet választotta a legélhetőbb vidéki városnak, kiemelve folyamatos fejlődését. Önerőből, illetve az uniós támogatásokkal mennyire lett volna képes megvalósítani a fejlesztéseket az önkormányzat a kormány adósságkonszolidációja nélkül?
- A felhalmozódott adósságok átvállalásával óriási szabadságot kaptak az önkormányzatok, hiszen a legnagyobb bilincs az önkormányzat testén az, amikor nem tud önállóan dönteni a saját költségvetéséről, mert a bevételek egy része hiteltörlesztésre megy el. Veszprémben ebből a szempontból az Aréna bónuszt jelentett, melynek hiteltörlesztését szintén átvállalta az állam.
2010 után egy kiszámítható, tervezhető rendszer alakult ki: pontosan látjuk, milyen bevételekkel számolhatunk és milyen feladatokat kell ellátnunk.
A sikereink alapját tehát nemcsak az erős helyi gazdaság adja, hanem az is, hogy az önkormányzat olyan bevétellel rendelkezik, amelyből tud fejleszteni: a városüzemeltetést gondosabban tudjuk végezni, jut gazdaságélénkítésre, útfejlesztésre, a sport infrastruktúra és a szórakozás biztosítására, kulturális fesztiválok támogatására.
- Veszprém és a térség szempontjából melyek voltak Ön szerint az elmúlt nyolc év legmeghatározóbb fejlesztései lokálisan és országosan?
- Tudni kell, hogy az uniós források esetében mindig vannak indikátorok, amelyeknek meg kell felelni. A jelenlegi ciklusban összesen 11,4 milliárd forint jut Veszprémnek, ez közlekedés- és közterület fejlesztést, gazdaságfejlesztést és energiahatékonysági pályázatokat tartalmaz, a beruházásokat pedig folyamatosan hajtjuk végre.
A Modern Városok Program pedig egy példa nélküli lehetőséget nyújt Veszprémnek: nem valamilyen feltételrendszernek kell megfelelnünk, hanem arról tárgyalhattunk a kormánnyal, mire van szüksége Veszprémnek. Ez azért fontos, mert ha Veszprém fejlődik, a térség is fejlődik: bár a program itt valósul meg, összességében a város és a környéken élők mindennapjait is jelentős mértékben javítja.
- Beszéljünk még egy kicsit az eddigi fejlesztésekről. Milyenek a visszajelzések?
- Nemcsak abban kell jónak lennünk, hogy megfelelő célokat fogalmazzunk meg, hanem abban is, hogy azokat jó minőségben tudjuk végrehajtani. Ha megnézzük a nagyobb beavatkozásokat, legyen az a Séd-völgy rehabilitációja vagy a Hangvilla felépítése, ezek valóban olyan minőségben készültek el, amelyek példát is mutathatnak, és amelyekre országosan is felkapták az emberek a fejüket: díjakat nyertek, folyóiratok, magazinok foglalkoznak velük, mind építészeti, mind használati szempontból. Ez fontos, hiszen nem az a sikeres beruházás, ami rendkívül attraktív, hanem amit használnak. Jó látni, hogy a polgárok belakták a megújult a belvárost, nagyon népszerű a Hangvilla, az Agóra, a Séd-völgyben pedig négy-öt vállalkozás is megtelepedett.
- Ha már itt tartunk, nem mehetünk el az útfejlesztések mellett sem.
- Ez mindig gondot jelent, mert a rendszerváltás után nagyon sok olyan feladata volt az önkormányzatnak, amelyekkel nem neki kellett volna foglalkoznia, és emiatt nagyon kevés forrás jutott beruházásokra. Emiatt most 10-15 éves lemaradást kell behoznunk, ami lassú folyamat. Ezért is döntöttünk úgy három éve, hogy a gépjárműadó teljes bevételét az utak felújítására fordítjuk.
- Említette a vállalkozások megtelepedését a Séd-völgy rehabilitációja kapcsán. A nagy cégek beruházásainak – például a Penny Market új logisztikai központjának létrejötte, a Maxon Motors és a Valeo bővítése – mennyire voltak előfeltételei a városi fejlesztések?
- A kettő mindig szorosan összefonódik. A cégek nagy része munkaerőhiánnyal küzd, ezért egyáltalán nem mindegy számukra, milyen városban kell munkaerőt teremteniük. Veszprém alapvetően vonzó miliővel rendelkezik, a helyiek nem szívesen költöznek el, sőt, egyre többen választanak bennünket lakóhelyükként. Közös érdekünk, hogy Veszprém és térsége hosszú távon erős legyen, hiszen a gazdasági társaságoknak is akkor lesz utánpótlásuk. Ugyanakkor a város erőssége nemcsak a gyártásban mutatkozik meg, hanem a Pannon Egyetem révén a magasan képzett, kutatás-fejlesztésben jártas munkaerőben is, ami nagyon jól érzékelhető a nagy cégeknél.
- Azért is kérdeztem, mert ebben az irányban is elindultak lépések a munkába állás másik feltétele, a lakhatás révén. Hol tartanak ennek az eredményei?
- Szerencsére a piac is visszaigazolja, hogy Veszprém erős és dinamikus város: egyre többen szeretnének ideköltözni, rengetegen élnek a CSOK nyújtotta kedvezménnyel, az elkövetkező két-három esztendőben pedig közel 600 lakással bővül a város, ami a merev lakáspiac dinamizálódását is elősegítheti.
- Végül beszéljünk a Modern Városok Programról. Mit lehet tudni a tervekről?
- Öt pilléren nyugszik a program. A munkaerőhiányra reagálva és a szakképzés minőségi fejlesztését megcélozva jön létre a Szakipark, ahol a tanulók a kornak megfelelő gépek mellett, szakemberektől tanulhatnak, így végzés utánkönnyen elhelyezkedhetnek. Létrehozunk az Aranyos-völgyben egy tudásparkot is, ami részben a startupokat segíti, részben pedig az itt végzett kutatás-fejlesztés révén új innovációkat ad a helyi vállalkozásoknak.
Elengedhetetlen a város kulturális infrastruktúrájának további fejlesztése is. Várhatóan év végén elindíthatjuk a közbeszerzést a Petőfi Színház rekonstrukciójára, emellett a Csermák Zeneiskola belső felújítása is megvalósul, a vendégéjszakák növelése érdekében pedig fontos, hogy évről évre meg tudjon újulni az állatkert is, amely 400 ezres látogatószámával a turizmus bázisa.
Jelenleg nagyon leromlott állapotban vannak a sportlétesítményeink – ezeket három pillér mentén szeretnénk erősíteni: az egyik az utánpótlás infrastruktúrájának erősítése, a másik az élsporté, a harmadik pedig a szabadidő sportoké. Mindegyik beruházás szolgálni fogja mindhárom pillért. Ennek zászlóshajója az uszoda megépítése, ahol hamarosan megtörténik az alapkőletétel, április végén – május elején pedig elkezdődhet a beruházás. Ugyanilyen fontos a jégcsarnok létrejötte és a stadion felújítása is, ahol a jelenlegi csapatok mellett a küzdősportot végzőknek is helyet biztosítunk, valamint egy futófolyosót is kialakítunk az atlétáknak, illetve egy dobó centrummal gazdagodik az épület.
A program része a belváros tehermentesítése is: a közlekedésmérnökök szerint 1/3-dal fogja csökkenti a belváros forgalmát a Jutasi utat a Dózsavárossal összekötő Aranyos-völgyi híd megépítése, amelynek már elkezdődtek a munkálatai. Szintén tervezés alatt áll a Veszprém Aréna zsákparkolójának kinyitása a 8-as és 82-es utak felé. Ezen felül bővül a kerékpár-úthálózat is: Szabadságpusztát bekötve Alsóörs-Felsőörs, Márkó-Bánd és Zirc irányába épül új kerékpárút.
- Egy nagyon jelentős, 75 milliárdos csomagról van szó. Nem mehetünk el a kérdés mellett: az április 8-ai választások eredményei miképpen befolyásolhatják a terveket?
- Mindenki láthatja otthon a saját költségvetésében, hogy 2010 óta sokkal könnyebb az élet, a háztartások, a családok évről évre szorgalommal, tehetséggel előre tudtak lépni – akárcsak a városok.
Veszprém életében az elmúlt nyolc év kiemelkedően sikeres volt az önkormányzat számára. Azt gondolom, nem szabad letérnünk arról az útról, amire 2010-ben ráléptünk, és megakasztani ezt a folyamatot. Én azon dolgozom, hogy az eddigi úton tudjunk továbbhaladni.
- Ezt várja el a körzet országgyűlési képviselőjétől is?
- A politika csapatjáték, ahol ki tudjuk egészíteni egymást. Különböző szerepek jutnak a polgármesternek és az országgyűlési képviselőnek, de az fontos, hogy a város jövőjéről hasonlóképpen gondolkodjanak. A mögöttünk hagyott három év is ezt támasztja alá, és Veszprémnek olyan képviselőre van szüksége, aki a választókerületben és a parlamentben is látható. Kész Zoltán 2015-ben megkapta a bizalmat a választópolgároktól, de nem tudott élni ezzel a bizalommal. Úgy nem is lehet kivívni az emberek megbecsülését, ha valaki a választási győzelem után három évre eltűnik, majd a választások előtt pár héttel telerakja a várost a plakátjaival. Közösséget nem lehet Facebookon csinálni, a virtuális valóság nem pótolja a valódi jelenlétet és cselekvést. Azt gondolom, ezen a területen mindenképpen változásra van szükség.