Buvári Tamás, a film rendezője elmondta, az már most, az előkészületek alatt látszik, hogy a Szeretföld 4 millió forintos költségvetéséhez képest többszörös anyagi forrásból gazdálkodhatnak. Eddig nagyjából a produkció létrejöttéhez szükséges keret 70%-át sikerült megnyerniük, a támogatók között pedig többek között ott van Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Szaléziánum, a Vemévszer, az EuroFamily és a marketinget segítő Interword Kft., valamint legalább hat-hét balatoni település önkormányzata.
Utóbbi nem véletlen, hiszen Bódi Mária Magdolna magyar munkásnő és keresztény vértanú élete elsősorban a Káli-medencéhez köthető: Szigligeten született, majd családjával Köveskálra költöztek, a valláshoz és Jézushoz fűződő szoros kapcsolatának helyszínei voltak Szentbékkálla, Kővágóörs és Mámapuszta. Később a fűzfőgyártelepi Nitrokémia Rt. munkásnője lett, itt és annak szoros környezetében kezdte meg a munkásokat, szegényeket, elesetteket segítő missziós munkáját, lelki nevelését, majd Litéren halt vértanúhalált, amikor ellenállt a betörő szovjet katonának nyomásának.
A regionális jelenlét pedig nemcsak a Magdolna című film helyszíneiben mutatkozik meg, de a létrejöttét elősegítő összefogásban is. A projekt ezzel tulajdonképpen Veszprém és a balatoni régió EKF pályázatának részévé is válik. „A helyi emlékezet feltárása, az elfeledett történetek bemutatása ugyanúgy a pályázatunk részét képezik, a Káli-medence pedig tájképileg is olyan kultúrkincs, amelynek speciális megmutatása, a nyilvánosság elé tárása természetesen illeszkedik az elképzeléseinkbe” – vélekedett Mészáros Zoltán, az EKF pályázatot segítő Művészeti Tanács elnöke. Hozzátette, a régióban számos olyan pont van, amely filmforgatások helyszíneként is kiválóan funkcionálnának, ezek azonban még nincsenek dokumentálva. Ha viszont sikerülne összegyűjteni őket, akár amerikai filmproducerekhez is el lehetne juttatni a kópiákat, hogy a jövőben akár itt forogjanak az újabb produkciók.
Magdolna édesanyjával
Mészáros Zoltán szerint a film mindezeken túl a finanszírozás különlegessége miatt is fontos szerepet tölt be az EKF program szempontjából: az, hogy már a Szeretföld is egy idehaza unikális megoldással készült el, rendkívül pozitív üzenetet sugároz. Mindemellett azt sem szabad elfelejteni, hogy a Magdolna egy női film, a nőiségről vallott modernkori gondolatok, a hagyományos női szerepek átalakulása pedig szintén nagy hangsúlyt kap a pályázatban.
Pap Lívia, az alkotás nagykövete ezzel kapcsolatban arról beszélt, hogy Bódi Mária Magdolna hite, alázata, szeretete és életbe vetett hite, amellyel képes volt felülemelkedni a kor borzalmain, ma is mérvadó. Magdolna a nélkülözésben és a háború poklában is ember, szeretetet hirdető ember tudott maradni. Mindebben segítségére volt szerető családja és istenhite. Ma, amikor szintén sokan átélhetik a háború borzalmait, fel kell szólalni az erőszak, a nők elleni erőszak ellen. Mindnyájunknak – békében élőknek – a szolidaritáson, nehéz körülmények között élő embertársaink megsegítésen kell dolgoznunk - vallja a stáb.
Csoportkép az 1930-as évekből
Buvári Tamás a film kapcsán kifejtette, a két éves projekt jelenleg az előkészítő fázisban tart, nyáron kezdik meg a forgatást a Káli-medencében, majd a télen és jövő tavasszal a gyártelepen folytatják, terveik szerint pedig jövő nyárra az utómunkálatokkal is elkészülnek. A kb. 90-100 perces játékfilm az életút néhány sorsfordító napját mutatja be, ami kísérletezésre, izgalmas sűrítésre és lényegkiemelésre is alkalmas.
A főszerepet ketten fogják alakítani, egy kislány és egy húszas éveiben járó fiatal hölgy, a színészek személye még alakulóban van. Profi színészek, ismert arcok – Pap Lívia, Turós-Máté Kinga, Trokán Nóra, Máté P. Gábor, Danis Lídia – mellett ismét szerepet kapnak majd civilek is a filmben, noha a stáb most kisebb lesz, mint a Szeretföld esetében. A filmhez a jelmezeket Szigeti Veronika tervezi és besegít a Pannon Várszínház is, a forgatókönyv konzulensei Kilián László és Hegyi Zoltán lesznek, az operatőri munkáért Tóth Zsolt és Lovasi Zoltán felel, vágó Ladányi János lesz, a zeneszerző Szirtes Edina Mókus, a hangmesterek Terner Péter és Erdélyi János, a producerek pedig Turós-Máté Kinga és Hegyi Zoltán.
