– 170 év után azt gondolnánk, már mindent tudunk 1848-ról, a kutatások – különösképpen a forradalom utónapjainak vizsgálata – azonban még számos új információt tárhat fel előttünk, többek között a korabeli emberek életéről – mondta el S. dr. Perémi Ágota, a múzeum igazgatója a konferencia szerdai megnyitóján a VEAB székházban. A múzeum vállalása a háromnapos programmal éppen az, hogy lehetőséget biztosítson a korszak kutatóinak legfrissebb eredményeik közzétételére és megvitatására.
Brányi Mária alpolgármester köszöntőjében kiemelte: bár a kutatás-fejlesztés-innováció hármasát elsősorban az informatika területéhez kapcsoljuk, a haza és egy város életében is hihetetlenül fontos, hogy tüzetesebben is megismerjük a szülőhelyünket, ez pedig különösképpen igaz napjainkra, amikor a fiatalokat folyamatosan újabb és újabb impulzusok érzik és rengeteg lehetőség közül választhatnak. Csak a haza adhat azonban olyan kapaszkodókat, ami az otthonosság érzetével tölt el, a történelem színes foltjainak feltárása pedig éppen ehhez járul hozzá. Hiszen sosem hihetjük azt, hogy már mindent tudunk a múltról, és még rengeteg olyan szegmense lehet 1848-nak, amelyek a mát is képesek másabb színben láttatni.
Ráadásul hiába 1848/49 a magyar történelem egyik legjobban dokumentált időszaka és adott rengeteg forrásanyag azáltal, hogy már 1850-ben megkezdődött az események feldolgozása itthon és külföldön is, még rengeteg a töredékinformáció. Dr. Hermann Róbert nyitóelőadásában részletesen is kitért arra, hol tartanak most az eredmények, s milyen adósságokat kell még törlesztenünk.
Bár Kossuth vagy Batthyány emlékiratainak feldolgozottságát illetően például elég jól állunk, mi több, előbbiről Eötvös Károllyal együtt újabb anyagok készülnek hamarosan, Deák vagy Széchenyi levelezése már sokkal rosszabb állapotban és nem hozzáférhető kiadásban szerepel csak. Ugyanígy elérhetők a minisztertanácsi jegyzőkönyvek, az utódállamok kiadásai, Széchenyi, Klapka György, Görgei Artúr, Lázár Vilmos és néhány polgári vezető naplója, Teleki vagy éppen Bem József életrajza, vidéken már a 70-es évektől elég jól dokumentáltak a helytörténeti tárak, az események összefoglaló kötete közül pedig Szerelmei Samu 1868-as monográfiája különösen hiteles, vannak még előttünk álló feladatok. A parlamenti naplók nagyobbrészt kiadatlanok, hiányzik Szemerei és számos 2-3. vonalbeli naplójának kiadása, a hadtörténeti kiadások, a tematikus források között pedig egyáltalán nincs magyar szempontú okmányirat, ami például a románok és a szlovákok szerepvállalását vizsgálná. Érdemes lenne feldolgozni a szabadságharc gazdaságtörténeti és művelődéstörténeti hátterét is, a digitalizáció korában pedig az adatok virtuális egységesítésére is nagy szükség lenne – zárta gondolatait a kutató.
A konferencia péntek délutánig tartó további részében szó lesz többek között a reformáció koráról is, a katonai alakulatokról, a sajtó helyzetéről, valamint az etnikai konfliktusokról is, emellett a múzeumban kiállítást is szerveztek Ezernyolcszáznegyvennyolc, te csillag! címmel.