A tudástőke kiaknázása persze nem új keletű. „A felsőoktatásnak mindig is megvolt a gazdaságformáló szerepe: az intézményi kutatások révén az egyetem folyamatosan impulzusokat nyújt a piac felé arról, milyen új technológiák jelenjenek meg, másrészt a magas hozzáadott értéket képviselő iparágakban ő adja a magasan képzett munkaerő nagy részét – mondja Csillag Zsolt, a Pannon Egyetem projektmenedzsere. – Magyarországon ennek stratégiai oka is van, hiszen csak természeti kincseire alapozva nem tudna erős gazdaságot építeni. Kellenek a jó minőségű szakemberek, akik új cégeket vonzanak be a piacra és növelik a GDP-t. És szükség van az egyetemi kutatásokra, a cégekkel kifejlesztett innovációkra is. Az utóbbi időben inkább ez a szerep erősödött meg: az egyetem nemcsak oktatási intézmény, hanem kutató-fejlesztő központ is.”
Minőség és célzott fejlesztés
A cél teljesítése viszont finomhangolást is követel a rendszeren. A piac kiszolgálásának alapvető feltétele a minőségi oktatás, ami egyre inkább a gazdaság szereplőivel közös gondolkodást jelent. „Egy felsőoktatási intézmény nem mindig látja pontosan, mire van szüksége a piacnak, vagy csak lassan tudja lereagálni a változásokat. Erre megoldás a duális képzés, ahol a hallgatók az egyetemen megszerzett alapozó tudás mellett a partner cégeknél sajátíthatják el a naprakész ismereteket. Így nemcsak piacképes, gyakorlattal rendelkező fiatalok végeznek, de a vállalkozások számára is tervezhetőbbé válik a munkaerő.”
A Pannon Egyetem az elsők között csatlakozott ehhez a modellhez, öt karának 18 szakán pedig jelenleg 127 hallgató folytatja tanulmányait 52 partnernél, ám a teljes hálózat ennél bőségesebb és folyamatosan nő: összesen 121 kis-, közép-, nagy- és multinacionális cég szerepel a listán, köztük olyan nagy nevekkel, mint az Arconic-Köfém Kft., Flextronics International Kft., Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt., MOL Nyrt., Nitrogénművek Zrt. és Ziehl-Abegg Kft.
Fejlődni a kutatás-fejlesztés vonalán is lehet, melynek elsősorban az intelligens szakosodási stratégia (S3) mutat irányt. Az elképzelés célja rendszert vinni az innovációkat elősegítő uniós támogatásokba, így az S3 stratégia részeként minden ország meghatároz prioritásokat, amelyek mentén pályázni kíván. Hazánk esetében ilyen vertikális prioritások pl. az egészséges társadalom és jólét, a járműipar és az egyéb gépipari technológiák, az agrárium fejlesztése, a fenntartható környezet és megújuló energiák, míg a horizontális prioritások két fókusza az infokommunikációs technológiák és a befogadó és fenntartható társadalom, élhető környezet. A stratégia a megyéknek is kijelöli az irányt, így intelligens technológiák tekintetében Veszprém megye elsősorban a gépgyártás, korszerű anyagtechnológia, elektronika és a vegyipar területén nyújthat be pályázatot. Érdemes élni a lehetőséggel, hiszen hiába tőkeerős egy vállalkozás, ha nem költ kutatás-fejlesztésre, könnyen eltűnhet a térképről. De a K+F a felsőoktatásban is kitörési pontot jelent: az intézmény tudományos tevékenységének, oktatásának kellő színvonalát is megalapozhatja.
Kutatás-fejlesztésben az élen
A Pannon Egyetem számára ez nem kérdés: kutatás-fejlesztésben hagyományosan magas potenciállal rendelkezik. Nevéhez olyan híres tételek köthetők, mint a MOL Zrt.-vel közösen kifejlesztett, a hagyományosnál tartósabb és biztonságosabb közlekedést biztosító gumibitumen, de említhetnénk a Sixtus-kápolna világításának megújítását is, melynek technológiáját többek között a Műszaki Informatikai Kar Fény- és Színtan Laboratóriumának kutatói dolgozták ki. „Emellett nemrégiben zárult egy Smart City projektünk az IBM, a Delta Systems Kft, a Capture Zrt., valamint a Libra Szoftver Zrt. konzorciumában, ahol az energetika, a mobil munkaerő menedzsment és az elektronikusan megvalósítható folyamatok területén folytattunk kutatásokat, a prototípusokat pedig a VKSZ Zrt. jóvoltából teszteltük” – tájékoztat Csillag Zsolt.
És mindez csak apró szelete a munkának. „A 2020-ig tartó ciklusban több mint 40 operatív programra csaknem 15 milliárd forintnyi támogatást nyert el idáig a Pannon Egyetem. A főként adott szektorra irányuló (kutatóbázisok, képzések, infrastruktúra, fiatal kutatók díjazása) EFOP pályázatok mellett mintegy 30 GINOP „K+F versenyképességi és kiválósági együttműködés” projektre kaptunk támogatást. Utóbbi esetében csak Szeged és Debrecen előz meg minket, az intézmények méreteit tekintve ugyanakkor a Pannon Egyetem ezzel jobb teljesítményt ért el” – mondja a szakember.
A pályázatok meglehetősen széles skálán mozognak, s komoly potenciált jelenthetnek a jövő alakításában. Az egyetem a SAGEMCOM-mal közös SMARTCity és SMARTVillage technológiák és szolgáltatások fejlesztése nevű GINOP pályázatában például olyan új megoldásokat hozna létre a napenergia-termelésben, melyek szélsőséges viszonyok között is megbízhatóan működnek, és amelyekkel javítanák az elmaradott, külvilágtól elzárt, korlátozott elektromos áramhoz hozzáférő települések energiaellátottságát, illetve növelnék a nagyvárosi infrastruktúrában megjelenő mérési és elosztási hatékonyságot. Nem kevésbé monumentális elképzelést valósít meg a Philips Kft.-vel közös projekt, melyben a két fél széles körben is elérhető, színképileg hangolható, stresszmentes komfortot biztosító, az egészséges életmódot és jó közérzetet támogató világítási rendszereket fejlesztene ki a gyárthatóság, költséghatékonyság, modularitás és környezetvédelem, valamint korunk elvárásainak figyelembe vételével. Kidolgozás alatt áll egy ipari füstgázok károsanyag tartalmát csökkentő technológia is a veszprémi Transmoduls Kft, a Pannon Egyetem Mérnöki Kara és a Szegedi Tudományegyetem konzorciumában: a közepes méretű ipari létesítmények egy gazdaságos mobil kivitelben telepíthető, új módosított felületű kaolinit agyagásvány-alapú katalizátort és egy ipari kivitelű füstgázmegkötő berendezést helyezhetnének el telephelyeiken. Környezetvédelem és gazdaság szempontjából szintén kiemelkedő a Martin Metals-szal közös projekt, mely a vörösiszapban megtalálható ásványi anyagok kinyerését és hasznosítását célozza meg. A vegyület ugyanis számos nehéz földfémet tartalmaz, melyek koncentrációja véges a Földön, így azok egyre nagyobb értéket jelentenek. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Széchenyi István Egyetem és a Pannon Egyetem konzorciumi projektje pedig a járműiparban mehet nagyot: az autonóm és elektromos járművek a közeljövőben várhatóan forradalmasítani fogják az autóipart, és alapjaiban változtatják meg az emberek közlekedési szokásait, tesztelési folyamataikra viszont egyelőre nincs egységes, jogilag elfogadott nemzetközi szabvány. A projekt célja ezért e járműtechnológiák tesztelési folyamatainak kutatása és a Zalaegerszegen épülő tesztpálya műszaki támogatása.
Tudásközpont épül
Bár az említett tervek mindegyike nagy hatással lehet a gazdaságra, a Modern Városok Programban is szereplő Aranyos-völgy Tudáspark összetettsége révén önmagában is több szót követel. „A koncepció szerint a tudományos központ hivatott támogatni a Veszprémben és a környéken megjelenő vállalkozásokat, a cégeknek nyújtott szolgáltatásaival pedig az iparos park meghatározó része lehet. A kialakításban az önkormányzat és a Pannon Egyetem mellett a MOME, a BME, illetve gazdasági társaságok vesznek részt, és mindenki egy-egy mini projektet fog megvalósítani” – magyarázza Csillag Zsolt.
A Pannon Egyetem összesen négy részegységgel fog közreműködni. „Az elsőben egy légi fotometriával és dróntechnikával foglalkozó környezeti monitoring K+F központot alakítunk ki, amely a városi levegő monitorozására is alkalmas lesz, és visszacsatolást ad, milyen tendenciák figyelhetők meg a levegő minőségére vonatkozóan, melyek a kritikus pontok és miként javítható a helyzet. A második projekt a közösségi terek megvilágításának újragondolását tűzte ki. Ma ezek a terek egyféle statikus megvilágítást használnak, az emberi szervezet azonban ennél összetettebb: az egyes napszakokban más-más hőmérsékletű fény az ideális számára. A tudásparkban ezért egy mintalabor jönne létre, ahol a korábban említett Sixtus-kápolna világítását átalakító kutatók új rendszereket dolgoznának ki. A harmadik projekt, az Aranyos-völgyben kialakítandó informatikai fejlesztés szolgáltató központ kettős céllal bír: egyrészt biztosítaná a tudásközpont „általános” informatikai támogatását, másrészt a laborban egy dinamikus evakuálást elősegítő komplett rendszer fejlesztése zajlana.
A mai evakuálási rendszerek problémája ugyanis, hogy statikus menekülőkapukkal dolgoznak, amelyek tűz esetén azonnal bekapcsolnak, de meglehet, épp a tűzfészekbe vezetik az embereket. Másrészt a mozgáskorlátozottak menekülési esélyeit egy toronyházban szinte nullára csökkentik: mivel az automatika lekapcsolja az áramot, a liftek se működnek. Ezzel szemben az általunk kigondolt rendszer képes lenne lokalizálni a vészhelyzetet, alternatív útvonalakat dolgozna ki, merre és hogyan meneküljenek az emberek, és megfelelő információk birtokában a mozgáskorlátozottak mentését is megszervezné. A negyedik projekt pedig egyfajta nemzetközi innovációs hídként funkcionálna: segítene lebontani a korlátokat az egyre növekvő számban jelen lévő külföldi hallgatók és a duális képzések között, hogy könnyebben kössük be őket a rendszerbe.”
A jövő a város és az egyetem kezében van
Jól körvonalazódik tehát, milyen szerepet szán magának a Pannon Egyetem: olyan tudásbázissá válni, amely a régió gazdasági motorja lehet és az élhető környezet fenntartásához is hozzájárul. Ezt mutatja a jövő is, hiszen a tervek listáját még hosszan lehetne folytatni: hamarosan például egy ritka, speciális kutatásokra használható, nagy érzékenységű elektronmikroszkóppal bővül az egyetem. Emellett folyamatban van egy magyarországi innovációs pályázat összeállítása, amelyben a Libra Szoftver Zrt.-vel, a VKSZ Zrt.-vel és a Csolnoky kórházzal közösen az intelligens közlekedés és egészségügy területén fejlesztenének. Ezzel az egyetem közvetlen hatást gyakorolhatna Veszprém életére, a fenti projektek és innovációk mindegyike a város hasznára válna hosszú távon, függetlenül a konzorciumi partnerek székhelyétől.
Veszprémnek pedig érdemes élnie az egyetem nyújtotta lehetőségekkel, együtt gondolkodva megtalálni azokat a pontokat, amelyekkel jobbá tehetik a helyiek életét. Hiszen „egy városnak alapvető érdeke, hogy minél több piaci szereplő telepedjen meg a környéken, hogy rendben legyen az infrastruktúra, és az emberek itt maradjanak, mert úgy érzik, minden adott a boldogulásukhoz – vélekedik Csillag Zsolt. – Egy erős egyetem remekül tudja javítani ennek esélyeit.”
Helyben hasznosul a tudás
„Veszprém méltán lehet büszke középiskoláinak magas színvonalú informatikai oktatására és a Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Karára, fontos azonban, hogy az intézményekben végző diákok alternatívát lássanak Veszprémben, és ne érezzék úgy, hogy a jó karrier érdekében el kell hagyniuk a várost. Ahhoz, hogy ez a tudás itt maradjon, szükség van olyan helyekre, amelyek kihívást jelentenek a szakképzett munkaerőnek. Reményeink szerint a Modern Városok Program eleme, az Aranyos-völgyi fejlesztés képes lenne teljesíteni ezt a küldetést, hiszen innovatív cégeket vonzana ide” – mondja Ovádi Péter, a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselője. Az Aranyos-völgy híd alatt megvalósuló tudományos, technológiai és ökopark jelentős lépést jelentene a jövő városait érintő problémák (környezetvédelem, túlfogyasztás, energiafelhasználás csökkentése) megoldásaira, modern közösségi szolgáltatásokkal és okos otthonokkal kialakított új városrészként funkcionálna, s főként minőségi környezetet, modern infrastruktúrát teremtene a kutatás-fejlesztés-innováció hármasának. A tervek szerint a tudáspark központi eleme egy olyan irodatér lenne, mely a környezetbarát technológiák, megújuló és újrahasznosítható energiaforrások fejlesztését szem előtt tartva lehetőséget adna K+F projektek életre keltésére. Ezzel az egyetem tudástőkéje közvetlenül áramolhatna át az üzleti életbe, és olyan, nemzetközi szinten is színvonalas eredmények születhetnének, melyek profitot termelnek és valódi piaci értéket képviselnek.
Ugyancsak a jövőt építi a program második gazdaságfejlesztési eleme, a SzakIpark. „Ma nagy gondot jelent, hogy a szakképzésben tanuló fiatalok elavult gépek mellett végzik a gyakorlatukat a tanműhelyekben, így a piacra kerülve még általában egy év, mire a vállalkozások érdemben tudják alkalmazni őket. A jövőben ezt szeretnénk egy dimenzióba hozni. A VKSZ Zrt.-vel, a Veszprémi Szakképzési Centrummal, valamint a helyi piaci partnerekkel létrehozandó projekt egyik elemeként fejlesztenénk a centrum gépparkját, hogy a diákok egyszerűen kezelhető, a termelésben már nem használt, de a kornak megfelelő CNC gépek mellett sajátíthassák el az alapokat. A program második eleme pedig egy olyan, az Ipar 4.0 technológiához illeszkedő gépekkel felszerelt gyakorlati, ágazati képző központ, a SzakIpark – Iparos Akadémia megépítése, ahol a gyerekek továbbtanulva munkahelyi körülmények között próbálhatják ki magukat. A SzakIpark ezzel a termelő és vállalkozó szolgáltatások igényeit is kiszolgálná a kereslet és a kínálat összehozásával.”
