- Nem lehet az élményt azonnal feldolgozni, legalább egy hónapnak el kell telnie, hogy valamit tudjak róla mondani, annyi érzelem torlódik fel. Ott, akkor elhagynak a gondok. Amikor hazajövünk, nagy hiányérzet támad bennem.
Hol kezdődik a Csíksomlyói Búcsú története? 1444-ig nyúlik vissza, amikor IV. Jenő pápa körlevélben kérte a híveket, hogy nyújtsanak segítséget a ferences rendnek a templomépítésben. Az elvégzett munkáért cserébe pedig búcsút engedélyezett. Akkor a búcsú július 2-án, a templom búcsús napján, Sarlós Boldogasszony napján volt. Tehát Csíksomlyó a középkor óta jelentős Mária-kegyhelynek számít.
Az erdélyi katolikusok egy legendás csatához kötik a búcsújárás egyik hagyományát. A legenda szerint 1567-ben János Zsigmond, erdélyi fejedelem erőszakkal akarta Csík, Gyergyó és Kászon katolikus lakosságát áttéríteni az unitárius hitre. Pünkösd szombatján a fejedelem nagy sereggel vonult be Csíkbe, de vereséget szenvedett. A helyiek a győzelmet – a hagyomány szerint – Szűz Máriának köszönhetik, akihez az asszonyok, gyermekek imádkoztak segítségért a csíksomlyói templomban. Nem létezik azonban hiteles történelmi bizonyíték arra vonatkozóan, hogy ez a csata valóban megtörtént volna.
A 2018-as tömeg
Évről-évre több százezren gyűlnek itt össze. A pünkösd szombatján délután 1 órakor tartják a nagymisét. Máriát dicsőítő énekkel és körmenettel érkeznek a hívők. A gyergyóalfalusi keresztalja megy a menet elején, amelyhez újabb és újabb városokból és falvakból érkező keresztaljak csatlakoznak.
Hogyan kerül, s válik valaki életének szerves részévé a búcsún való részvétel? – ezt a kérdést teszem fel Kohár Kolosnak. - A barátaim vetették fel, hogy látni kell Erdélyt és ezt az egész pünkösdi zarándoklatot, az első pár utat nem szőtte át a vallásos áhítat, inkább az összefogás az, ami ezt erősítette. Az életem is úgy alakult, hogy a közelembe került a vallás, aztán a gyermekem a Padányi iskolába került, ahol vannak kötelező szentmisék, és oda én kísértem el őt, akkor elkezdtem megérteni, hogy mi is ez az egész, amikor eljutottunk Csíksomlyóra, akkor már a vallási oldalát közelítettem meg.
Miben rejlik a búcsú ereje? Kohár Kolos szerint rendkívül fegyelmezett embertömeg gyűlik össze, a mise után nincs szemetelés, nincs lökdösődés. Az emberek barátságosak egymással. Mindenkit megérint a hely szelleme. - Volt velünk olyan, akiről lehetett látni, hogy utoljára jön, de a hozzátartozói azt mondták, hogy boldognak látták, mosolyogni, nevetni, ami már hosszú hónapok óta nem fordult elő. Az évet már nem is úgy datálom, hogy január 1-től december 31-ig, hanem Pünkösdtől Pünkösdig, mert akkora feltöltődést ad lelkileg és fizikailag, hogy egy évig kitart. Nagyon szépek a közös éneklések, amikor 500.000 ember énekel, az eléggé megható. Sok erőt ad.
Kohár Kolos és kisfia
Kohár Kolost kisfia is elkísérte az utolsó öt alkalommal, akivel mindig megbeszéli a szentbeszédek tartalmát. A szentbeszédet mindig hatalmas taps fogadja, s az mindig egy jelmondat köré épül. Idén: „Legyen nekem a te igéd szerint”.
Az idei év szónoka Marian Adam Waligóra pálos szerzetes volt. Részlet a beszédből: „Azok az indítékok, amelyekkel megérkeztünk ide, Csíksomlyóra, nagyon fontosak. Mindegyiknek komoly jelentősége van számunkra. Nem lehet egyik sem közömbös. A mindennapi életünkben szükségünk van olyan pillanatokra, amikor megerősítjük és megújítjuk lelkünket, hitünket. Mária ezen a helyen, kétségtelenül nagyon sokat segít nekünk. Erről nem kell nekem benneteket meggyőznöm. Ez a mostani nagy búcsús nap, amit itt átélünk évről évre – több mint 400, pontosan ebben az évben már 451 éven keresztül – megmutatja nekünk, hogy az erdélyi, magyarországi és a világ minden részéről érkező magyar hívők hol keresnek igazi segítséget, védelmet és oltalmat. Ezen a helyen most az egész magyarság így fohászkodik: „Most segíts meg Mária…”
