Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2026. március 20. Klaudia
Veszprém
12°C
2026. március 20. Klaudia
Veszprém
12°C

A nagyszínpadon az előadást befejeztük, jó éjszakát mindenkinek!

2018. június 4. 1:00
Mi az első, ami egy átlagos nézőnek az eszébe jut, ha egy színházi előadásra gondol? Talán a következők: ki rendezte, ki írta, kik szerepelnek benne. Viszont azok után, hogy a rendező színpadra állít egy művet, az előadás levezénylése egyetlen ember kezébe kerül. A Veszprémi Petőfi Színház ügyelője nemcsak a takarásban teszi a dolgát, hanem számos előadásban a színpadon is megjelenik. Ismerkedjünk meg jobban Madár K. Zoltánnal!

Mi volt az első pillanat, amikor közvetlen kapcsolatba kerültél a színházzal?

Érdekes, gyakorlatilag a véletlenek sorozata, hogy kapcsolatba kerültem vele. Kiskoromban sok mindenbe belekezdtem, kulturális vetélkedőkön vettem részt, voltam versmondó is, végül egy színjátszókör tagja lettem, ahol rengeteg műsort készítettünk. Még 1992 februárjában egy mesedarabban szükség volt olyan díszítőre, aki statisztál is a darabban. Az egyik barátom akkor stúdiós volt a színháznál, az ő révén kerültem ide, külsősként, csak erre a darabra. Végül Vándorfi László - a Petőfi Színház akkori igazgatója, akivel előtte már dolgoztam nyári, szabadtéri produkciókban - megkérdezte, hogy maradnék-e a színházban, mint rendezőasszisztens, vagy, mint ügyelő. Az utóbbi mellett döntöttem.

Milyennek kell lennie egy ügyelőnek?

Nem árt, ha magabiztos, fegyelmezett, határozott, és képesnek kell lennie órákon keresztül koncentrálni. Nem lehet kizökkenni egy pillanatra sem. Egy kis műszaki érzék nagyon jól jöhet, hiszen néha előkerül egy-egy olyan hiba, amit hirtelen kell orvosolni.

Nagy felelősség lehet…

Ez igaz, viszont a színészek és a műszakiak - a próbák, majd később az előadások előre haladtával - megtanulják, hogy pontosan mikor, hová kell menniük, mit kell csinálniuk. Természetesen előfordul olyan is, hogy valaki elbambul, nem figyel, akkor nekem kell figyelmeztetnem. Próbafolyamat alatt kitapasztalom, ki igényel nagyobb odafigyelést, de nekem az utolsó előadást is ugyanúgy kell kontrollálnom, mint a premiert.

Egy ügyelőnek mennyire kell értenie a színházhoz?

A színházhoz, mint működő organizmushoz természetesen kell értenünk, azonban az ügyelés technikai jellegű munka, nem kell feltétlenül drámaelemzésben otthon lennünk.

Te gyakorlatilag csak oldalról látsz minden előadást?

Igen, illetve előttem van egy fekete-fehér monitor, ami szemből mutatja a színpadot, de ez nyilván nem jelent nagy látványt. Sokszor sajnálom, hogy nem látom nézőként az előadást.

Az ügyelői feladataid mellett gyakran a színpadon is megjelensz. A kettőt hogyan lehet összeegyeztetni?

Ez nem könnyű, de csak akkor vállalom el a színpadi szereplést, hogyha rendesen össze tudom egyeztetni az ügyelői dolgokkal, hiszen én elsősorban ügyelő vagyok.

Volt valami vicces „baki”’, ami a színházi munkáid során előfordult?

A 2006-ban bemutatott Isten pénze című előadásnál, ahol az ügyelés mellett szerepeltem is, mégpedig én voltam a pulykaárus. Egy nagyjából hat kilós pulykával kellett bemennem a színpadra. Bementem, de éreztem, hogy valami nem stimmel, hiányérzetem támadt. Kipillantottam a takarásba, és láttam, hogy a műszak kintről vigyorog rám. Kis idő után rádöbbentem, hogy a pulykát kint felejtettem…

Szabó Eszter
további cikkek
Gasztroszínházi előadás, amelyen keresztül Veszprém történelmi múltja is kiviláglik kultúra Gasztroszínházi előadás, amelyen keresztül Veszprém történelmi múltja is kiviláglik A Flódni című improvizációs színházi est receptje – ahogy egyik alkotója, Stahl Judit fogalmaz – meglepően egyszerűnek tűnik: össze kell keverni a színházi rögtönzést Budapest és más magyar városok elfeledett kultúrtörténeti és gasztronómiai sztorijaival, majd az egészet olyan színészekre bízni, akik a legváratlanabb helyzetekből is képesek jelenetet teremteni. A produkció alapötlete és dramaturgiai váza Judit és lánya, Stahl-Bohus Hanna közös munkájából született meg, őket kérdeztük a veszprémi előadásról, ami március 20-án lesz a Hangvillában. 2026. március 17. 15:53 Inkább egy előadáson keresztül, mintsem podcastekben beszélek arról, hogy megveszett a világ kultúra Inkább egy előadáson keresztül, mintsem podcastekben beszélek arról, hogy megveszett a világ Március 6-án a Pannon Várszínház Pannon Stúdiójában mutatják be Novák Péter A bomlás üzenete című koncertszínházi előadását, melynek Nagy László szövegei, Sebő Ferenc és Kiss Ferenc zenéje adja az ívét. Novák az éneklés mellett egyfajta narrátorként is jelen lesz, Mizsei Zoltán billentyűssel, Ágoston Béla fúvós és pengetőssel, valamint Keönch László Farkas ütőssel kiegészülve. 2026. március 3. 17:21 A Pannon Stúdióval egészül ki a Pannon Várszínház játszóhelye kultúra A Pannon Stúdióval egészül ki a Pannon Várszínház játszóhelye 2026 tavaszától új fejezet kezdődik a Pannon Várszínház életében: a Pannon Stúdió mostantól rendszeres otthont ad majd előadásoknak, a Hangvilla harmadik emeletén. A korábban próbateremként működő tér mostantól tudatosan olyan előadások helyszíne lesz, amelyek a közelségből, a néző és a játszó közötti közvetlen kapcsolatból merítik erejüket. Erről tartottak sajtótájékoztatót csütörtök délelőtt a Hangvillában. 2026. február 27. 22:51

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.