Melyek voltak a mögöttünk álló időszak legfontosabb beruházásai, mi lesz a szentkirályszabadjai repülőtérrel, kinek a kezébe kerülhet a közgazdasági szakközépiskola volt épülete, feloldhatók-e a testületen belüli konfliktusok stb. Többek közt ezekre a kérdésekre kereste a választ a vehir.hu. Debreczenyi János polgármestert kérdeztük.
- Bő két és fél éve alakult meg az ön vezetésével a város képviselő-testülete. Az elmúlt időszak mérlegét megvonva mik a legfontosabb stációk?
- Mind a város lakosságától, mind a szakmától kapok visszajelzéseket. Ezek alapján úgy ítélem meg, Veszprém jól teljesít.
- Kit ért szakma alatt?
- Az államigazgatást. Nem titok: figyelik egymást a városok, s megvannak azok a szempontok, amelyek alapján rangsoroljuk egymást, illetve mi is magunkat. A teljesítésbe beletartoznak a technikai fejlesztések, de a kulturális és művészeti élet kimagasló eseményei is. Hangsúlyozom, ezek nem mindegyike önkormányzati szervezésű, hiszen a civil- és sportélet is szerves része ennek. Gondoljunk például a két színházra, az egymást követő fesztiválokra, kiállításokra. Ne feledjük az intézményeket sem, mert ezek jelentősen hatnak a városra, s annak megítélésére. Ilyen például a Pannon Egyetem, de igazságtalan lennék, ha a fentiek mellett nem említeném a mezőgazdaság szerepét a város és környéke tekintetében.
- Visszatérve a kérdésre: mik valósultak meg a ciklus eddigi szakaszában?
- Megígértük a választóinknak, hogy a temetőkben lesz közvilágítás, az utakat pormentesítjük, padokat helyezünk ki. A legtöbb sírkertben ez elkészült, de még van teendő bőven például a Vámosi útiban. Fontosnak tartom az apróbb, ám a lakosság számára ugyancsak lényeges munkálatokat: út- és járdajavítás, közvilágítás stb. A város hazai és nemzetközi tekintélyét jelentősen megerősítette az Aréna felépítése egy év alatt.
A kertek és kolostorok program rajtra kész. Teljesen megújul az elkövetkező években a város ezen részének arculata, de említhetném a belvárosi rehabilitációt, a szennyvízprojektet stb. Említhetném a befejezés előtt álló kerékpárutat, a Dózsa György általános iskola felújítását, a közgazdasági teljesen felújított otthonát stb.
- Az Aréna működtetésénél eredménytelenség-e a konferenciák elmaradása?
- Nemcsak a konferenciáké, de az expóké is. Sok minden áll ennek hátterében, így csak egyet hadd ragadjak ki: nincs kellő szállodai kapacitása a városnak. A konferenciákat szervezők nagyon igényesek. Szeretik, ha egy helyszínen van a rendezvény és a szállás is. Éppen ezért Veszprémnek kiemelten fontos érdeke, hogy legyen megfelelő férőhelyű, színvonalú szállodája. Ebben még most is folynak a tárgyalások egy lehetséges arab befektetővel. Az expónak pedig a gazdasági válság nem kedvez.
- A költségvetés a Veszprémnél módosabb településeket is óriási teherként nyomasztja. Hitelállomány növelése, adósság görgetése, takarékoskodás vagy éppen a meglévő kincsek eladása az üdvözítő?
- Veszprém hitelállománya minden híresztelés ellenére kedvező. Költségvetésünk 30 milliárd forint, s ha a fejlesztések rendjén mennek, akkor az év végére 6-6,5 milliárd forint lesz a hitelállományunk. Ebből kétmilliárd a működési, négymilliárd a fejlesztési hitel. Ma ez egy kezelhető összeg a többi megyeszékhellyel összehasonlítva. Mi például kötvényt sem bocsátottunk ki. Meg kell jegyeznem: nemcsak a hatvanezer városlakó érdekeit kell szem előtt tartani, hanem a környéken élőkét is. Az önkormányzat az egyik legnagyobb munkaadó: csaknem háromezer embernek ad megélhetést. Fontos tehát, miképpen is gazdálkodunk.
- A gazdálkodás része az ingatlanvagyon. Eladni vagy megtartani. Ez a települések legfőbb gondja.
- Kijelenthetem: stratégiai ingatlant nem kívánunk értékesíteni. Ilyenek például a parkolók, a hulladékkezelés stb.
- Nehezen elviselhető gond az önkormányzatok számára az iparűzési adó elvétele. Látja esélyét annak, hogy ugyanekkora összeg lesz az állami leosztás?
- A megyei jogú városok legutóbbi, szolnoki találkozóján is felvetettem, hogy ezzel nem értek egyet. A szövetség is foglalkozott az üggyel, s azt a döntést hoztuk, hogy fellépünk ellene. Levélben informáltam erről mind a 13 (megyei) országgyűlési képviselőnket. Ebben arra kértem valamennyiüket, ne támogassák a kormányzatnak ezt a célkitűzését. Véleményem szerint ez ellenkezik az önkormányzati törvénnyel, hiszen az önkormányzat a saját maga bevételével önmaga rendelkezik. Ha a terv szerint az adóhivatalhoz kerülne az iparűzési adó bevétele, semmiféle ráhatásunk nem lenne arról, hogy ki, mikor, s mennyit fizetett be. Arról nem is szólva, mikor érkezik be az összeg. Igaz, Katona Tamás államtitkár véleménye szerint ebből nem származik kára az önkormányzatnak, de akkor meg minek az egész? Hiszen akkor meg az államnak lesz belőle haszna! A szolnoki fórumon a többség támogatta a javaslatomat, nevezetesen, hogy kerüljön vissza az önkormányzatok kezébe az iparűzési adó. Ne feledjük, Veszprémben 12 milliárd forint a befolyó személyi jövedelemadó. Ennek 8%-át hagyja itt az állam, és ha most az iparűzési adótól meg kell válnunk, nem tudva, mennyi lehet az állami leosztás, bizony, bajba kerülhetünk. Mi ebből tudunk járdát, utat építeni stb.
- Mára a kedélyek talán megnyugodtak a közgazdasági szakközépiskola korábbi (várbeli) épületét illetően. A diákok egy tiszta, rendezett iskolában tanulhatnak, ám azt nem tudjuk még, mikor, hogyan kelhet új életre az egyelőre csaknem életveszélyes állapotú épület.
- Nem titok régóta: értékesíteni akarjuk. Az sem titok, hogy a főügyészség nagyon érdeklődik az ingatlan iránt. Több, magas szintű tárgyalásunk, egyeztetésünk is volt már. Ám a főügyészség anyagi lehetőségei is korlátozottak. Ezért esetleges ingatlancsere is szóba került. Igazából három variáció van: eladás, bartel vagy mindkettő. Emellett szó volt szállodai célú hasznosításról is.
- A szentkirályszabadjai repülőtér jövője egyre bizonytalanabbnak látszik. Emögött nemcsak gazdasági, de egyéb érdekek is lehetnek? Mi történik akkor, ha mégsem lehet reptérként hasznosítani? Visszavásárolja-e a két település? Megvan-e erre valamilyen keret? Mekkora érvágás lenne Veszprémnek, ha nem lesz reptere?
- Az, hogy a repülőtéri fejlesztés végrehajtható vagy sem, az hatósági eljárás kérdése. Induljunk ki abból, hogy a két önkormányzat repülőtéri és logisztikai hasznosításra kapta meg a repteret a magyar államtól. Ha a fejlesztés nem valósítható meg, akkor arra a magyar államnak meg kell adnia azt a jogot, ami törli ezt a kötelezettséget. Ha ez bekövetkezik, s a BudaWest Zrt. nem tudja megépíteni a légikikötőt a hatósági engedélyek hiányában, akkor fölmerül, hogy ki ezért a felelős.
Ha a BudaWest Zrt. úgy látja, hogy a két önkormányzat (Veszprém és Szentkirályszabadja) a felelős ezért, s jogi útra tereli az ügyet, akkor vissza kell fizetni a vételárat, illetve a már eddig is befektetett pénzeket kell megtérítenünk. A két önkormányzat ennek az ódiumát nem tudja, s nem fogja fölvállalni. Éppen ezért mi nem teszünk olyan lépést, ami a beruházót nehezebb helyzetbe hozhatná.
- Sokan igénylik a részletes, naprakész kommunikációt. Lesz-e újabb egyeztetés a felek között?
- Június 17-én találkoznak az érintettek. Remélem, ezen közelebb kerülünk a megoldáshoz. Nemcsak Veszprémnek, de az egész térségnek nagy érvágás lenne, ha nem valósulna meg a beruházás.
- Szóljunk az ön által vezetett intézményről és a képviselő-testületről is. Mint korábbi képviselő, jól ismerhette a hivatali apparátus erősségeit, gyengéit. Melyek voltak ezek, s hol látta szükségesnek a változtatásokat? Igazolják-e a két és fél év eredményei ezt?
- Több mint húsz évet dolgoztam a közigazgatásban, s amikor 1994-ben a testület tagja lettem, azt gondoltam, hogy nem jelent újat a képviselői munka, ám csakhamar rájöttem, egészen más. Meg kellett tanulnom, sőt: most is úgy érzem, tanulok, jóllehet államigazgatási diplomám van, de az igazi tanító a mindennapok gyakorlata. Amikor polgármester lettem, s újabb négy évre a képviselői bizalmat is megkaptam, akkor tapasztaltam meg igazán, milyen sokrétű ez a feladat, mennyi helyen és milyen szinten kell helytállnom, megnyilatkoznom. És azt is meg kellett tanulnom, mikor kell hallgatni. Például kegyeleti okokból.
Ami a hivatalt illeti: én a pozíciómba lépést követően kijelentettem, hogy a várost a hivatal segítségével kívánom irányítani. Tudomásul kellett venni, hogy jól működő apparátus nélkül nem lehet jól irányítani. 2006-ban mintegy 40 főtől kellett megválnunk, hiszen átszerveztük a hivatalt. Bátran jelentem ki: ez nem a hivatal lefejezése volt, a jegyző is hivatalában maradt, s az osztályvezetők között is minimális volt a csere. Én a vállalkozói szférából kerültem vissza a hivatali rendszerbe. Ott rugalmasabb, gyorsabb, pergőbb az élet. Itt a klasszikus értelemben vett bürokratikus szervezés szerint kell irányítani, s ez nem pejoratív, ellenkezőleg: igen fontos a jogszerűség, a határidők betartása stb. Én mindig is azt kértem a munkatársaimtól, hogy olyan mércét állítsanak, amilyet maguk is át tudnak ugrani.
- Más kérdés a testület, hiszen annak felállása a lakosság akaratából történt. Várható volt már a ciklus kezdetén is, hogy lesznek konfliktusok.
- Ez nem olyan, mint a termelésben, pl. a futószalag melletti munka. Ott ugyanis a munkafolyamat szabályozott, az emberi tényezőnek alig van jelentősége.
Az önkormányzat működésében viszont az emberi és – esetenként a politikai – tényezők döntő befolyásoló tényezők is lehetnek, melyeket kezelni tudni kell olyan szinten, hogy emellett a város fejlődése érdekében kitűzött célok érvényesüljenek. Ennek szép példája az Aréna szavazása. A jelenlévő 22-ből a név szerinti szavazáson 22-en mondtak igent a megépítésére.
- Több támadás is érte alpolgármestere, Czaun János miatt. Mennyire jogosak ezek ön szerint? Gondolok itt a gépkocsi-használatra.
- Nézze, ennek volt egy szabályozott rendje, amit bizony nem nagyon tartottak be másutt sem. Az alpolgármester úr átvette ezt a rendezetlenséget. Ráadásul úgy került be a testületbe, hogy nem volt közigazgatási előélete, nem látta ennek a gondatlanságnak a veszélyeit. Sajnálatos, hogy így történt, s remélem, mindenki levonta belőle a következtetést, de úgy ítélem meg, hogy a helyettesem nem követett el olyan nagy hibát, ami miatt méltatlanná vált volna a feladatának az elvégzésére.
- Alig vagyunk túl az EP-választásokon. Miképp értékeli?
- Örülök, hogy Veszprém választásra jogosult lakosságának 42%-a elment voksolni. Ebben megjelenik a saját ügyünk iránti felelősség is. Veszprémnek ez presztízskérdése is, hiszen egy kultúrájában magas szinten álló település a mienk.
- Ennek érdekében azért letett valamit az asztalra: Radnóti-díjat kapott!
- Köszönöm, hogy megemlíti. Igen, tettem: ilyen volt az emlékezetes szegedi vereség utáni felhívásom a lakossághoz, de a Cozma-tragédia utáni kérésem is, hiszen könnyen előfordulhatott volna ennek kapcsán egy nagyon negatív város-megítélés még határainkon túl is. Veszprém lakossága azonban éretten, intelligensen reagált. Én csak azt kértem, mindenki tegye a dolgát. A veszprémiek ezt megértették. Köszönet érte mindenkinek.
- Mennyire képes polgármesterként és képviselőként napi kapcsolatot tartani választóival?
- Nem szakadt meg a lakosság és a polgármester közötti kommunikáció. Ahova hívnak, elmegyek. Sokszor keresnek mostanság is egy-egy ügyben keresztnevemen. Ez mindent elmond nekem.
- Rövidesen a pihenés időszaka következik. Hol nyaral majd Veszprém polgármestere?
- Valahol ki kell engedni a gőzt, ezért idén is a hegyekben szeretnék a családommal eltölteni egy kis időt. Ám a polgármester ott is polgármester marad: telefonon ott is elérhető leszek rendkívüli esetben.
