ÖTLETIMPORT: Mindannyian utazgatunk – ki távolabbra, ki csak a környéken –, és közben látunk olyan dolgokat, amiket szívesen meghonosítanánk itt, Veszprémben is. Sorozatunkban ilyen, máshol már kipróbált ötleteket mutatunk be.
Nemrégiben belefutottam egy eseménybe Facebookon, amely nyitott pikniket, naplemente vadászatot és óriási colour fightot, azaz színes porokkal való dobálózást hirdetett Budapesten a Normafára. Egy másik betervezett program miatt és osztódási képességek hiányában sajnos nem tudtam személyesen részt venni rajta, ami nagy kár, mert a fotókat nézegetve elég eszméletlen hangulata lehetett. Pedig az egészben igazából nem volt semmi extra: egy csapat lelkes fiatal élvezte a természet és a város különleges zugának szépségét, bohóckodtak egy sort, beszélgettek és falatoztak.
Normafun /Fotó: Bilek Vilmos
Ilyenkor mégis mindig egy kicsit irigykedem, és azon gondolkodom, miért ne lehetne valami hasonló underground kezdeményezést nálunk is meghonosítani? Veszprém remek adottságokkal bír, gyönyörű zöld szigeteink vannak, annyi kedves hely akad a városban, de időnként az az érzésem, hogy betokosodott módon, ugyanazokra a régi sémákra építve használjuk őket. És ezzel nem azt mondom, hogy ami van, az rossz. Dehogyis!
Csak éppen olyan jó lenne néha kibújni a bőrünkből és egy kicsit bátrabban, intézményesített keretek nélkül, spontán módon, önfeledten szórakozni a hétköznapokban is. A főváros ebben például remekel, és lassan egymást érik az alulról szerveződő összejövetelek, ahol az emberek gyermeki örömmel fújnak szappanbuborékot az alkonyi tájban, felszabadultan piknikeznek a rakparton, moziznak a háztetőkön és nyugágyakban zenélnek a Szabihídon.
Szabihíd /Fotó: Leéb Ádám
Veszprémben se lenne nagy ördöngösség megszervezni valami hasonlót, és még a spanyolviaszt sem kellene feltalálni hozzá, csak éppen egy kis nyitottságra lenne szükség hozzá. Csinálhatnánk itt is colour fightot vagy mondjuk óriás számháborút vagy vízipisztoly csatát a Kolostorok és Kertekben, éjszakai kerti partit a meteorszezon idején, nyitott táncórát a Kossuth utcán vagy napindító jógaórát a parkban.
Hogy ezzel talán egy kicsit nagyobb terhelésnek tennénk ki a völgyet? Azért ettől nem kellene nagyon félni. Tavaly, a 7000 fős Spartan Race után is pikk-pakk visszaállt a rend, egy-egy ilyen megmozdulás pedig sokkal kevésbé forgatná fel a helyet. Máskülönben meg a dolgok arra vannak, hogy értelmes keretek között használjuk őket, nem pedig arra, hogy üvegburába zárva nézegessük csak – elvégre nem múzeumban vagyunk, mellesleg előretekintő helyen már ott is rég túlléptek a mindent a szemnek, semmit a kéznek elvnek.
Normafun /Fotó: Stein Zsófi
Egy-egy ilyen ötlettel pedig a fiatalokat is sokkal jobban megszólíthatnánk. Mert valljuk be, az esetek nagy részében a szándék ritkán jár sikerrel, tapasztalataim szerint viszont a fesztiválhangulatra hajazó akcióknak ők (is) nagy rajongói. Egy kis bolondság és lazaság meg amúgy sem árt senkinek.
Nyitókép: Bilek Vilmos
