A fiatalok arculcsapása a jelenlegi kormánykoalíció tevékenysége – mondta a Fidelitas hétvégi országos kongresszusán (Miskolc) az egyik legmagasabb szavazati aránnyal újraválasztott alelnöke. Mihalovics Pétert a vehir.hu kérdezte.
– Egy évvel ezelőtti veszprémi ülésén döntött úgy a Fidelitas, hogy csatlakozik a Navracsics Tibor által vezetett "Erős Magyarország" programhoz. Mit vállalt, s most hogy tud beszámolni az eddigi munkáról?
– Egy ifjúsági programalkotásra vállalkoztunk, hogy ezzel is alternatívát teremtsünk a kormány által képviselt ifjúságpolitikának. Kihívás ez a feladat, mert a tétje a mi korosztályunk nem is távoli jövője. Egy helyzetértékeléssel kezdtük, s ebbe a feladatba szakértők, elemzők sorát vontuk be. Egyfajta látlelet készült a magyar ifjúságról, s nem mondhatom, hogy ez nagyon kedvező.
– Ez egyébként egy uniós elvárás is, nemde?
– Négyévente kell megismételni ezt az ifjúságkutatást. Az elsőre 2000-ben került sor. A vizsgálat kilencezer fiatalra terjedt ki, s rengeteg adatot kellett feldolgozni a kiértékelés során. Ennek a munkának az eredményeként próbáltunk trendekre, lehetséges irányokra következtetni.
– Gondolom, ezt a kormányoldal is megtette. Elégedetlenek lennének az ifjúságpolitikával?
– A mostani kormány ifjúságpolitikáját a fiatalok arculcsapásának minősítjük, ezért van szükség egy tudatosan felépített, tudományosan is megalapozott koncepcióra. Ennek egy részét, a program vázát mutattam be a miskolci kongresszuson.
– Néhány konkrétummal kérem, mutassa be a vehir.hu olvasóinak is!
– Hosszú évek óta súlyos gond, hogy a felsőoktatási rendszer még mindig átjárhatatlan. Emiatt aztán nagyon sokat újrakezdhetik tanulmányaikat egy be nem fejezett harmadik-negyedik félév után. Elfecsérelt idő, kidobott pénz. Ezt a rendszert tehát újra kell gondolni. Ugyanide sorolhatnám a pályaválasztás előtt állók hatékony tájékoztatását is. Némi túlzással hasonló a nyelvtudás helyzete a rendszerváltás előttihez: akkor mindenkinek oroszul kellett tanulnia, mégsem tudott szinte senki sem oroszul. Ma Európában a sereghajtók közé sorolnak bennünket idegennyelv-tudás tekintetében. Hogy várjunk ezek alapján azonos elbírálást? Az ország európai, regionális versenyképessége nagymértékben függ a fiatalok nyelvismeretétől.
– Mit javasol a Fidelitas?
– Civil magánóra programnak neveztük el. Ennek az a lényege, hogy központi támogatás mellett az önkormányzatoknak - akár iskolai, könyvtári vagy más keretek között - foglalkoztatniuk kellene olyan délutáni pedagógusokat, nyelvtanárokat akik korrepetálhatnák az anyagiakban kevésbé tehetős lemaradókat.
– Egy lépéssel odébb van a diákévek után munkavállalás. Szerepel-e a programjukban?
– Ezt szakmai gyakornoki programnak neveztük el. Ugye sokak előtt ismert, hogy a diplomás fiatal első munkaköri feladata a kávéfőzés, a festékpatron cseréje a fénymásolóban. Mi gyökeresen mást akarunk: ne vesszen el a fiatal, aki kikerült az egyetem, a főiskola padjaiból. Ha elvész a munkaadónál, nem ért semmit a négy-öt éve a felsőoktatásban. Éppen ezért érdekeltté kell tenni a munkaadót is. Egyfajta híd szerepet kell betöltenie a szakmai gyakornoki programnak a képzés és a piac között.
– Ha már sikerrel vette a kezdeteket egy fiatal, akkor meg pedig meg kell tudnia kapaszkodni. Hogyan?
– Kardinális kérdés. A segítséget minden téren meg kell ehhez adni. Elképzeléseink között szerepel az ifjúsági vállalkozások inkubátorháza. Ígéretes lehetőség azoknak, akik fel tudják venni a gazdaság ritmusát.
– Nem esett még szó az oktatás-nevelés alsóbb szintjéről, a középiskoláról. Merőben új elképzelést hallhattunk Miskolcon.
– Ez a tudatosságra törekvés. Ez nemcsak a tárgyi tudást jelenti, hanem a hozzáállás elsajátíttatását is. Meg kell tanulnia az ifjúságnak, hogyan lehet eligazodni a világban. Tudniuk kell, miképp kell hitelt kezelni, hogyan kell takarékoskodni, optimalizálnia fogyasztását. Nem vagyunk (a felnőttek sem!) tisztában azzal, hogyan lehet biztonságban mozogni a gazdaság világában. Nos, mindezekért dolgozik a Fidelitas. Azt szeretnénk, ha a fiatalok a jövőben bizalommal fordulhatnának az állam felé, s nemcsak szlogen lenne gondolatunk: "Mi segítünk Magyarországnak, Magyarország is segít nekünk".
– Mikorra válik egységessé a program, s mikor mutatják be?
– Szeptemberre készülünk el vele, s a program kidolgozásának elindító városában, Veszprémben mutatjuk be.
