Gyerekkorunk meghatározó részét képezték ezek a varázsos, visszatérő elemekkel és szereplőkkel teleszőtt csodás történetek. Hallgattuk esténként a szegény öreg ember meséjét, olvastunk az iskolában a fehér ló fiáról és a mai napig mosolyogva dúdoljuk azt a bizonyos furulya dallamot…
Régi kedves ismerősként cseng fülünkbe Szabó Gyula hangján a sok szereplő és megannyi próbatétel, kaland. Ugyan kinek ne lenne ismerős a három fiú, aki szerencsét próbál, a hétfejű sárkány, a királykisasszony vagy éppen a ravasz róka és a békakirály?
De mi lenne, ha ezek a történetek a mai korban játszódnának?
A három szerencsét próbáló fiú közül egy sem tévedne el az erdőben és a Google térkép legújabb szolgáltatásának segítségével rögtön megtalálnák a király várát, a rádió friss híreiből pedig azonnali értesítést kapnának az útközben felmerülő akadályokról: a sárkányok által felégetett hidakról és a feneketlen gödrökről is.
Az okos leány ajándéka lejárt vásárlási utalvány lenne: „hozna is meg nem is”.
A vak király fiai nem a gyönyörű énekű madárral, hanem lézeres szemműtéttel segítenének apjukon, majd éves Spotify előfizetést adnának neki a gyors gyógyuláshoz.
Mátyás király kérdéseire könnyedén válaszolhatna bárki a Wikipédia segítségével, és talán a Facebook fényképmegjelölés funkciója mellett az álruhás sétákra is hamar fény derült volna.
Az öregasszony sem hinne többet a vitéznek, miután már YouTube-ról pontosan ismerné a kőleves receptjét, és saját videóiban előszeretettel népszerűsítené a Gyulai kolbászt.
Ha időben látja a büszke lány Tinder profilját a legény, talán kétszer is meggondolja a házasságot, és lehetséges, hogy minden királynak könnyebb dolga lenne, ha egy okostelefont venne a királylánynak, aki jobbra-balra húzással ki is választhatná, akinek szívét és apja "fele királyságát" adja.
Vajon a hétfejű sárkány minden fejének külön Instagram oldala lenne?
Egész biztosan érdekes mesék kerekednének a XXI. századi világ történeteiből is, de érdemes megállnunk egy pillanatra, előtérbe engedni a bennünk bujkáló gyermeket, és gondolatban kicsit visszakanyarodni a múltba: emlékezni a mesékre, amik elkísértek minket egy életen át, formáltak, tanítottak, néha mosolyt csaltak az arcunkra vagy gondolkodásra késztettek.
Minden világnapon és emléknapon teszünk valamit: sétákra indulunk, gyűjtünk, tevékenykedünk. A népmese napján mondjunk mesét! Meséljünk a családunknak, gyerekünknek, testvéreinknek vagy magunknak, így megőrizve a kultúránk egyik fontos építőelemét: a magyar népmeséket.
