1956: Ésszerű döntést hozó harcosok
A kormányfő 1956-ban kapcsán úgy fogalmazott a magyar nem szerencsejátékos fajta, n em hazardírozik hazájával, nem bocsátkozik kétes kimenetelű kalandokba, ha kell remény nélkül is tud harcolni, de jobban szereti ha a hősiesség és a józan ész is az ő oldalán áll. A kormányfő szerint '56-ban a szabadságharcosok ésszerű döntést hoztak: a szovjetek kivonultak Ausztriából, a magyar kommunisták egymást „bicskázták”, a szabad nyugati világ pedig buzdította a magyarokat, és segítséget ígért. „Egyik oldalon a biztos enyészet reménytelensége, a másik oldalon a többé vissza nem térő, utolsó lehetőség. Meg kellett próbálni, és meg is próbálták. Úgy, ahogy azt csak mi, magyarok tudjuk. Halált megvető bátorsággal, rossz vitáinkat magunk mögé hajítva, teljes egységben és tiszta szívvel."
A miniszterelnök elmondta, minden évben egyre távolodunk 1956-tól és egyre kevesebben vannak azok, akik részesei vagy tanúi voltak azoknak a napoknak. Sokaktól, akikkel tavaly még együtt emlékezhettünk el kellett már azóta búcsúzni. A Pesti Srácokból nagypapák lettek, az Üllői úti facsemeték már derék vastagságúvá nőttek. Amíg azonban magyarok élnek a Földön, minden évben megemlékezünk 1956-ról és a hősökről – jegyezte meg a kormányfő.
A hősiesség és a nagyság példáját kaptuk útravalónak
Orbán Viktor emlékeztetett: jól mondta Faludy György, hogy 1956 nekünk nem emlék és nem történelem, hanem a szívünk és a gerincünk. Magyarország 1956 után még 34 évig kommunista diktatúra volt. A diktatúrák rideg mindennapjai általában visszanyesik az emberik méltóságot és még bukásuk után is üresség, megcsappant életerő és kisszerűség szokott maradni – mondta a kormányfő, majd hozzátette: ettől menekültünk meg mi magyarok, ettől mentettek meg bennünket az ’56-os szabadságharcok.
Kiemelte: mi nem az emberi gyengeséget, a meghasonlást, hanem a bátorságot, a hősiességet és a nagyság példáját kaptuk útravalónak. Csak így lehetett, hogy mi magyarok még a kommunista elnyomás alatt is büszkék lehessünk hazánkra.
Szabadság nem virul a holtnak véréből
A miniszterelnök szerint mi magyarok teljes reménytelenség és kilátástalanság megéneklésének nagy mesterei vagyunk, hiszen még himnuszunk is azt mondja: „S ah, szabadság nem virul a holtnak véréből”. Most mégis itt állunk 1100 évvel a honfoglalás, ezer évvel a keresztény magyar államalapítás után, Európa egyik legrégebbi nemzeteként, túlélve megszállókat és megszállásokat. A több éves megszállások után is megmaradtunk egy nemzetként; hát mi ez, ha nem egy igazi, tőről metszett sikertörténet? – fogalmazott, majd hozzátette: ez a magyar történelem matematikája. A sok-sok mínusz kiadott egy pluszt.
Európa nem olvasztótégely
A kormányfő szót ejtett a nemzetállamokról és a jelen kérdéseiről, kitérve Brüsszelre és a magyarság szuverenitására. Orbán Viktor szerint Európa nagyságát, erejét és dicsőségét mindig is az egymással egyszerre versenyző és együttműködő nemzetállamok adták, és nem az öntudatos nemzetek, hanem a birodalomépítési kísérletek vitték tévutakra. A birodalomépítési kísérletek és kísérletezők felelősek a 20. századi szörnyű háborúkért, a tengernyi szenvedésért és a virágzó Európa többszöri feldúlásáért is – emlékeztetett, majd hozzátette: mi magyarok szenvedtünk már eleget a birodalmaktól.
Orbán szerint Brüsszelben azonban ma újra birodalmi indulót játszanak, és Brüsszelt ma azok uralják, akik a szabad nemzetek szövetsége helyére európai birodalmat kívánnak, amelyet nem a népek választott vezetői, hanem a brüsszeli bürokraták irányítanak. A kormányfő szerint ők kivétel nélkül mind bevándorláspártiak: az európaiság mércéjévé tették a migránsok beengedését, és elvárják, hogy minden ország és nép haladéktalanul alakítsa magát multikulturálissá.
A miniszterelnök szerint a májusi európai parlamenti választások eldöntik majd, merre forduljon Európa szekere, és mi, magyarok sem maradhatunk csöndben.„Válasszuk a függetlenséget és a nemzetek együttműködését a globális kormányzással és ellenőrzéssel szemben. Utasítsuk el a globalizmus ideológiáját, és támogassuk helyette a hazafiság kultúráját” - hangoztatta.
„Hiszünk abban, hogy minden nemzet sajátos, a maga módján egyedi és fényesen beragyoghatja, a világ rábízott szeletét. Ezt gondoltuk, sőt ezért lázadtunk fel, már 1956-ban is. Rajongunk a kultúránkért, ami fenntartja és óvja a szabadságunkat. Hiszünk az erős családokban, kivételesnek tekintjük a hagyományainkat és történelmünket. Ünnepeljük a hőseinket, hazánkat mindenek felett szeretjük. Nem akarunk és nem fogunk lemondani róla semmiféle birodalom, vagy globális kormányzás kedvéért. Válasszuk a hazafiság és a nemzeti büszkeség jövőjét” – zárta ünnepi beszédét Orbán Viktor.
