Erre vágyott tíz hónapon át miden újságíró: itt az uborkaszezon. A politikusok elmennek nyaralni (van, aki már küldi is őket a melegebb éghajlatra), a diákok levizsgáztak, a sör hideg, a kolbász átsütve, és nem hiányzik belől egy darab sem. Ideális állapot, nemde?
Ilyenkor aztán hátradőlhet székében a szerkesztő, de csak egy pillanatra. Hohó, hát akkor miről informálja tisztelt olvasóit?
Szenvedélyesen lapoz, keres (miközben örömmel és kéjesen tapasztalja, hogy ugyanezt teszi a többi szerkesztő is), telefonál, minden apró jelben hírt lát, ám csalódnia kell. Gyorsan felhívja a mentőket, tűzoltókat, intézményvezetőket, haverjait, de mindenütt csak a nagy sóhajokat hallja. Így aztán másnapra nem lesz cikk abban a fránya újságban, s a honlapra sem kerül fel semmi a következő öt percben.
Nosza, kreálni kell valamit! Erőltetett a dolog ugyan, de lesz valami hírecske egy aszfalthiányos járdadarabkáról, egy kutyaharapta postásról, egy fölkészülő sportolóról.
Ilyenkor lehet a legvadabb ötletekkel, a legelképesztőbb hírekkel találkozni. Mondjuk azt, hogy Magyarország egyik ódon kastélyában vészeli át neverlandi temetését Michael Jackson. Avagy azt, hogy melyik sztár hol fésülteti haját. Apropó, sztárok itthon és külhonban. Annyian vannak, hogy az zavarba ejtő. Már csak azért is, mert ugye illik ismerni őket. Mindet, persze.
Régebben könnyebben ment a dolog, mert tudtuk, hogy ki a sztár. Mert megmondták. Vagy rájöttünk. Igen ám, de ma ki-ki magát jelöli sztárrá! Minden tévécsatorna minden műsorának (még a meteorológiának is) megvan a maga sztárja. Akár a csillagos ég, úgy ragyognak (s – József Attila után szabadon – gagyognak). Mármint az önfényezéstől. Szegény csillagászok, minő bajban lennének, ha mindegyik csillag azonos fényerővel világítana. Nem lehetne sorrendet állítani! Mint ahogy itt, a Földön sem.
Persze a mai sztár rég nem azonos a régivel (ami a meghatározását illeti). Ha vetkőzik (és nőnemű), már egy lépéssel közelebb kerül a sztársághoz. Ha férfiú, akkor pontot ér az értékelésnél, ha vonzódik saját neméhez. Ha botrányt is csinál, akkor egy újabb lépést tett. Ha adóssága, pere van, tuti nyerő. Ha viszont tehetséges, az baj, akár romlásba is döntheti. Ha meg peches, mert nem vetkőzik, nem lopott, nem csalt, nem rágózott a kamerák előtt. Így esik ki a sztárok listájáról például Rubik Ernő, Koncz Zsuzsa, Jókai Anna. Bocs, de politikus nem jut eszembe hirtelen (később sem…).
Ránk telepedett hát az uborkaszezon, de nagyon vigyázunk, nehogy megsavanyodjunk…
