– Az elmúlt évet egy nagy sikerrel zárta Veszprém: mi lehetünk Európa Kulturális Fővárosa 2023-ban. Hogyan értékeli az elmúlt évek munkáját, és mi történik idén, hogyan kezdjük a felkészülést?
– Az elvégzett munkát a nemzetközi zsűri értékelte úgy, hogy a másik két vetélytársunknál jobb pályázatot sikerült összeállítanunk. Amire talán ennél is büszkébb vagyok, az, hogy sikerült itt Veszprémben egységet teremtenünk – ezt a programot nem tudtuk volna ilyen minőségben előállítani és képviselni, ha nem állnak mögöttünk a helyi civil szervezetek, intézmények, vállalkozások, magánemberek. Ráadásul az egység nemcsak a városban jött létre, hanem a térségben is: a környékbeli önkormányzatok, balatoni civil szervezetek is csatlakoztak hozzánk.
2019-ben valóban el kell kezdenünk a felkészülést. A nemzetközi figyelem négy év múlva irányul majd ránk, de ahhoz, hogy akkor a legjobb formánkat tudjuk adni, ahhoz négy évig keményen kell dolgozni, és ezt a munkát ugyanarra a bizalomra és egységre kívánom alapozni, ami a pályázat sikerét is meghozta.
A pályázatunkban nem a nagy infrastrukturális beruházások voltak a hangsúlyosak, nem azt vállaltuk, hogy nagy koncerttermeket, galériákat, kulturális intézményeket hozunk létre. Ez nem jelenti azt, hogy nem lesznek felújítások, építkezések, de alapvetően inkább a meglévő infrastruktúrára támaszkodnánk. Az idei év feladata, hogy az egész rendszert felépítsük: milyen döntési mechanizmus működjön, milyen pályázati alapot tudunk létesíteni, a kormány pontosan mekkora összeggel járul majd hozzá a programhoz… Az előttünk álló időszak feladata lesz az is, hogy az intézményeinket, civil szervezeteinket, vállalkozásokat felkészítsük és bevonjuk a közös munkába.
– Az olvasóink mától utazhatnak az új, V-Busz Kft. által üzemeltetett helyi járatokon. Mit vár az átalakítástól, miért gondolja, hogy saját kézben jobban működik majd a tömegközlekedés, mint ahogy a volán azt az elmúlt években csinálta?
– A volán egy nagy állami cég, az ő életükben a veszprémi közösségi közlekedés a tizenötödik-huszadik megoldandó feladatok egyike. Veszprém városában viszont a V-Busz Kft-nek semmi más feladata nem lesz, mint hogy a helyi járatos közlekedést a legjobb színvonalon működtesse. Az önkormányzat azért hozta meg ezt a döntést, mert azt láttuk, hogy évről évre csökken az autóbusszal utazók száma – azok, akik nem használják a közösségi közlekedést, döntő részben gépjárművel közlekednek. Szeretnénk ezt a folyamatot megállítani, aztán visszafordítani.
Azt remélem, ha a jelenleginél sokkal fiatalabb buszok jelennek meg, ha megfelelő az utastájékoztatás és a menetrend a napi életünkhöz igazodik, akkor egyre többen fogják az autót lecserélni a közösségi közlekedésre.
A mobilizáció elképesztő mértékben növekedett Veszprémben, ma már nem is egy, de kettő-három autó is jut egy háztartásra, a városi infrastruktúra pedig nem bírja ezt a dinamizmust, kialakulnak nehéz helyzetek a közlekedésben. Azt reméljük, ha a közösségi közlekedés színvonala emelkedik, azzal a gépjármű-forgalmat csökkenthetjük. Tudjuk, hogy ez a megoldás lényegesen drágább, mint a korábbi volt, de a képviselő-testület egyhangúan döntött arról, hogy még ilyen anyagi feltételek mellett is megéri ezt az irányt választani.
Az első pár hónapban még használt, de az eddigieknél lényegesen fiatalabb autóbuszok jelennek meg a város útjain, mindegyik alacsony padlós, légkondicionált, utastájékoztató rendszerrel felszerelt, az év harmadik negyedévében pedig vadonatúj buszok érkeznek majd.
– Mindeközben zajlanak a Modern Városok Programban és a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban érintett projektek. Milyen látványos beruházásokkal találkozhatnak a veszprémiek 2019-ben?
– A leglátványosabb az uszoda lesz – rövidesen megkötik a szerződést a kiválasztott vállalkozóval, év elején megtörténik a terület átadása, és ahogy az időjárás engedi, tavasszal elkezdődik az építés.
A Pápai út és a Kistó utca közötti új út is megépülhet, a Szabadságpusztára vezető kerékpárút átadása is idén év végére várható – bízunk benne, hogy az alsóörsi és felsőörsi önkormányzat is el tudja kezdeni az ehhez kapcsolódó beruházását, és így nyáron nemcsak Almádi, hanem Alsóörs felé is el tudjuk érni a Balatont kerékpárral.
Terveink szerint idén elkészül a gyulafirátóti új óvoda, és szeretnénk még az idén elkezdeni az Egry úti óvoda építését is. A Petőfi Színház felújítása kapcsán idén talán még nem a színház épületénél lesz látványos a munka, hiszen előbb meg kell teremteni a feltételeket, hogy a társulatnak legyen hova átköltözni az építkezés idejére.
Döntés született az Aréna bővítéséről is, rendelkezésre áll a forrás, hiszen 2022-ben a férfi kézilabda Európa-bajnokság egyik helyszíne lesz, fontos, hogy időben elkészüljön. Év vége felé el kell kezdeni a kivitelezési munkákat, hogy 2021 őszére minden kész legyen, így még lehet egy „próbaüzem” az EB előtt, és természetesen ezzel párhuzamosan a szükséges utakat is meg kell építeni, a 8-as és 82-es főutakat összekötő szakasznak is el kell készülnie legkésőbb 2021 decemberére.
– Idén két választás is lesz: tavasszal az európai, de aminek helyben nagyobb súlya van, az az őszi önkormányzati. Milyennek érzi a közélet hangulatát? Beszéltünk arról, hogy több fontos kérdésben is konszenzus alakult ki, de közben emlékezhetünk Áder János tavalyi újévi beszédére, amiben a közbeszéd eldurvulására figyelmeztetett.
– Mindig azt szoktam mondani, hogy a veszprémi politikai kultúra az országos átlag fölött van. A nagy stratégiai ügyekben mindig sikerült megteremteni az egységet a városi képviselő-testületben, úgy mint az Európa Kulturális Fővárosa pályázat, az Integrált Településfejlesztési Stratégia vagy a közösségi közlekedés átalakítása esetében. A vitakultúra – egy-két extrém esettől eltekintve – olyan, amire büszkék lehetünk: próbálunk nem a személlyel, hanem a gondolattal vitatkozni.
Az önkormányzati választás azért is más, mint a többi választás, mert személyes kapcsolatban vannak a választópolgárok a jelöltekkel, sokkal közelebb vagyunk egymáshoz, a munka megítélése sokszor felülírhatja a politikai szimpátiát.
– Az, hogy Európa Kulturális Fővárosának polgármesterét 2023-ban Porga Gyulának hívják-e, idén ősszel kiderül. Már amennyiben indul egyáltalán a választáson. Gondolkozott már ezen, hogy mit szeretne csinálni 2019 októbere után?
– Én elkezdtem egy munkát 2010–ben, aminek volt nagyon sok szép sikere, és vannak persze dolgok, amiket nem sikerült megoldani. Nagy álom volt a 2023-as Európa Kulturális Fővárosa cím megnyerése, és nagyon szeretném, ha ennek a feladatnak a terhe az én vállamon maradna 2019 után is, de nyilván ehhez a megfelelő szervezetek jelölése is szükséges. Erről még korai beszélni, de ha ma kérdez, azt tudom mondani, érzek magamban erőt arra, hogy ezt az egységet megtartva tovább tudjunk építkezni, és sikeres programot tudjunk megvalósítani 2023-ban.
