Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

Európában alig kutatott témát vizsgál a Pannon Egyetem

2019. február 25. 1:00
Az illegális háztartási szilárd hulladék égetésének környezetkárosító hatásait kutatja veszprémi vezetéssel egy nemzetközi konzorcium. Kövesse a Vehirt a Google keresőben Válassza kedvenc forrásának, és előrébb kerülnek a híreink Beállítom

A közhiedelemmel ellentétben még a nagyvárosokban is meghatározó szerepe van a szmog kialakulásában a háztartási szilárd hulladék tüzelésének. Ez akkor is tény, ha nem beszélünk róla, vagy kevesebb sajtónyilvánosságot kapott eddig.

A helytelen tüzeléstechnika amellett, hogy törvényileg tiltott, még súlyos környezeti károkat is okoz. Becslések szerint csak Magyarországon évente több ezer tonna műanyaghulladék, rongy, bútor, csomagolóanyag és építőipari hulladék végzi háztartások kazánjaiban vagy kályháiban.

Ezek fűtőértéke ugyan magas, ám az égetéssel jelentős mennyiségű gáznemű szennyezőanyag, részecske, nehézfém, műanyaglágyító vagy rákkeltő többgyűrűs aromás szénhidrogén kerül a levegőbe.

Ez nem csak a közvetlen környezetben élők egészségét károsítja súlyosan, hanem a régióban élőkét is.

Az Európa-szerte megoldásra váró probléma nagyságrendjének és jellegének tudományos alapon történő felmérésére és megoldási módszerek kidolgozására az Európai Unió Környezetvédelmi Igazgatósága nyílt közbeszerzési pályázatot írt ki, amelyet a veszprémi Pannon Egyetem vezetésével felálló, négy ország szakmai intézményeiből felálló konzorcium nyert el. Európában korábban alig volt ilyen kutatás.

A PE-n kívül az Országos Meteorológiai Szolgálat, egy-egy román, belga és német kutatóintézet vesz részt a 734 ezer eurós összköltségvetésű projektben.

A kétéves futamidejű kutatásról és az elnyert pályázatról hétfő délelőtt számolt be az egyetem rektora, és egyben a konzorcium szakmai vezetője, Gelencsér András és Hölvényi György EP-képviselő. A sajtótájékoztatón elhangzott, a projekt során a szakemberek a levegőből vett részecskék kémiai elemzésével, a speciálisan a hulladékégetésre jellemző kémiai nyomjelzők mérésével állapítják majd meg a hulladékégetés becsült hozzájárulását több magyarországi és romániai település levegőszennyezéséhez.

Vizsgálják a probléma társadalmi-gazdasági összefüggéseit és javaslatokat dolgoznak ki a lehetséges megoldásra is.

A program hangsúlyos eleme a tájékoztatás, amelynek során a döntéshozók és a lakosság megismerhetik a projekt eredményeit, az illegális hulladékégetés elterjedtségét, jellemzőit Magyarország és Románia példáján, Európa valamennyi országában.

Hölvényi György és Gelencsér András a hétfő délelőtt tartott sajtótájékoztatónHölvényi György és Gelencsér András a hétfő délelőtt tartott sajtótájékoztatón

- A megbízás elnyerése nagy siker a Pannon Egyetem és Magyarország számára is, hiszen az uniós csatlakozás óta eddig mindössze egyetlen alkalommal tudott magyarországi intézmény nemzetközi konzorcium élén hasonló pályázaton eredményesen szerepelni - mondta a sajtótájékoztatón Gelencsér András, aki elmondta azt is, túl vannak az első méréséken, az eredmények feldolgozása jelenleg zajlik.

Hölvényi György európai parlamenti képviselő szerint fontos eredmény, hogy nemcsak a Pannon Egyetem, hanem Magyarország adhat arcot egy ilyen, napjaink égető kérdését vizsgáló kutatásnak.

- Rövid távú eredmény, hogy nyilvánosságot kap a téma, a hosszabb távú cél azonban az, hogy európai üggyé tegyék a problémát - fogalmazott.

Ge. Á.
Kovács Bálint
további cikkek
Nobel-díjas tudós a Pannon Egyetem díszdoktora, közben Kínában is terjeszkedik az intézmény közélet Nobel-díjas tudós a Pannon Egyetem díszdoktora, közben Kínában is terjeszkedik az intézmény Nobel-díjas kutatóval ápol szakmai kapcsolatot a Pannon Egyetem, nyolc kutatója szerepel a világ legjobbjai között, és már Kínában is elindult az első közös képzése. Az intézmény legfrissebb eredményeiről és a következő időszak terveiről dr. Abonyi János rektor és Csillag Zsolt kancellár számolt be keddi sajtótájékoztatójukon Veszprémben. 2026. október 13. 12:56 Világhírű svéd kutató árulta el a veszprémi sikerek folytatásának receptjét közélet Világhírű svéd kutató árulta el a veszprémi sikerek folytatásának receptjét Hogyan élheti túl egy város a modern kor pusztító válságait, és mitől válik mágnesként vonzóvá a legkiválóbb fiatal tehetségek számára? A Pannon Egyetemen megrendezett nemzetközi találkozón kiderült, hogy a pusztán jó fizetéssel és aszfaltozott utakkal csábító települések kora végérvényesen lejárt. Svédországból érkezett professzor, Charlotta Mellander mutatta be azokat a drasztikus tényezőket, amelyek felülírják a hagyományos városfejlesztést, miközben a helyi vezetők a kulturális főváros évadának lendületét próbálják átmenteni a jövőbe. 2026. október 12. 13:51 A kézfogás mögött – Kenso Soai Nobel-díja és a Pannon Egyetem közélet A kézfogás mögött – Kenso Soai Nobel-díja és a Pannon Egyetem Kenso Soai, a Pannon Egyetem 2015-ben avatott díszdoktora az idei kémiai Nobel-díj egyik kitüntetettje. A japán kutatóhoz veszprémi kutatások, közös szakmai kötetek és személyes kapcsolatok is kötődnek. 2026. október 10. 8:34

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.