A közhiedelemmel ellentétben még a nagyvárosokban is meghatározó szerepe van a szmog kialakulásában a háztartási szilárd hulladék tüzelésének. Ez akkor is tény, ha nem beszélünk róla, vagy kevesebb sajtónyilvánosságot kapott eddig.
A helytelen tüzeléstechnika amellett, hogy törvényileg tiltott, még súlyos környezeti károkat is okoz. Becslések szerint csak Magyarországon évente több ezer tonna műanyaghulladék, rongy, bútor, csomagolóanyag és építőipari hulladék végzi háztartások kazánjaiban vagy kályháiban.
Ezek fűtőértéke ugyan magas, ám az égetéssel jelentős mennyiségű gáznemű szennyezőanyag, részecske, nehézfém, műanyaglágyító vagy rákkeltő többgyűrűs aromás szénhidrogén kerül a levegőbe.
Ez nem csak a közvetlen környezetben élők egészségét károsítja súlyosan, hanem a régióban élőkét is.
Az Európa-szerte megoldásra váró probléma nagyságrendjének és jellegének tudományos alapon történő felmérésére és megoldási módszerek kidolgozására az Európai Unió Környezetvédelmi Igazgatósága nyílt közbeszerzési pályázatot írt ki, amelyet a veszprémi Pannon Egyetem vezetésével felálló, négy ország szakmai intézményeiből felálló konzorcium nyert el. Európában korábban alig volt ilyen kutatás.
A PE-n kívül az Országos Meteorológiai Szolgálat, egy-egy román, belga és német kutatóintézet vesz részt a 734 ezer eurós összköltségvetésű projektben.
A kétéves futamidejű kutatásról és az elnyert pályázatról hétfő délelőtt számolt be az egyetem rektora, és egyben a konzorcium szakmai vezetője, Gelencsér András és Hölvényi György EP-képviselő. A sajtótájékoztatón elhangzott, a projekt során a szakemberek a levegőből vett részecskék kémiai elemzésével, a speciálisan a hulladékégetésre jellemző kémiai nyomjelzők mérésével állapítják majd meg a hulladékégetés becsült hozzájárulását több magyarországi és romániai település levegőszennyezéséhez.
Vizsgálják a probléma társadalmi-gazdasági összefüggéseit és javaslatokat dolgoznak ki a lehetséges megoldásra is.
A program hangsúlyos eleme a tájékoztatás, amelynek során a döntéshozók és a lakosság megismerhetik a projekt eredményeit, az illegális hulladékégetés elterjedtségét, jellemzőit Magyarország és Románia példáján, Európa valamennyi országában.
- A megbízás elnyerése nagy siker a Pannon Egyetem és Magyarország számára is, hiszen az uniós csatlakozás óta eddig mindössze egyetlen alkalommal tudott magyarországi intézmény nemzetközi konzorcium élén hasonló pályázaton eredményesen szerepelni - mondta a sajtótájékoztatón Gelencsér András, aki elmondta azt is, túl vannak az első méréséken, az eredmények feldolgozása jelenleg zajlik.
Hölvényi György európai parlamenti képviselő szerint fontos eredmény, hogy nemcsak a Pannon Egyetem, hanem Magyarország adhat arcot egy ilyen, napjaink égető kérdését vizsgáló kutatásnak.
- Rövid távú eredmény, hogy nyilvánosságot kap a téma, a hosszabb távú cél azonban az, hogy európai üggyé tegyék a problémát - fogalmazott.