Először is, tisztázzuk a fogalmat! Mit is jelent pontosan a tehetség, kit nevezhetünk tehetséges embernek? Legtöbbször a Renzulli-féle modell alapján írják le és jellemzik, amelynek négy összetevőjét különböztetjük meg:
- átlag feletti általános képességek: ide tartozik a magas szintű elvont gondolkodás, fejlett anyanyelvi képességek, jó memória, hatékony információfeldolgozási stratégiák
- átlagot meghaladó speciális képességek: nyelvi, zenei, matematikai-logikai, vizuális-téri, testi-mozgásos, szociális-interperszonális, intraperszonális képességek
- kreativitás: több eleme van: originalitás, flexibilitás, fluencia, problémaérzékenység
- feladat iránti elkötelezettség: érdeklődés, versenyszellem, kitartás, emocionális stabilitás
Összességében tehát azokat az embereket nevezzük tehetségesnek, akik rendelkeznek e négy kiváló adottsággal, így magas teljesítményre képesek, az élet bármely területéről legyen is szó.
Ahhoz viszont, hogy ezek a tehetségek ki is tudjanak bontakozni, lehetőséget kapjanak különleges képességeik hasznosítására, általában segítségre van szükségük. A tehetséggondozás pedig nem könnyű feladat, s ennek a folyamatnak a kezdete, maga a tehetség felismerése, azonosítása a legnehezebb rész. Mit kell figyelembe venniük azoknak, akik ezt a gyakorlati munkát végzik?
A már fentebb említett Renzulli-féle modellen kívül tesztek is segíthetnek a tehetségek azonosításában, emellett nagyon fontos, hogy minél több információt gyűjtsünk be a gyerek teljesítményéről és képességeiről, hiszen annál biztosabban ismerhetjük fel bennük a rátermettséget.
Gyakran ismételgetett kérdés még a témával kapcsolatban, hogy mégis mikor a legaktuálisabb fejleszteni a gyerekek képességeit – a hétköznapi beszélgetések során sokszor előkerül a gyerekek túl korai tanultatásának kritizálása, vagy éppen a felnőtt fejjel való útkeresés elítélése. Nehéz pontosan meghatározni a tehetséggondozásra való legmegfelelőbb időszakot, hiszen több tényezőtől is függ: magától a különleges képességtől, illetve annak az észlelésétől is. Vannak például olyan speciális képességek, amelyek már az óvodáskorban megmutatkozhatnak, mint például a zenei, matematikai, bizonyos mozgásbeli tehetség – ezeket már el is lehet kezdeni ebben az életkorban kibontakoztatni.
Ahogyan haladunk előre a tehetségek életkorában, úgy a fejlesztés formája is változik – lássuk, milyen szinteken tudunk lépkedni a tehetséggondozás során:
- kisiskolás kor: speciális osztályok – matematika, nyelv, egyéni programok
- gimnáziumi osztályok: hatékony speciális tehetségfejlesztés – fakultációk, tagozatok, speciális osztályok, mentor-programok
- felsőoktatás: végzettség szerzése, életpálya meghatározása
A tehetséggondozás módszerei tehát összesen:
- tanórai differenciálás különféle formái (kiscsoport, nívócsoport, egyénre szabott munka stb.)
- speciális osztály
- fakultáció
- délutáni foglalkozások (szakkör, blokk, önképzőkör stb.)
- hétvégi programok
- nyári kurzusok
- mentor-program
Támogatott programok:
- Nemzeti Tehetségpont
- Arany János Tehetséggondozó Program
- Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége – MATEHETSZ
- Nemzeti Tehetségsegítő Tanács
- Európai Tehetségközpont
- Nemzeti Tehetség Program
- Tehetségek Magyarországa
- Magyar Géniusz Program
- Tehetséghidak Program
