Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

Téglába és biomasszába is jó lehet a papírpor

2019. május 15. 12:17
A papírgyártás melléktermékeként keletkező, eddig hasznosíthatatlan frézpor alkalmazási területeit kereste közös kutatásában a Pannon Egyetem és az OOK-Press Nyomda Kft. Kövesse a Vehirt a Google keresőben Válassza kedvenc forrásának, és előrébb kerülnek a híreink Beállítom

A kutatás részeredményeit szerdai tájékoztatójukon tárták a közönség elé. A frézpor a papírgyártás során keletkező melléktermék, amit eddig újrahasznosításra alkalmatlannak tartottak. A projekt eredményeként két lehetséges hasznosítási terület is felmerült, kiderült ugyanis, hogy a fűrészpor-szerű anyag kiválóan alkalmas magának a fűrészpornak a kiváltására is.

dr. Domokos Endre egyetemi docensdr. Domokos Endre egyetemi docens

Például a téglagyártásban, ahol a port az agyagba keverik, hogy az a tégla kiégetésekor elégjen, és a helyén apró lyukakat, pórusokat hagyjon a termékben. Ezek a pórusok javítják a tégla hőszigetelő képességét.

A téglagyártásban azért is fogadnák nagy örömmel a frézport, mert amikor elkezdték a fűrészport hasznosítani a gyártás során, az addig fölösleges hulladékként kezelt melléktermék hirtelen értékessé vált, felszaladt az ára, ráadásul mára olyan igény mutatkozik, amennyi fűrészpor nem keletkezik. Mivel a laboratóriumi kutatás bebizonyította, hogy a frézrpor lényegében hasonló módon viselkedik a felhasználás során, mint a fűrészpor, a téglagyártásban elterjedhet az alkalmazása.

A papírpor másik lehetséges felhasználási módja a biomassza dúsításában lehet, ahol szintén a fűrészport válthatja vagy egészítheti ki. A biomasszához adagolt frézerpor ugyanis segíti a humuszképződést, javítja a talajminőséget, ugyanakkor e felhasználási módban nem terheli a környezetet, hiszen elbomlik a többi szerves alkotóelemmel együtt.

vehir.hu
Domján Attila
további cikkek
Nobel-díjas tudós a Pannon Egyetem díszdoktora, közben Kínában is terjeszkedik az intézmény közélet Nobel-díjas tudós a Pannon Egyetem díszdoktora, közben Kínában is terjeszkedik az intézmény Nobel-díjas kutatóval ápol szakmai kapcsolatot a Pannon Egyetem, nyolc kutatója szerepel a világ legjobbjai között, és már Kínában is elindult az első közös képzése. Az intézmény legfrissebb eredményeiről és a következő időszak terveiről dr. Abonyi János rektor és Csillag Zsolt kancellár számolt be keddi sajtótájékoztatójukon Veszprémben. 2026. október 13. 12:56 Világhírű svéd kutató árulta el a veszprémi sikerek folytatásának receptjét közélet Világhírű svéd kutató árulta el a veszprémi sikerek folytatásának receptjét Hogyan élheti túl egy város a modern kor pusztító válságait, és mitől válik mágnesként vonzóvá a legkiválóbb fiatal tehetségek számára? A Pannon Egyetemen megrendezett nemzetközi találkozón kiderült, hogy a pusztán jó fizetéssel és aszfaltozott utakkal csábító települések kora végérvényesen lejárt. Svédországból érkezett professzor, Charlotta Mellander mutatta be azokat a drasztikus tényezőket, amelyek felülírják a hagyományos városfejlesztést, miközben a helyi vezetők a kulturális főváros évadának lendületét próbálják átmenteni a jövőbe. 2026. október 12. 13:51 A kézfogás mögött – Kenso Soai Nobel-díja és a Pannon Egyetem közélet A kézfogás mögött – Kenso Soai Nobel-díja és a Pannon Egyetem Kenso Soai, a Pannon Egyetem 2015-ben avatott díszdoktora az idei kémiai Nobel-díj egyik kitüntetettje. A japán kutatóhoz veszprémi kutatások, közös szakmai kötetek és személyes kapcsolatok is kötődnek. 2026. október 10. 8:34

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.