Hosszú hetek után ma ismerhette meg a sajtó annak a tárgyalásnak a hátterét, mely a Debreczenyi János vezette háromfős delegáció és Sólyom László között zajlott le május 22-én. A találkozó témája a szentkirályszabadjai repülőtér sorsa volt.
Két korábbi testületi ülésen is felszólították Debreczenyi Jánost, hogy nyilatkozzék a Sándor-palotában történtekről, de arra való hivatkozással, hogy ígéretet tett Sólyom Lászlónak, megtagadta annak közreadását. A közelmúltban azonban megérkezett a köztársasági elnök titkárságáról az a levél, amely a hallgatás feloldását jelentette. Ennek tükrében kerülhetett sor Péterné Rózsa Mária tanácsnok és Simon Jójárt Sándor ezredes, szaktanácsadó jelenlétében a sajtótájékoztatóra.
Debreczenyi János kifejtette: Budapesten minden lehetséges részletet átbeszéltek, de a tárgyalófelek álláspontja mindvégig eltért egymástól, s azok a megbeszélés végére sem változtak.
Az előzményekről
Május 10-én Sólyom László részvételével egy „helyszíni szemle” folyt a reptér szomszédságában, amikor is a polgármester személyét és a testületet elmarasztaló kijelentések hangzottak el. Ugyanezen a napon Debreczenyi János személyesen is találkozott Sólyom Lászlóval, s kérte a személyes találkozót, melyre május 22-én kerülhetett sor. Ezen a veszprémi delegáció pontosan ismertette a repülőteret megvásárló BudaWest és a két önkormányzat közötti szerződésről. A polgármester azt is hangsúlyozta, hogy amennyiben a két önkormányzat hibájából nem valósulhat meg a beruházás, annak beláthatatlan következményei lehetnek, s ez mindegyik fél részére nemkívánatos.
A beszélgetésen azt is nyomatékosította Debreczenyi János, hogy a beruházás nemcsak a két településnek, de az egész régiónak érdeke.
Szaktanácsadók véleménye
Péterné Rózsa Mária tanácsnok elsősorban azt magyarázta, miért is vállalta el már az előkészítő munkálatokat is reptér ügyben. - Az előző testület úgy állította össze a reptérrel foglalkozó csoportot, hogy abban mindegyik frakció képviseltesse magát – mondta.
- Elsősorban területfejlesztési és környezetvédelmi tapasztalataimat kívántam ebben a munkában kamatoztatni – tette hozzá.
Veszprémnek élnie kell ezzel a lehetőséggel, nevezetesen polgári hasznosítású repülőtérre van szükség logisztikai, tudományos, ipari park szolgáltatással.
Péterné Rózsa Mária tanácsnok
A repülőtér utolsó parancsnoka, Simon Jójárt Sándor ezredes kizárólag szakmai szempontokat hozott fel a megbeszélésen. Ezek a repülőtér törvényi szabályozására, a tulajdonosi kötelmekre vonatkoztak. Elismerte, hogy az elnöknek elsősorban környezetvédelmi aggályai voltak, de megjegyezte, hogy a szintén háromtagú elnöki delegáció főosztályvezető tagja „nem volt képben”, mert csak a tárgyalás előtt ismerhette meg a kormányhatározatot.
Simon Jójárt Sándor egy fogalmat is pontosított. Eszerint a repülőtér megnevezése: nyilvános, kereskedelmi repülőtér. Véleménye szerint etikátlan az az értelemzavaró hadjárat, ami a sajtóban folyik a légikikötő ellen. Felesleges riogatni az embereket ferihegyi nagyságrendű forgalommal.
Simon Jójárt Sándor
Befejezésül Debreczenyi János közölte, hogy a szerződés megtekinthető a város honlapján. Ezzel is elejét kívánják venni a találgatásoknak.
Mit mond Katanics Sándor?
A sajtótájékoztatón megjelent Hartmann Ferenc és Katanics Sándor is. Ők voltak azok, akik többször is szorgalmazták, hogy Debreczenyi János nyilatkozzék a Sándor-palotai megbeszélésről.
Katanics Sándor a sajtónak elmondta, örül annak, hogy a polgármester nem kerülte el a nyilvánosság tájékoztatását. - Azt viszont sajnálom – tette hozzá –, hogy a két közgyűlésen erre nem kerülhetett sor.
Megemlítette, hogy a köztársasági elnöknek írt levelének is hatása lehetett, amikor a döntés megszületett. Ugyanakkor furcsállta, hogy sem a köztársasági elnök, sem annak szaktanácsadója nem volt birtokában az utolsó pillanatig a Simon Jójárt Sándor által is említett kormányhatározatnak.
