Barát, vagy ellenség? Tombol a műanyagmentes július

Kezdjük az elején! A műanyag barát vagy ellenség? Mára annyira része életünknek, mintha már az őskortól velünk lenne, holott – ahogy egyszer megfogalmazták – a legelőször legyártott műanyag is még itt van köztünk. És itt is marad, tovább mint gondolnánk. Viszont tévhitek és tudományosan megalapozatlan érvek helyett hallgassuk meg a szakembert. Dr. Domokos Endrét, a Pannon Egyetem Környezetmérnöki Intézet docensét kérdeztük a műanyagok mibenlétéről, lebomlásáról és a békés együttélés feltételeiről.

Dr. Domokos Endre egyetemi docens

Arról nincsenek információink, hogy már az őskorban is műanyag filctollakkal rajzolták volna a barlangrajzokat, viszont arról sem, hogy mikor gyártották le az első műanyag elemet. Mióta tart az emberiség és a műanyag közös történelme?

A műanyagot, mint vegyületet körülbelül 200 éve ismerjük, a tömeggyártás ennél rövidebb múltra tekint vissza, pár évtizede része életünknek.

Mi a helyzet az első legyártott elemekkel? Meddig maradnak itt?

Jelenlegi tudásunk szerint a műanyag átlagos lebontási ideje 500 év. Pontosabban ennyi idő, amíg a műanyagot műanyagnak tekinthetjük. Viszont ez a megfogalmazás becsapós lehet, ugyanis a valóság az, hogy a legyártott műanyag mindig itt marad, csak más formában. Az évszázadok, vagy akár ezredek alatt aprózódik és aprózódik és egy idő után olyan kicsi szemcsévé válik, amit már nem tudunk kimutatni. De kémiai értelemben soha nem bomlik le és nem tűnik el.

Egy tipikus egyszer használatos műanyag termék

Sok szó esik ma az újrahasznosításról. Mit kell tudnunk erről a körforgásról?

Itt is két fogalmat keverünk: újrahasznosítás és újrahasználat. Az utóbbi az, amikor egyszerűen új funkciót találunk valamelyik műanyag hulladéknak. Például műanyag dobozokat alátétnek használunk a növényekhez, vagy flakonokból postaládát készítünk. Ezek az újragondolt használati tárgyak persze elenyészőek a legyártott műanyag-mennyiséghez képest. Az újrahasznosítás az, amikor az összegyűjtött műanyagot először aprítjuk, feldolgozzuk és ismét hasonló terméket gyártunk belőle. Fontos, hogy ez csak akkor működik megfelelően, ha megtisztított, gondosan válogatott hulladék kerül a feldolgozóba. Itt már nekünk, átlagembereknek is van felelősségünk, hogy hogyan szelektálunk.

Ragadjuk meg a kérdést kényelmi oldalról! Lusták vagyunk, nincs lehetőségünk szelektíven gyűjteni. Mit tegyünk ilyenkor?

A mindennapi életben is könnyen találunk alternatívát főleg a műanyag zacskókra, bár ezzel kapcsolatban is élnek tévhitek. Hasonlítsuk össze a papír és műanyag szatyrokat! Az igaz, hogy egy papírszatyor előállítása kétszer akkora terhelést jelent a környezetre, mint a műanyag és sokan itt meg is állnak. Viszont amíg a műanyagot egyszer megvesszük, egyszer használjuk és kidobjuk, addig a papír alkalmas többszöri használatra. Még jobbak a vászonszatyrok, vagy a műanyagból készített, erősebb bevásárlótáskák. A kulcskérdés, hogy hányszor, milyen hosszú ideig használunk egy műanyag terméket.

Dr. Domokos Endre szerint a kulcskérdés, hogy hányszor használunk egy terméket

Sokat hallani arról, hogy komoly energiákat fektetnek a műanyaggal kapcsolatos kutatásokba, fejlesztésekbe. Mi a különbség műanyag és műanyag közt?

Két fő kutatási területet lehet elkülöníteni. Az egyik a műanyagból gyártott termékek vékonyításával foglalkozik, hogy minél kisebb tömegűek legyenek, hiszen a tömeg alacsonyan tartása a legfontosabb. A másikban azt vizsgálják, hogy a műanyagokat hogyan lehet megújuló, természetes anyagokból előállítani. Az elsőben ugyanúgy elfogyó, kőolajalapú megoldásokat használnak, viszont a másodikban már valamilyen növényi olajat alkalmaznak, például repcét. A környezetre viszont ugyanúgy káros mindegyik.

Hallottunk már lebomló műanyagokról is...

Való igaz, hogy létezik ez a technológia is, amely a környezetben néhány év alatt lebontja ezeket a műanyagokat, viszont pont ez a megtévesztő benne. Mivel a lebomláshoz oxigénre van szüksége, ha zárt szemétlerakóba kerülnek ezek, ott ugyanúgy 500 évig tart a lebomlás. Ha viszont egyszerű komposztálóba kerülnek, bár valóban hamarabb lebomlik, de a gyártás során használt számos adalékanyag is bekerül a környezetbe, ami szintén nem egészséges. A legjobb amit tehetünk, ha ezeket is szelektíven gyűjtjük.

Ha már a környezet szóba került, milyen káros hatások köthetők egyértelműen a műanyaghulladékokhoz?

Amivel az ember elsőként találkozik az a látvány. Ezt sem szabad elfelejteni, hogy egy eldobott flakon, vagy egy fa ágain fennakadt zacskó mennyire meg tudja zavarni a természet ideális képét. Az állatokat viszont nem a látvány zavarja, sokkal nagyobb fenyegetést jelent rájuk nézve, ha belegabalyodnak, vagy megeszik ezeket az eldobott hulladékokat. Hosszú szenvedést okozhat nekik életük során, vagy akár el is pusztulhatnak egy gyomorban ragadt műanyagdarab miatt, vagy ha belegabalyodnak egy zsinórba. Kisarkítva, a szemetelést ugyanúgy lehetne büntetni, mint az állatkínzást.

Műanyag kesztyűbe akadt hal

Ezeket látjuk. Mi a helyzet mikroszkopikus szinten?

Ezek a műanyagok sohasem tűnnek el, csupán nagyon kis méretűre aprózódnak. A gond ott kezdődik, ha olyan kicsik lesznek, amikor már könnyen bekerülnek a véráramba, vagy belélegezzük őket. Allergiát okozhatnak, emésztési- és légzészavarokat, de még a trombózis kialakulását is kockáztatják. Amit például mi szállópornak tekintünk, egyre nagyobb része már műanyag. Sőt... ha mikroszkóp alatt vizsgálnánk meg tengerpartokat, az egyenletes és finom homok egy része műanyag lenne, csak már olyan apró, hogy a homokhoz hasonlít.

Egy 2015-ös amerikai kutatás megpróbálta megbecsülni az 1950-2015 között kellettkezett műanyagmenyiséget világszinten. A számok megdöbbentőek. A Kaliforniai és a Georgiai Egyetem, valamint a massachusettsi Óceánkutató Intézet munkatársai az alábbi becslésekre jutottak:
1950 óta összesen 8,3 milliárd tonna műanyagot állítottak elő.
Ez megfelel:

- 820 ezer Eiffel-torony tömegének
- 22 ezer Empire State Building tömegének
- 1804 db Gellért-hegy tömegének

A 8,3 milliárd tonna megtermelt műanyagból pedig a becslések szerint 6,3 milliárd már hulladék formában létezik, egy részük a tengerekben és óceánokban. A kalkuláció szerint a vizekben 500 millió tonna halmozódott fel 2015-ig.

forrás: ecolounge.hu

Képzeljünk el egy utópiát: holnaptól befejeződik a műanyaggyártás, nem vásárolunk több ilyen terméket. Mennyi idő kell a környezetnek a regenerálódáshoz?

Fogalmazzunk úgy, hogy 500 év kell ahhoz, hogy látványosan eltűnjenek a műanyagok, de a részecskék örökre itt maradnak a Földön. Ha évmilliók múlva valaki elkezd vizsgálódni, olyan műanyag szemcséket fog találni, amelyeket ma gyártottunk.

Tehát az alapkérdés: Barát, vagy ellenség a műanyag?

Nem szabad átesni a ló túlsó oldalára! Nem mondhatjuk ki, hogy műanyag-mentes világot szeretnénk. A műanyagnak sok mindent köszönhetünk, többek közt az orvostudomány területén. Gyakorlatilag nem lenne modern civilizáció nélküle. Jelenleg nem ismerünk olyan anyagot még laborkörülmények között sem, ami alkalmas lenne a pótlására.

Egyetlen fontos dolgot kell megtanulni: ha elhasználtuk a műanyagot, akkor csakis szelektíven gyűjtsük! És akkor nagyon szépen együtt lehet élni vele.

forrás: hulladekboltermek.hu