Szent István és Gizella szobránál gyűltek össze hét órakor a naplementében az ünneplők megemlékezni egy nemzetünk számára kiemelkedően fontos napról: augusztus 20. az államalapítás ünnepe, Magyarország születésének napja.
Az az ünnep, amely sosem osztotta meg a magyarságot, mindig egységbe fogta nemzetünk tagjait, bárhol éltek vagy élnek a világban.
Porga Gyula polgármester köszöntőjében megemlékezett egy álomról, amely viharos történelmünk során megvalósulhatott és az erőről, amely ennek megtartásához, védelmezéséhez kellett.
- Szent István álma a független, önmagát eltartani és megvédeni képes Magyarország volt, amely Európában végre otthonra és nyugalomra lel. Ahhoz, hogy az álomból valóság lehessen, hogy az örökös útkeresés bizonytalanságát a letelepedés stabilitása válthassa fel, az újratervezés évtizedeit kellett átélnie a magyarságnak.
Fel kellett venni a keresztény hitet, ezért a pogány népet meg kellett keresztelni, aztán az örökös harcra nevelteket és vágyókat földművelésre kellett fogni, majd a királyi udvarba hívott idegeneket el kellett fogadtatni a magyarokkal és nem utolsó sorban a külföldi uralkodókkal el kellett hitetni, hogy a keletről érkező magyarok képesek beilleszkedni a nyugati világba - fogalmazott, majd Gizella szerepét emelte ki, akinek a veszprémiek nem kevesebbet köszönhetnek a város alapításánál.
Porga Gyula szerint embert és közösséget próbáló feladat állt Szent István előtt, hogy önfeladás, múltunk, elődeink, kultúránk, a magyar identitás megtagadása nélkül tudja véghez vinni a súlyos és mélyreható változásokat.
Az elhangzó szemléletes példa alapján: ha az állam alapítását a sarjadó vetéshez hasonlítjuk, akkor első királyunk tetteiben megláthatjuk a jó földműves gondoskodását. A jó gazdáét, aki a haszonnövényeket ápolja, öntözi, nemesíti, az élősködőt azonban nem kíméli, aki nem rest másokat meghallgatni és tőlük tanulni, aki nemcsak a pillanatra tekint és a mának termeszt, hanem unokáira, déd- és ükunokáira is gondol, amikor ültet, művel.
- Amikor a kereszténység és a magyarság találkozott, úgy tűnhetett, hogy két ellentétes értékrend, két szembenálló életforma, kibékíthetetlen elem, tűz és víz értek össze. Aztán kiderült, hogy a szerzetesrendek nemcsak a hitet terjesztették a magyarok körében, hanem iskolát is alapítottak és gazdálkodásra is tanították elődjeinket. A harcedzett, kalandozó őseink pedig a kereszténység és vele együtt Európa legjobb védelmezőjévé váltak - mondta a polgármester, majd felhívta a figyelmet arra, hogy a gyarapodáshoz, kiteljesedéshez a kereszténységgel kötött örök kapcsolaton kívül legfontosabb alapértékeink (a család, a hit, a rend és a szabadság) megőrzésére is szükségünk van.
- Történelmünk mélypontjai mindig akkor következtek be, amikor valamelyik alapérték háttérbe szorult, elsikkadt. Volt, amikor a szabadságot veszítettük el, majd a rend torkollott káoszba, és olyan is volt, amikor a hit bástyáit rombolták le módszeresen. Most a XXI. században a család a legveszélyeztetettebb értékünk, amely védelemre, támogatásra szorul, mert hiányában nem születnek meg gyermekeink, vagy ha meg is születnek, nem vérteződnek fel a túléléshez szükséges alapvető képességekkel, anélkül pedig nincs magyar jövő - emelte ki.
Porga Gyula elmondta: nagy szükségünk van az efféle ünnepekre, alkalmakra, amikor nem arról beszélünk, amiben különbözünk egymástól, hanem arról, amiben azonosulni tudunk: az egységet hangsúlyozzuk, nem a kétségeinket, amikor a jót keressük a másikban és nem a hiányosságot, és a tőlünk más véleményen lévők teljesítményét is képesek vagyunk elismerni, illetve büszkén tudjuk képviselni a magyar teljesítményt függetlenül attól, hogy barátunktól vagy ellenfelünktől származik.
- Ezért tartom nagyra ezt a lehetőséget is, amelyet 2023-ra mi, veszprémiek együtt szereztünk meg magunknak, hogy Európa Kulturális Fővárosa lehetünk. Négy év múlva mi mutathatjuk meg a kontinens többi országának és településének büszkeségre okot adó értékeinket, szokásainkat, helyeinket és hívhatunk meg magunkhoz olyan teljesítményeket, megoldásokat, amelyek befogadása, elsajátítása a javunkra válhat, amelytől még jobbak, még erősebbek lehetünk. Európa Kulturális Fővárosai közé szeretnénk tartozni méltón Szent István és Gizella teljesítményéhez, majd Európa Kulturális Fővárosai között kívánunk maradni, hogy unokáink is büszkén emlegessenek bennünket: ha összefogunk és egy irányba húzunk, nekünk, veszprémieknek sikerülni fog - zárta köszöntő gondolatait a polgármester.
A beszédet követően a Talamba Ütőegyüttes ünnepi műsorával folytatódott a program, majd Porga Gyula és Ovádi Péter országgyűlési képviselő elhelyezték a szoborpár előtt az emlékezés koszorúját, illetve sorban a virágok is felkerültek a Szent Istvánnak és Gizellának emléket állító alkotás elé.
