"Sokan kételkedtek, hogy megismételhető-e a londoni ötkarikás játékok szereplése a következő években, de még eredményesebbek voltunk, még több aranyérmet nyertünk világversenyeken az olimpiai sportágakat tekintve" - mondta az MTI-nek adott interjúban Borkai Zsolt, aki példaként említve kiemelte a vízilabdázók, a kajak-kenusok és a vívók világbajnoki sikereit.
A MOB-elnök sportdiplomáciai szempontból nagy sikernek nevezte, hogy Budapest kapta meg a 2021-es vizes világbajnokság rendezési jogát. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a kormány kiemelt helyen kezeli a sportot, főágazatnak tartja és megtalálta a finanszírozását is, ennek megfelelően pedig támogatja, hogy minél több világversenyre kerüljön sor Magyarországon, amelyet így megismerhetnek a külföldiek, illetve pozitív kép alakulhat ki róla bennük.
"A Magyar Olimpiai Bizottság minden egyes ilyen pályázatot támogat, hiszen az a célunk nekünk is, hogy minél több világversenyt vagy akár kongresszust tudjunk idehozni, amivel bizonyíthatjuk a magyar sport erejét" - jelentette ki a MOB elnöke.
A házigazda Győr polgármestereként Borkai a 2017-es Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztiválról (EYOF) is beszélt. Hangsúlyozta: a kormányzati döntésnek köszönhetően összességében 15 milliárd forintos támogatást kap a város infrastrukturális fejlesztésekre, ebben szerepel egy 50 méteres és egy 33x25 méteres uszoda, egy atlétikai pálya, új csarnokok, továbbá egy multifunkcionális csarnok megépítése.
Utóbbival kapcsolatban kiemelte, hogy megvalósulása után a Bajnokok Ligája-győztes Győri Audi ETO KC női kézilabdacsapatának otthonául is szolgál majd. Megjegyezte, az 5500 néző befogadására alkalmas csarnokra szánt 4,9 milliárd forint szerepel a jövő évi költségvetésben, ahogy további 3 milliárd is az uszoda megépítésére.
"Remélem, a későbbiekben ez a csarnok sok rangos világverseny otthona lehet majd, mert Győr ebben mindenképpen aktívabb akar lenni a jövőben" - tette hozzá.
A MOB-elnök a februári szocsi olimpiával kapcsolatban azt mondta, 16-21 fős magyar csapat indulása várható, amelytől elsősorban tisztes helytállásra számít, s úgy vélte, pontszerzésre rövidpályás gyorskorcsolyában lehet esély. A téli sportok eredményességével kapcsolatban megjegyezte, hogy "hegyet nem tudnak építeni", de a jégkorong mint látványsportág jelentős pénzhez jut a társaságiadó-kedvezmény (TAO) révén, míg a korcsolyasport bekerült a 16 kiemelt, kormány által támogatott sportág közé, s reményei szerint ezek a többletforrások a későbbiekben eredményességben is megnyilvánulnak.
"A magyar sport soha ekkora támogatást nem kapott az államtól, mint most. Ez fantasztikus dolog, ugyanakkor egy nagy felelősség is a szövetségek és a sportban dolgozó szakemberek számára. Ezt nagyon pozitívan értékelem, és nemcsak arra kell gondolni, hogy ez a rendszer mennyi olimpiai vagy világbajnokot nevel majd ki, hanem a bázis folyamatosan szélesedni fog, azaz több fiatal fog sportolni" - mondta Borkai Zsolt, aki szerint a 16 kiemelt sportágban elindított programoknak először 2020-ban, Tokióban lesz majd érezhető a hatásuk.
Hangsúlyozta, a kimaradt sportágakra is több pénz jut például a Gerevich-ösztöndíjból és a különböző utánpótlás-programokból, mivel odafigyelnek arra, hogy ne forduljon elő kettős finanszírozás az olyan sportágak esetében, amelyek részesülnek a kiemelt állami támogatásból.
A MOB-elnök elmondta, hogy jövőre több sportágban elindul a kvalifikációs sorozat a riói olimpiára, az érintett szövetségek és sportolók pedig megkapják azt a támogatást, amivel nyugodtan készülhetnek és sikeresek lehetnek a kvótákért zajló küzdelemben.
"Elkezdtük a munkát a riói felkészülésre, már nézzük a legoptimálisabb szálláshelyeket, hogy például szokás szerint a kajak-kenusok közelebb legyenek a pályához. Felmértük a lehetőségeket az olimpiai faluban, illetve a távolságokat az egyes versenyhelyszínek között" - jelentette ki Borkai Zsolt, aki hozzátette, nem tart attól, hogy bármilyen szervezési probléma adódna a 2016-os olimpián, mert szerinte a jövő évi futball-világbajnokság tapasztalatai is jelentősen segítik majd a szervezőket.
