- Május 9-én ül össze és dönt a bíráló bizottság, ezt követően körülbelül egy-másfél hónap múlva írhatjuk alá a szerződést. A kormány arról már tavaly júliusban döntött, hogy kiemelt projektként kezeli a pályázatunkat. Az 1 milliárd 770 millió forintos összköltségből másfél milliárd a pályázati forrás. Ebből a keretből teljesen felújítjuk a Vaszary-villát (ehhez tartozik egy hétszáz négyzetméteres park is), ahol egy galéria kap majd helyet. Már tárgyalunk a Szépművészeti Múzeummal, hogy velük együttműködve, az ő szakmai vezetésük mellett milyen állandó és időszakos kiállításokat rendezhetünk. Szintén újjáépítjük a szocreál stílusú orosz üdülőt is. Mindez az első blokk. A második blokkban kerül sor a Jókai-villa rekonstrukciójára, mely funkciójában alapvetően nem fog megváltozni. A harmadik lépcsőben a Blaha utca 3 szám alatti romos épületet újítjuk fel, amely egy városi múzeum otthona lesz. Sorra vesszük a szobrainkat, emlékműveinket, melyeket tematikus útra állítjuk. Végül, de nem utolsó sorban, a Balaton ékköve II projekt keretében megszépülhet a Gyógy tér, a Vitorlás tér és a Rózsakert. Három bevezető út tartozik még ide, melyeket meg kell erősíteni, át kell építeni. Ezek a Csokonai, a Táncsics és a Honvéd utca. Miután aláírtuk a szerződést, szeptemberben elkezdjük a munkálatokat. A kivitelezési ütemezés szerint a jövő nyári szezonra végzünk jó néhány rekonstrukcióval. Május végére, június elejére megszépülnek a parkok, újjáépülnek az említett utak és megújulhat a Jókai-villa is. A további beruházások kicsivel több, mint egy évet igényelnek, így azokkal őszre végzünk majd.
- Ez még csak a második lépcső. Készen vannak az úgynevezett Balaton ékköve III. tervei is. A távlatokban mik az elképzelések?
- Már korábban felmerült a kérdés, hogyan lehetne hasznosítani a régi Huray piacot. Ennek a területnek a rendbetétele központi részét adja a Balaton ékköve hármas projektnek. A piactól délre megvásároltunk egy 1600 négyzetméteres telket, így már egy jóval nagyobb területben gondolkozhatunk. Szeretnénk megépíteni egy olyan épületet, melynek egy konferenciákra is alkalmas színházterme lenne, ez kiegészülne egy száz szobás szállodával is. Szintén a hármas projekthez tartozik a Kiserdő felújítása, rehabilitációja. Erre egy úgynevezett KEOP pályázatot nyújtottunk be, melyben a történelmi kertek felújítását támogatják. A pályázaton 200-250 millió forintot nyerhetünk.
- A tervek szerint milyen lenne Balatonfüred színháza?
- Egy színház, önálló nagy társulattal komoly költséget jelent, ezért intézményes formában azt nem tudnánk működtetni. Szeretnénk viszont egy kis létszámú állandó társulatot, akik vendégművészekkel hoznának létre közös produkciókat. Ezekkel az előadásokkal aztán az lenne a cél, hogy minél több városba eljussunk. A legfontosabb az önálló színházépület, néhány állandó színésszel, ugyanakkor befogadó színházi jelleggel.
- Többször hallottuk az elmúlt hetekben, hogy elúszott a balatoni zászlóshajó program, vagyis az részleteiben valósítható meg. Hogy vélekedik erről polgármester úr?
- A Balaton Fejlesztési Tanács programja, vagyis programja volt a balatoni zászlóshajó projekt. Ugyanakkor a BFT-nek igazából nincs eszközrendszere, viszont összefoghatja azokat a projekteket, melyek több megyéhez, régióhoz tartoznak. Így véleményem szerint az tény, hogy részleteiben ezek a regionális operatív programok megvalósíthatók.
- Idén is rangsorolták a legjobban kommunikáló városokat. Az Image Factory és az Observer Budapest Médiafigyelő kutatása szerint 2007-ben e tekintetben Balatonfüred a kisvárosok közül az első. Mit jelent ez konkrétan, s hogy érte el Balatonfüred ezt az első helyezést?
- Ebben a rangsorolásban a médiában való megjelenést, szereplést mérték a kutatók. Természetesen örülünk az elismerésnek, az első helynek, ami visszaigazolta a törekvéseinket. A direktmarketing nagyon drága, erre nem tud költeni egy kis város. Ezért az országban nem hirdetik óriásplakátok, hogy „Jöjjön Balatonfüredre!”. A közvetett marketingeszközöket viszont kihasználtuk. Olyan rangos programokat, kulturális eseményeket szerveztünk, melyekre felfigyelt a média, és sokat foglalkoztak a tavalyi évben is Füreddel. Ebből a szempontból kettős a cél. Az idelátogatóknak igényes kulturális időtöltési lehetőséget kell biztosítani, ugyanakkor figyelemfelkeltő programokra van szükség, amire odakapja a fejét a sajtó, a média. Mi az igényes programokra, az igényes szórakozásra építünk. Ezért alakult ki az a kép Balatonfüredről, hogy a nyugalom, a béke és a kultúra városa a Balaton partján. Más egy Siófok és egy Balatonfüred helyzete. Siófok a fiatalos, bulis város, Fürednek nem kell ezt követnie. Így kiegészítjük egymást. Arról nem is beszélve, hogy a hajózás például lehetővé teszi, hogy a turisták könnyen átjussanak akár az északi, akár a déli partra.
- Mi Balatonfüred jövőképe?
- Hát igen. Minden település, város önmagából, önmagától fejlődik. Ez a fejlődés pedig azon múlik, hogy a jövőképét meg tudja-e valósítani. A Balaton ékköve program is arról szól, hogy Balatonfüred legyen a kultúra és a művészetek városa. Meg vagyok győződve róla, hogy a kultúrturizmus üzletileg is kifizetődő. Ebben óriási pénz van. Ha a kultúrából indulunk ki, Füred tökéletes szimbiózist tud alkotni Tihannyal és Veszprémmel. Mindhárom városra jellemző, hogyha kultúráról beszélünk, a múltba, a történelmünkre és a hagyományokra tekintünk.
