A veszprémi tuorinform iroda nem egy a sok közül, hanem A Veszprémi. Így, nagybetűvel. A várkapuba települt iroda a szó szoros értelmében kapu, mely előtt illik levett kalpaggal megállni, hiszen mögötte évszázadokat léphetünk az időben. Ezt a megtisztelő feladatot meg is kell szolgálni az immáron ötfősre cseperedett csapatnak. Nem elég szem előtt tartani a vendég kívánalmait, alkalmazkodni is kell a kor kihívásaihoz, a XXI. század emberének nyersebb stílusához, feszesebb modorához, időigényéhez.
A tourinform iroda az évtizedet mérlegre tette, s bizony súlyosnak találtatott. Nincs olyan év, melyben nem tudták volna az előzőt „überelni”; ott voltak minden jelentős turisztikai rendezvényen, temérdek kiadványt készítettek, s ami talán a legfontosabb: emberek tízezreinek adtak kedvet a város megismeréséhez.
Az évfordulón kellemes, laza, de mindenképp tanulságos városnézés részesei lehettek a meghívottak, akik bizony többnyire naponta eljárnak a megyeszékhely nevezetes épületei előtt, koptatják utcái, terei kövezetét, ám csak akkor döbbennek rá, hol is élnek, amikor egy kedves idegenvezető felhívja figyelmüket a látnivalókra. Többségünk bizony bölcs dörmögéssel jelezte, hogy erről, s arról sem tud valamit. Persze azért egy-két jó válaszunkat cukorkával jutalmazták a szervezők, s aki nem lett falánksága áldozata, még nyerhetett is egy kis ajándékot a túra végén. Az óváros és a vár bejártát követően a Gizella étteremben még egy vetélkedőre is invitációt kaptunk. A játék és a jókedv magával ragadta a fölnőtteket, s lelkesen tapasztaltuk meg, hogy megtaláltuk a rohanó élet gyógyításának egy írját, a játékot...
Kimagasló eredmények, követendő célok
Az ünneplés egyik szünetében szakított időt az elmúlt évtized elemzésére az „Év tourinformátora” díj elismertje, dr. Lőrincz Katalin.
– Tegyünk egy kis időutazást, miképp is kezdték munkájukat Veszprémben, s milyen körülmények közepette tették ezt?
– Tíz éve mind a fővárosban, mind Veszprémben felismerték egy iroda létrehozásának szükségességét. Miniszteriális szinten sürgették is, hiszen ekkorra az ország számos településén működtek már irodák. Végül a Rákóczi utcai önkormányzati tulajdonú kis ingatlant kaptuk meg. Az irodavezetői posztot egy pályázaton nyertem el.
– Maradjunk a pályázatoknál: mekkora energiát emésztett fel ezek elkészítése, s mennyire tudtak eredményesek lenni?
– Minden évben pályáztunk, s többnyire sikeresen. Ezek kiadványokra, honlapra, de szakmai véleményünkkel a városi pályázatok mellé is felzárkóztunk, ezzel is segítve Veszprém jobb megismertetését. Ilyen volt például a „Kultúra magyar városa” című pályázat, most éppen az „Éden” pályázatunk eredményére várunk.
– Mai irodájuk a legideálisabb helyen van. Hogyan kerültek a várba?
– 2000-ben üresedett meg az az iroda (Vár utca 4.), s az akkori vezetés úgy gondolta, nagyobb és méltóbb irodahelyiségbe kell költöznünk. Bár nem a legideálisabb, de számos gondunk (pl. raktározás) megoldódott. Tudunk vendéget fogadni, van lehetőség tárgyalásra is, s egy ajándékboltot is nyitottunk. Szeretnénk, ha a terület rendezése során egy nyílt téri eladóhelyet is létre tudnánk hozni.
– Tíz éve ketten kezdték a munkát. Ma hol tartanak?
– Ma már öten vagyunk, s minden munkatársam diplomás, s legalább két nyelvből van középfokú nyelvvizsgája. Örülünk, hogy a Pannon Egyetem frissdiplomásai közül válogathatunk. A végzettségen és a nyelvtudáson kívül nagyon nagy emberszeretetre, empátiára van szüksége az ilyen munkakörben dolgozónak.
– Van valamiféle statisztikájuk is?
– A tíz év alatt 212 ezer ügyféllel volt dolgunk – beleszámítva a Kossuth utcai információs pontot is –, s ha az internetes kapcsolatainkat is idevesszük, az már több milliót jelent.
– Mi a tapasztalatuk, mennyire vagyunk mi, mai, XXI. századi emberek jó városlátogatók, jó turisták?
– Átalakult a világ, s tudomásul kell venni, hogy sietünk, gyorsabb, hatékonyabb információk kellenek. Mi is igyekszünk ennek megfelelni többnyelvű térképeinkkel, információs kiadványainkkal. A már említett internet világát is kihasználjuk: feltöltjük és frissítjük adatbázisainkat. Működik a városban négy érintőképernyős információs terminál is. Bár a feltöltésük folyamatos, kezdenek elhasználódni, javításra szorulnak. De azért érdemes egy-egy idegenvezető szavait is végighallgatni. Emellett azért azokra is gondolunk, akik maguk szeretnek felfedezni egy-egy városrészt. Információs táblákat helyezünk ki, melyek rézből készülnek. A technikát is követjük: le lehet már MP3-as formátumban tölteni különböző városkalauzokat is. Mi megmutatjuk, mi a kínálat, s abból választhat a turista. Egy a lényeg: színvonalas legyen.
– Mindezek alapján a hazai és a külföldi turisták kiszolgálása között is különbséget kell tenniük?
– Mindenképpen, hiszen egy hazai turista birtokában van történelmünknek, míg például egy távol-keleti szinte semmit nem tud rólunk. Kérdéseik sokszor nem is irányulnak a műemlékekre. Mindenkinek más-más a kulturális gyökere, s ehhez kell alkalmazkodni. Élményt kell nyújtani a vendégnek. Arról nem is beszéltünk, hogy kinek-kinek más a befogadó- és feldolgozó képessége. Veszprémnek is vannak sajátosságai: számos rendezvény helyszíne, de kitűnő induló állomás a különféle csillagtúrákhoz. Ezeket is figyelembe kell vennünk, amikor felkínáljuk lehetőségeinket. Ugyanakkor azt is, ki milyen korosztályhoz tartozik, mi az érdeklődési köre stb.
– Fennállásuk 10 éve alatt hatszázezer kiadványt bocsátottak ki. Miképp lehetne ezeket tematizálni?
– Az első az úgynevezett imázs kiadvány. Ennek célja, hogy kedvet kapjunk ahhoz, hogy eljöjjünk Veszprémbe. A másik csoportba a turisztikai térképek, a harmadikba az informatív kiadványok sorolhatók. Ezekben lényegesen több, bővebb az az anyag, amit kínálunk. Leírás és praktikus elemek, érdekességek is vannak. Aki pedig igazán el akar mélyülni, annak a könyv jellegű kiadványainkat ajánlhatom. Most készül éppen a Veszprém és a Bakony című útikönyv.
– Ma 145 tourinform iroda működik az országban. Hova sorolná a veszprémit?
– Nem könnyű az önminősítés, de a különféle felmérések alapján az első tízben vagyunk, de ehhez azt is tudni kell, hogy egy átlagos irodánál többet nyújtunk. Ezt egyébként a Magyar Turizmus Zrt. is méri.
– Mik a tervei az újabb 5-10 évre?
– Meg kell felelnünk az elvárásoknak: ilyen például a Séd völgyének és a belvárosnak a megújulása. Ezekhez kell hozzátennünk szakmai tudásunkat, hogy – gazdasági kifejezéssel élve – jól el tudjuk adni Veszprémet. És még valami: tudomásul kell venni, hogy a turizmus igazából nem a vendégekért, hanem az ott élőkért van…
