Király Gáborral, az alapítvány igazgatójával a Kossuth utcai ételosztáskor beszélgettünk az adakozásról. A civil szervezet vezetője elmondta, nem a gazdagoktól, hanem a nyugdíjas éveikben járóktól, a kis- és közepes jövedelműektől érkezik a legnagyobb segítség, tehát a kisebb jövedelműek gondolnak leginkább a nélkülözésben élő gyermekekre. Az átlagosan kétezer forint címletű csekkekből évente 120 millió forintnyi pénz érkezik az 1993 óta működő szervezet számlájára.
- A mostani ínséges időkben körülbelül tíz százalékkal csökkent az általános adakozó kedv, miközben nőtt az országban a nyomorban élők száma.
Idehaza nem akkora divat a celebek és a felső tízezer körében az anyagi segítségnyújtás, mint nyugaton. Hírességeink közül néhányan azért szívesen és önként állnak a jó ügy mellé. A nagyvállalatok viszont csak ritkán szánnak ilyesmire pénzt. A Kossuth utcai ételosztási akcióban sem kívántak részt venni a veszprémi nagyvállalatok. Pedig, ahogy Király Gábor fogalmaz, "kell, lehet és érdemes jótékony célra adakozni Magyarországon". Arra is felhívta a figyelmet, hogy fontos lenne iskolában oktatni a pénzzel való ésszerű gazdálkodást, hogy ne vállaljanak olyan hiteleket az emberek, amit később nem tudnak visszafizetni.
Az alapítvány szeretne biztos lenni abban, hogy jó helyre kerül a segítség, ezért a területi önkormányzatnál érdeklődnek arról, hogy hol van arra a legnagyobb szükség az adott térségben.
