Mint arról mi is beszámoltunk, Újratervezés címmel november végén megjelent Donát Tamás legújabb sport témájú kötete. A negyven éve pályán lévő újságíró a könyvben a megye egykori és jelenlegi klasszisaival beszélgetett. A mű az elmúlt évtizedek sporttörténelmének lenyomata, olyan sztorikat elevenít fel, melyek a fiatalabb generáció számára biztosan újdonságot jelentenek.
– Nem előre elgondolt könyv az Újratervezés című kötet – kezdte a beszélgetést a szerző, Donát Tamás. – Tizenöt évvel ezelőtt, amikor a Vasárnapi Napló megjelent, Kovácsi Miklós, akkori főszerkesztő megkért a sportrovat írására, szerkesztésére. Természetesen szívesen vállaltam, hiszen a megyei napilapnál kezdtem jövőre negyvenéves újságíró pályafutásomat. Aztán hosszú szünet következett. Majd két éve külsősként újra írni kezdtem, mert a televíziózás mellett fontosnak tartom a médiumban való részvételnek ezt a megjelenési formáját is. Erre kaptam lehetőséget a lap mostani főszerkesztőjétől, Németh F. Bernadettől. Egy idő után egymás alá szerkesztettem az addig megjelent írásokat. Akkor láttam, hogy ebből a mennyiségből akár egy újabb könyv is megvalósítható lehet. Innentől kezdve vált tudatossá a riportalanyok kiválasztása.
– Ez a 18. sport témájú könyved, tematikáját tekintve mégis újdonság, hiszen interjúkötet ez idáig nem írtál.
– Végül is minden írás a kérdezz-felelek megközelítésből alakul ki, nyeri el végső formáját. Csak a feldolgozás módja más. Ilyen műfajú könyvet még nem csináltam, ezért is örülök annak, hogy végül ezt választottam, hiszen ez az első ebben a sorban.
Donát Tamás
– Különböző sportágak különböző élethelyzetű szereplőit szólaltattad meg. Mi az, ami mégis összeköti őket? Mi alapján választottad ki őket?
– Először is az eredményesség alapján, hiszen a sportolót az eredményei minősítik. Aztán volt olyan szempont is, hogy élnek a megyében olyan klasszisok is, akik ha csak a nyári időszakban, de kötődnek a Bakony-Balaton felvidékhez. Több hónapot is itt élnek a közelünkben. De szerettem volna megszólaltatni olyan idősebb sportolókat is, akik egykor a megye ismert, nagy kedvencei voltak, de kicsit feledésbe merültek.
– Rögtön feltűnt a könyvet lapozgatva, hogy minden interjúalanyhoz személyes élmény, történet köt. Könnyen bizalmukba fogadtak a klasszisok?
– Ez nagyon jó meglátás. Örülök, hogy feltűnt. A személyes élményeket a több évtizedes ismeretségből, munkakapcsolatból, a kialakult barátságból lehet meríteni. Van a kötetben egy-két valóban különleges hangvételű beszélgetés. És ezt igazán csak az interjú műfajjal lehet megvalósítani. És ezzel talán arra is választ adtam, hogy könnyen bizalmukba fogadtak-e a riportalanyok. De azért meg kellett érte dolgozni. Sehol, semmit nem adnak könnyen. A bizalmat a legnehezebben.
– Milyen a kötet fogadtatása?
– Volt, akinek kifejezetten nem tetszett a címe. Ha elolvassa majd, rájön, hogy illik a könyv tartalmához. Volt, aki mestermunkának hívta a beszélgetéseket. Mások neveket soroltak, hogy ki hiányzik belőle. Ahogy mondják: ízlések és pofonok. December 24-én kiderül, kinek a karácsonyfája alatt lesz ott. Hiszen kimondottan az ünnepre, a sportbarátoknak készült. Nagyon sokan segítettek, hogy az új könyv elkészülhessen. Különösen Veszprém önkormányzata és azok a cégvezetők, akik hosszú évek óta támogatják könyvírási törekvéseimet. Ezúton is szeretném megköszönni nekik anyagi és erkölcsi támogatásukat.
– Nehezebb ma eljuttatni a közönséghez a műved, mint pályád korábbi szakaszaiban?
– Az első három könyvem megjelentetéséhez kulturális és szakminisztériumi engedély volt szükséges. Megspékelve lektori véleményekkel. Viszont a nyomdából vihettem a hírlapárusokhoz, könyvkereskedőkhöz. Mára fordult a kocka. Ma sokkal bonyolultabb, nehezebb, körülményesebb eljuttatni az olvasókhoz. Azt meg nem is akarom elmondani, hogy mennyi jutalékot kérnek a cégek a terjesztésért. De a könyvet a könyvesboltban keresik a vásárlók, ezért oda kell vinni nekik.
