2022. szeptember 30.
//
Jeromos névnap

A pusztulás képei / Másfél év késéssel, de megérkezett Veszprémbe a Fövenyóra

2009. szeptember 29. 11:09
Gáborján
Sajnálhatja, aki nem látta Tolnai Szabolcs Fövenyóra című alkotását a VMK-ban, hétfőn este a filmklubban. Rendkívül szubtilis munka.

A film bár a halál árnyékában, de élvezetesen, olykor humorral mesél rólunk, akik itt élünk és bolyongunk Kelet-Közép-Európában.

A 2007-ben elkészült szerb-magyar filmdráma operatőre, Pohárnok Gergely a 39. Magyar Filmszemlén ezzel a munkájával és a Tejúttal elnyerte a legjobb operatőrnek járó díjat. Mindennek ellenére nem játsszák a mozikban, tehát tulajdonképpen csak ilyen ritka alkalmakkor látni, mint a veszprémi filmklub volt, illetve dvd -másolatokban terjed a beavatottak között, a „hívek” szűk körében, akiket nem zavar, hogy fekete-fehér technikával készült a film. Sőt. Mint ahogy az est vendége, a vajdasági rendező, Tolnai Szabolcs elmondta, nehéz lenne színesben elképzelni ezt a második világháború idején, illetve a 70-es években játszódó történetet, amelynek közege Kelet-Közép-Európa: az ex-Jugoszlávia illetve Magyarország. S amelynek végén együtt bámulunk a főhőssel, Andreas Sammel együtt a szállodai lefolyó nyílásába, amelyben titokzatos módon eltűnt a szeme elől a megtalálni vélt apja, illetve vele együtt az egész 20. század.

Leegyszerűsítve a film cselekménye: a II. világháborúban eltűnt apjának emlékeit és egyben saját gyökereit kutatja Andreas Sam, a fiatal író. Azonban a múlt labirintusában bolyongva válaszok helyett újabb kérdésekbe ütközik. Kevesen tudják, hogy a Fövenyóra című, magyar fordításban 1973-ban megjelent regény szerzője, Danilo Kis, a legnépszerűbb 20. századi szerb író, a Zala megyei Kerkabarabáson töltötte gyermekkorát. Magyar zsidó származású apjával és Crna-gora-i anyjával az újvidéki hideg napok elől menekülve itt húzódott meg a család, rokonoknál. A regény egyik lényeges szála éppen ez a kerkabarabási történet.

Kis később Belgrádba került, majd Párizsba élt már befutott íróként. Otthonosan mozgott több kultúrában. Tolnai Szabolcs alkotása ezt jól érzékelteti, ugyanabból a kelet-közép-európai kötőanyagból épül fel a film, amiből Danilo Kis regényei is formálódnak: Singer varrógép, sakk, zongora, lepukkant polgári lakás, szorongás, identitás keresés, számkivetettség, vasúti menetrend, fúvószene, többnyelvű közeg, keménykalap, szürke öltöny, egy csepp vér egy kislány ujján, halál. A rendező az operatőrrel együtt megtalálja a képi módját az író sajátos, az álmok logikájával íródott szövegfolyamai, illetve az ezeket váratlanul megtörő egyszerű cselekvések éles hiperrealista ábrázolásmódjának. Élvezettel, olykor humorral elidőznek az olyan jeleneteknél, mint a képzeletbeli tengerparti utazás a sakktábla mellett, vagy a füstölő sparhelt sárral tapasztása, vagy egy halott ember cipőinek a próbája.

A legnagyobb erénye a filmnek éppen ez a szürrealista érzékenység és az autentikus alakformálás. Szenzációsan játszanak a színészek, köztük a magyarok, Lázár Kati, Rajhona Ádám, Derzsi János és az írót, Andreas Samet megformáló Nebojsa Dugalic illetve David Vojnic. Utóbbi mintha reinkarnációja lenne Danilo Kisnek, félelmetesen hasonlít rá, ami külön dimenziót ad a filmnek.

Az egész annyira egységes és szuggesztív, holott, mint a rendező a veszprémi filmklubban elmondta, akadozó támogatás híján, csak nagy szünetekkel tudták leforgatni a filmet.

A tények kedvéért jegyezzük meg, Tolnai Szabolcs nem idegen Veszprémben, a jugoszláviai háború idején, a kilencvenes évek elején többször megfordult itt, utoljára 1994-ben. Hétfőn délután, mint mesélte, kíváncsian bolyongott a városban, a régi helyeket keresve, mint Andreas Sam, a Fövenyórában.

vehir.hu

További cikkek

Ismét nyitva a kápolna ajtaja a hívek előtt
Ismét nyitva a kápolna ajtaja a hívek előtt
Péntek reggel a kívül és belül is megújult Szent Anna-kápolnában találkoztak a hívek, amikor Udvardy György veszprémi érsek megáldotta a felújított egyházi épületet.
Ez a négy nap megmutatja, hogy a gasztronómia több mint eszem-iszom
Ez a négy nap megmutatja, hogy a gasztronómia több mint eszem-iszom
Csütörtök délutántól egész vasárnap estig tart a környék legkülönlegesebb gasztrofesztiválja, a Balaton Wine & Gourmet. A négynapos rendezvényen a régió legkiválóbb borászatai és éttermei mellett Spanyolország és Japán is képviselteti magát, mindez pedig tökéletes alkalom arra, hogy rájöjjünk, a gasztronómia igencsak túlmutat az evés-iváson: egy ország értékei is ott vannak benne.
Fájdalmas és vidám dallamok – LéviStory a Petőfi Színházban
Fájdalmas és vidám dallamok – LéviStory a Petőfi Színházban
Péntek este mutatják be Kerényi Miklós Gábor, Kossuth-díjas művész rendezését.
Magyar és finn testvérvárosok osztották meg egymással saját 21. századi módszereiket
Magyar és finn testvérvárosok osztották meg egymással saját 21. századi módszereiket
„A magyarok és a finnek az évszázadok során sohasem voltak egymás ellenségei, a rokonságunk mellett pedig szoros barátság is összeköti a két nemzetet” - hangzott a szerdán kezdődött Magyar-Finn Testvérvárosi Konferencia megnyitóján Veszprémben a Hangvillában. A baráti kötelékeken túl a mostani találkozó még inkább megerősítheti a magyar-finn kapcsolatokat, ugyanis a konferencia olyan 21. századi témákat jár körbe, mint a fenntarthatóság, a digitalizáció és a kreatív ipar, mindezt a két nemzet saját példáin keresztül.
Jubileumi számmal jelentkezik az Ecoport magazin
Jubileumi számmal jelentkezik az Ecoport magazin
Harmincadik számához érkezett az Ecoport magazin, melynek címlapján ezúttal Ozsváth Gergely „Mentha”, a Hősök zenekar egyik frontembere és a veszprémi murálok megálmodója és megvalósítója szerepel.