Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2024. március 29. Auguszta
Veszprém
15°C
2024. március 29. Auguszta
Veszprém
15°C

A pusztulás képei / Másfél év késéssel, de megérkezett Veszprémbe a Fövenyóra

2009. szeptember 29. 11:09 // Forrás: Gáborján
Sajnálhatja, aki nem látta Tolnai Szabolcs Fövenyóra című alkotását a VMK-ban, hétfőn este a filmklubban. Rendkívül szubtilis munka.

A film bár a halál árnyékában, de élvezetesen, olykor humorral mesél rólunk, akik itt élünk és bolyongunk Kelet-Közép-Európában.

A 2007-ben elkészült szerb-magyar filmdráma operatőre, Pohárnok Gergely a 39. Magyar Filmszemlén ezzel a munkájával és a Tejúttal elnyerte a legjobb operatőrnek járó díjat. Mindennek ellenére nem játsszák a mozikban, tehát tulajdonképpen csak ilyen ritka alkalmakkor látni, mint a veszprémi filmklub volt, illetve dvd -másolatokban terjed a beavatottak között, a „hívek” szűk körében, akiket nem zavar, hogy fekete-fehér technikával készült a film. Sőt. Mint ahogy az est vendége, a vajdasági rendező, Tolnai Szabolcs elmondta, nehéz lenne színesben elképzelni ezt a második világháború idején, illetve a 70-es években játszódó történetet, amelynek közege Kelet-Közép-Európa: az ex-Jugoszlávia illetve Magyarország. S amelynek végén együtt bámulunk a főhőssel, Andreas Sammel együtt a szállodai lefolyó nyílásába, amelyben titokzatos módon eltűnt a szeme elől a megtalálni vélt apja, illetve vele együtt az egész 20. század.

Leegyszerűsítve a film cselekménye: a II. világháborúban eltűnt apjának emlékeit és egyben saját gyökereit kutatja Andreas Sam, a fiatal író. Azonban a múlt labirintusában bolyongva válaszok helyett újabb kérdésekbe ütközik. Kevesen tudják, hogy a Fövenyóra című, magyar fordításban 1973-ban megjelent regény szerzője, Danilo Kis, a legnépszerűbb 20. századi szerb író, a Zala megyei Kerkabarabáson töltötte gyermekkorát. Magyar zsidó származású apjával és Crna-gora-i anyjával az újvidéki hideg napok elől menekülve itt húzódott meg a család, rokonoknál. A regény egyik lényeges szála éppen ez a kerkabarabási történet.

Kis később Belgrádba került, majd Párizsba élt már befutott íróként. Otthonosan mozgott több kultúrában. Tolnai Szabolcs alkotása ezt jól érzékelteti, ugyanabból a kelet-közép-európai kötőanyagból épül fel a film, amiből Danilo Kis regényei is formálódnak: Singer varrógép, sakk, zongora, lepukkant polgári lakás, szorongás, identitás keresés, számkivetettség, vasúti menetrend, fúvószene, többnyelvű közeg, keménykalap, szürke öltöny, egy csepp vér egy kislány ujján, halál. A rendező az operatőrrel együtt megtalálja a képi módját az író sajátos, az álmok logikájával íródott szövegfolyamai, illetve az ezeket váratlanul megtörő egyszerű cselekvések éles hiperrealista ábrázolásmódjának. Élvezettel, olykor humorral elidőznek az olyan jeleneteknél, mint a képzeletbeli tengerparti utazás a sakktábla mellett, vagy a füstölő sparhelt sárral tapasztása, vagy egy halott ember cipőinek a próbája.

A legnagyobb erénye a filmnek éppen ez a szürrealista érzékenység és az autentikus alakformálás. Szenzációsan játszanak a színészek, köztük a magyarok, Lázár Kati, Rajhona Ádám, Derzsi János és az írót, Andreas Samet megformáló Nebojsa Dugalic illetve David Vojnic. Utóbbi mintha reinkarnációja lenne Danilo Kisnek, félelmetesen hasonlít rá, ami külön dimenziót ad a filmnek.

Az egész annyira egységes és szuggesztív, holott, mint a rendező a veszprémi filmklubban elmondta, akadozó támogatás híján, csak nagy szünetekkel tudták leforgatni a filmet.

A tények kedvéért jegyezzük meg, Tolnai Szabolcs nem idegen Veszprémben, a jugoszláviai háború idején, a kilencvenes évek elején többször megfordult itt, utoljára 1994-ben. Hétfőn délután, mint mesélte, kíváncsian bolyongott a városban, a régi helyeket keresve, mint Andreas Sam, a Fövenyórában.

vehir.hu
további cikkek
A veszprémi épületeknek is vannak meséi, amit most egy könyvben foglaltak össze A veszprémi épületeknek is vannak meséi, amit most egy könyvben foglaltak össze Valójában csak tégla és habarcs egyvelege mindaz, amit ma úgy ismerünk, hogy Veszprém város. Akkor mégis miért állja meg a helyét az a kijelentés, hogy Veszprémben az épületeknek lelke van? Az Európa Kulturális Főváros programnak köszönhetően a most napvilágot látott vaskos könyv erre ad választ. Összesen 380 oldalon keresztül mutatják be a város épített örökségét úgy, hogy a száraz évszámok helyett a házak saját történetét írják le, amik eddig aligha forogtak közszájon. ma 2:41 ,,Ember a rács mögött” - sosem látott kulisszatitkok a veszprémi várbörtön életéből kultúra ,,Ember a rács mögött” - sosem látott kulisszatitkok a veszprémi várbörtön életéből Jövő hét kedden nyitják meg hivatalosan az ,,Ember a rács mögött” című kiállítást a várbörtön falai között, amely eddig sosem látott módon kalauzolja el a látogatókat, bemutatva az elítéltek börtönben töltött mindennapjait.   2024. március 27. 21:36 #JÓÉJTPUSZIRA várja a veszprémieket Lackfi János programajánló #JÓÉJTPUSZIRA várja a veszprémieket Lackfi János A #jóéjtpuszi-kötet verseit hallhatjuk május 15-én Veszprémben. A Hangvillában fellép Lackfi János József Attila-díjas költő és Szirtes Edina Mókus Erkel Ferenc-díjas énekesnő, zeneszerző. 2024. március 26. 15:20 Szent Mihály veszprémi egyházának történeteit fűzték csokorba Veszprémi Érsekség Szent Mihály veszprémi egyházának történeteit fűzték csokorba Volt idő, amikor több mint száz kolostor működött a Veszprémi egyházmegyében. De IX. Pius pápa is kapott itt termelt somlói bort. A budapesti Mátyás-templom előtti Szentháromság-szobor pedig szintén Veszprémhez köthető. Az érsekség legújabb, hiánypótló kiadványa az egyházmegye ezeréves történetét mutatja be olvasmányosan, Gizellától napjainkig. 2024. március 26. 11:37

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.