"Nem biztos, hogy olyan szakmai sikert hoz majd a világbajnokság létszámának emelése, mint a tavaly nyári Európa-bajnokság esetében történt, ugyanis a mezőny bővítésének nyertes kontinensei, például Ázsia csapatai, nem képviselnek vb-szintű játékerőt" - véli Szabados Gábor.
A sportközgazdász szerint a FIFA sportpolitikai döntést hozott a mezőny 32-ről 48 csapatosra bővítésével, hiszen a létszámemelés volt az elnökválasztás előtti egyik ígéret. A döntés rövid távon pénzügyi sikert hozhat ugyan, ám a vb színvonala, értéke ezzel nem nő, mert több értéktelen meccs lesz. Azzal, hogy a hármas csoportokból ketten továbbjutnak, a "nagycsapatok" megerőltetés nélkül léphetnek tovább, igaz, az úgynevezett kiscsapatok, mint például a magyar válogatott, is könnyebben elérhetik az egyenes kieséses szakaszt - tette hozzá Szabados Gábor.
Arra a műsorvezetői felvetésre, hogy a megnövelt létszámú franciaországi Eb előtt is éltek ezek a félelmek, a szakember azt felelte, hogy valóban így volt, ám Európában sűrűbb a mezőny, és azok a válogatottak, amelyek a bővítésnek köszönhetően tudtak több év szünet után kijutni, mint például a magyar együttes, eleve megütöttek egy bizonyos szintet.
"A világban más a leosztás, mint Európában. Az új kvótarendszer szerint Katar és Omán is ott lehet majd a világbajnokságon, ám ettől az esemény sportszakmai értéke nem nő" - véli a sportközgazdász, aki szerint a magyar válogatott kijutási esélyei is javulnak, de nem olyan mértékben, mint a kontinensbajnokság esetében.
Az is elhangzott, hogy a FIFA a döntésnél figyelembe vette a klubok érdekeit is, ezért nem növelte jelentősen a játéknapok számát: az eddigi 30-ról csupán 32 napra nő azon napok száma, amíg az egyesületeknek nélkülözniük kell a válogatottban érdekelt játékosaikat, és a mérkőzések száma sem emelkedik, hogy a klubidény kezdetére ne túlságosan "kifacsart" focistákat kapjanak vissza.
