November negyedikén, mikor a szovjet csapatok megszállták Magyarországot, éppen huszonhetedik születésnapját ünnepelte családjával.
- Édesanyám felemelkedett az asztaltól, rám nézett, és a következőket mondta: „Fiam! Te még itthon vagy?” Anyák ezrei tették ugyanezt azokban a percekben, és küldték harcba gyermekeiket a szabadságért – emlékszik vissza Molnár József, az 56-os Parlament elnöke, s hozzáfűzi, sokan tévedésben élnek az akkoriban történt eseményekkel kapcsolatban.
1956 november 4. - A szovjet csapatok megszállják Magyarországot, Nagy Imre a jugoszláv követségre menekül, Mindszenty bíboros az amerikai nagykövetségre, a Parlamentben Bibó István marad egyedül, ő képviseli a Magyar kormány jogfolytonosságát. Elhangzik Kádár felhívása az ungvári rádióból, Nagy Imre rádiószózata a nemzethez, Bibó István kiáltványa a néphez, Bibó István üzenetet küld Dwight Eisenhower amerikai elnöknek az amerikai nagykövetségen keresztül, a szovjetek utasítására az ungvári rádión keresztül bejelentik a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megalakulását Kádár János, Münnich Ferenc és Marosán György vezetésével, melynek elnöki tisztségét Kádár János tölti be. (wikipedia)
– Ha október 23-ról esik szó, mindenki a megtorlásra emlékszik vissza, pedig ez a nap a dicsőség napja volt. Milliók mentek ki az utcára, vették kezükbe saját sorsuk irányítását, és teremtettek békét. A vérontás csak november 4-én, az oroszok visszatérésével vette kezdetét.
Akkor, 1956-ban nem csak az utcákon, hanem a Parlament falain belül is nagy volt a feszültség.
– Napi vitatémánk volt, hogy hogyan tudunk kilábalni a bajokból, és hogy milyen módon lehet rendet csinálni. Fejvesztve, bizonytalanságban próbáltunk megoldásokat találni ezekre a kérdésekre. Mindenki félt mindenkitől, és mint később kiderült, ez nem volt alaptalan – meséli az akkori házelnök.
Molnár József, miután a forradalmat leverték, 14 évet töltött börtönben. Koncepciós perbe fogták, és a Legfelsőbb Bíróság népbírósági tanácsa első fokon, jogerősen elítélte. – Fő bűnöm tulajdonképpen a húsdaráló leleplezése volt, mellyel a holttesteket tüntették el, és amely az ÁVH-székház kazamatáiban működött. Az épület tervezésében jómagam is részt vettem mint építészmérnök, de amikor a gépesítésért felelős kollégák közül valaki titokban megmutatta, hogy egy ilyen szerkezet is helyet kap a házban, meghűlt a vérem. Később rajzokkal, röpiratokkal hoztam ezt nyilvánosságra, ami a kommunisták szemében főben járó bűn volt, akár halálbüntetést is kiszabhattak volna érte – magyarázza József. Börtönéveit Vácon, majd Tökölön töltötte, miután a börtönparancsok áthelyezte.
– Tudta, hogy építészmérnök vagyok. Az volt az elképzelése, hogy tököli intézményből mintabörtönt hoz létre. Megbízott a feladattal, én pedig elvállaltam, amiért cserébe jobb körülmények között élhettem. Talán a szakmai képességeimnek is köszönhettem, azonban úgy gondolom, hogy a parancsok államvédelmi tisztként tudta, ártatlan vagyok.
